Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)

dabasi Halász Gáspár

DABASI HALÁSZ GÁSPÁR

(*Szilasbalhás, 1787. - f Szilasbalhás, 1859.1. 2.)

Egyik őse Péter, Rákóczi Ferenc szolgálatában volt, mint testőrkapitány, de a szatmári békében királyhűségre állt. 1716-ban már a török ellen harcolt, 1735-ben pedig a Szegedinác Péró-féle martalócokat verte szét. A porosz háborúban ezredesi rangban kun kapitányként küzdött, Teschinben (Szilézia) halt meg, ott is temették el az evangélikus templom kriptájába.

Egy másik felmenője Mihály, a török háborúban tüntette ki magát, mint főkapitány; annak fia János pedig a toscanai herceg Leopold ezredében főkapitányként harcolt az osztrák-porosz háborúban.

Oldalági rokona Halász Imre Pest megyei táblabíróként 4000 rénus forinttal alapítványt tett a debreceni református kollégium javára, református nemes ifjak iskoláztatása céljából.

Ily családban gyökereztek ősei Halász Sámuel földbirtokosnak, aki elköltözve az ősi Alsó-Dabasról, az akkori Veszprém vármegyei Szilas- balhásra költözött ifjú hitvesével, Balogh Zsuzsannával.

Itt született meg, mint legifjabb gyermek 1787-ben Halász Gáspár, aki alsóbb iskoláit szülőhelyén, majd a középiskolát Pápán a kollégiumban végezte el, és végül az Institutum

Geometricum hallgatójaként, 1811-ben szerzett geometra oklevelet. Közben híven katona őseihez, részt vett az utolsó nemesi felkelésben, a nem túl dicső győri-csatában. Az 1809. június 14-én lezajlott csatában kilőtték a lovat Halász Gáspár alól, s csak úgy menekülhetett, hogy két bajtársa közrekapva őt, azok kengyelvasába kapaszkodott, s így megmenekült.

Ezután más csatahelyek következtek, melynek fő területei a dunántúli Sárrét vízfolyásai lettek. Itt Beszé- M.v.M.L.K. WOLTMAN-szárny az Institutum Geometricum v.Zs. des József főigazgató mellett

szertárából tevékenykedett, s mint mun-