Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)
kislődi Hollán Ernő
Hollán Ernőnek jelentős szerepe volt az 1867 utáni közlekedési politika kialakításában. A vasútépítést helyezte - még a vízi közlekedés rovására is - előtérbe. A kiegyezés utáni magyar vasútpolitika a Magyarország vasúthálózata c. 1867-ben elkészült tanulmányán alapult. Szellemi irányítójává és vezetőjévé vált annak a céltudatos vasútpolitikának, amely a MÁV megalapításával, hálózatának tervszerű és gyors fejlesztésével a magyar vasútügyet a reformkor eszmei örökségéhez híven Széchenyi eszméi alapján fejlesztette. Különös érdem illeti meg őt a balkáni (törökországi) vasút csatlakozása ügyében. (A temesvár-orsovai szakasz Karánsebestől délre eső része csak 1878-87. között Hollán hathatós közbenjárására épült meg, holott a románok már 1877-re elérték délről Orsovát!) A magyar vonalak ily jellegű csatlakozását Hollán vitte végbe egy a király elnöklete alatt tartott koronatanácsban. Hollán ezen elképzelését Beust Frigyes Ferdinánd gróf, volt szász, majd ausztriai császári házi miniszter (külügyminiszter) ellenezte, aki a boszniai csatlakozás mellett foglalt állást. Hollán érdeme volt a külön magyar vasúti igazgatás szervezése, a szakértők szakma szerinti csoportosítása, és az új tehetségek felkarolása, nevelése is. 1870 májusában miniszterével együtt lemondott megbízatásáról, ez alkalommal addig teljesített szolgálatainak elismeréséül az uralkodó a Lipót- rend középkeresztjével tüntette ki. A honvédség felállításakor, mint szabadságolt ezredes szolgált, és részt vett a szegedi I. brigád gyakorlataiban.* 1870 novemberében honvédelmi államtitkár lett, és két éven keresztül részt vett a magyar haderő fejlesztésében. Ez időre esik a honvédtisztek képzését lehetővé tevő 1871. VI. te. megalkotása, majd a Ludovica Akadémia megszervezése, no meg a honvédlovasság létszámának nyolc századdal való megnövelése is. Az 1871. évi hadgyakorlatok alkalmával az uralkodó kifejezte legfelsőbb megelégedését, és Andrássy távozásakor úgy tudjuk szívesen vette volna, ha Hollán Ernő kerül a honvédelmi miniszteri bársonyszékbe. Lónyay, az új miniszterelnök azonban önmagának tartotta meg e tárcát, ebben is követve Andrássy gyakorlatát. Tehát 1872 decemberében Hollán lemondott államtitkári megbízatásáról, de megmaradt képviselőnek. Mint delegációs tag 1875-ben az Uchatius táborszernagy által kifejlesztett tábori tüzérségi - a kor követelményeinek megfelelő - anyag hadrendbe állítása mellett szólalt fel. Ez évben soron kívül tábornokká léptették elő, míg a következő esztendőben tényleges állományba helyezték, s a székesfehérvári honvédkerület parancsnoka lett. Ezzel országgyűlési munkásságának vége lett, hiszen a hivatásos állomány számára „tilos" volt a politika. * Különben Szegedhez, erős szálakkal kötődött, Klauzál Gábort barátjaként tisztelte, részt vett 1866-ban Klauzál Gábor szegedi temetésén, sőt megkoszorúzta a szabadságharc idején Szegeden elhunyt Répásy Mihály lovassági tábornoknak Szegeden, a Belvárosi temetőben lévő sírját! Ez egy évvel a kiegyezés előtt valószínű, hogy felért egy tüntetéssel... A Lipót-rend középkeresztje
