Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)
Giba Antal
GIBA ANTAL (*Békés, 1797,... - f Szénás? 1846. VIII. 10. után) Fodor Ferenc a „Magyar vízmérnököknek a Tisza-völgyében a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei" c. művében Békést jelöli meg Giba Antal születési helyéül. Ő bizonyára az Institutum Geometricum iratanyagából merítette az adatot, s az így hitelesnek tekinthető. Mivel csak évszámot közöl a szerző, jómagam megkerestem a békési Jároli József levéltáros urat, hogy legyen a segítségemre a pontos születési dátum megállapításában. Jároli úr sajnos sem a városi, sem pedig az egyházi anyagban nem találja Giba Antal nevét. Tehát ami biztos - Fodor F. szerint -, hogy 1824-ben (július 27.) szerzett oklevelet az Institutum Geometricumban, ezután Csanád megyébe került, ahol hamarosan választott földmérőként tette a dolgát. Hogy miként került a Maros partjára, nem tudjuk. De azt igen, hogy 1819-ben az Institutum hallgatójaként - Pest város első szintezési munkálatainál gyakornokoskodik. Valószínű, hogy itt figyelhettek fel rá, mert már ez év nyarán a Csanádi püspökség makói uradalmát méri, majd ezután nyaranta ismét ott találjuk, s így már érthető, hogy a diploma megszerzése után Gibát szinte azonnal alkalmazták. Fennmaradtak azok a térképek, melyek a poéta és geometra Vertics József 1781-es felméréseire alapozva 1819-20-ban készültek, Makó város szállásföldjeiről (I.—II.—III.—IV. szelvényen). A térképek egyik fő értéke a tanyavilág vízrajzának hiteles ábrázolása, amire Giba azért „kényszerült" mert a tavakat, ereket, szikeket ugyanis a telki állományból szigorúan le kellett vonni! A területszámításokat Giba hat kötetben rögzítette, amiből az ötödik kivételével valamennyi fennmaradt, s a makói múzeum állományában megtalálható. 1821 nyarán a szentlőrinci városrészt méri fel, s rendezi a mai Szegedi, Mikes Kelemen és Szirbik Miklós utcákat Kőszeghy László csanádi püspök utasítására, majd 1824-es alkalmazását követően azonnal hozzálát a belterületi felméréshez, amelyről készített térképek manapság Makó legfontosabb várostörténeti forrását képezik. Maga a felmérés 1824-ben készült, a hozzá tartozó katasztert 1825. január 12-én fejezete be. Itt is egy Vertics József által készített felmérés volt az alap, amin a dátum: 1787. Miután a makói kül- és belterületi térképek elkészültek, Giba Antal neve egyre jobban kezdett csengeni, s az uradalmi alkalmazásból 1825. augusztus 23-i dátummal megyei földmérőnek nevezik ki. (Schéner György után, aki a mérnökösködés mellett Shakes- peare-t is fordított.) Ezen kinevezést Muzslay Antal főispán november 25-i leiratában megerősíti, s járandóságát 300 Ft-ban állapítja meg. A Makó környéki felméréseket az 1821-es marosi árvíz határozta meg, s így egyáltalán nem furcsa, hogy Giba Antal szinte önszorgalomból keresztszelvényeket vesz fel a Maroson
