Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)
Balla Antal
A harminc nemzedéken átívelő genealógia, amit számos gyönyörű címer, mitológiai jelenet, s a fejedelmeket bemutató rajz díszít, nyomtatásban sohasem jelent meg. Munkáját a magyar címert leíró magyaros versével zárja. 1804-ben Bállá életében ismét felbukkan a Duna-Tisza-csatorna ügye. Március 7-én a nádor elrendeli a csatorna tervének helyszíni vizsgálatát. Bállá az 1791. évi tervét kissé módosítva új vonalat rajzol a régi térképre. E terveket ismeri a szakma, Lampl Hugó is ezekre az elképzelésekre hivatkozik „A Duna-Tisza csatorna" című (1947) összefoglaló művében. 1806-ban újabb csatorna-felülvizsgálatot rendelnek el a legfelsőbb hatóságok. Bállá 1806. október 22-25. között újra végigjárja a terepet, s megírja újabb jelentését, amit 28-án nyújt be a vármegyéhez, s az 1791-es vonalvezetést helyezi előtérbe. A csatornatervvel való 1806-os foglalkozása volt Baliának az utolsó komoly mérnöki munkája. 1809. szeptember 15-én végrendelkezik, bár a vármegyét tovább szolgálja, mint szerződéses mérnök, utolsó szerződését 1810. október 13-án erősíti meg a közgyűlés. Érdekes epizód, de a magyar közéletet tükrözi az a tény, hogy Baliának is voltak peres ügyei, elég sokat kereste az igazát (több vármegyével is pereskedett az elvégzett munka kapcsán). Hild Jánossal, a kiváló építőmesterrel is perben állt, arra kérte vármegyéjét, hogy 500 Ft-ot vonjanak le a Hildnek járó 14 000 Ft-os követeléséből, mert azt ő kölcsönként adta Hild Jánosnak ... A vármegye elvetette az ügyet - bár fizetését 400 Ft-ra emelték... - talán kompenzációként. 1812 őszén Bállá leköszön megyei beosztásából, új földmérőt választanak Motsy György személyében. A 73 éves Bállá Nyáregyházára, birtokára vonul vissza, hogy öreg napjait békességben töltse. Halálának napja bizonytalan, több nap is közkézen forog, 1815. szeptember 11., 16., 17. Ki tudja? Érdeklődtem Nyáregyházán - már nem tudnak róla...! Kutatásaim alapján a 11-e valószínűsíthető. Fodor Ferenc írja, hogy Bállá Antal személyében: „Egy olyan nagy magyar tudós elmét ismerünk meg belőle Mária Terézia korából, aminő nem sok más lehetett akkor hazánkban, s méltónak mutatkozik akár egy akkori egyetemi professzor színvonalához. Bállá teljesen méltó társnak mutatkozik be benne a 18. század második felében ébredező magyar természettudományok első nagynevű, de Ballánnál eddig már sokkalta jobban ismert művelőihez, Bertalanfi Pálhoz, Horváth Jánoshoz, kerekgedei Makó Pálhoz, Molnár Jánoshoz. Meglep bennünket fizikai tudásának alaposságával és világos logikájával, kiváló matematikai képességével, széles látókörével és ismereteinek bőségével. Kísérleteit teljes precizitással írja le és állítja össze, egyszóval exakt fizikusként mutatkozik be. Ingával, idővel, másodpercórával, hosszúságokkal, súllyal, fajsúllyal és számos más fizikai fogalommal dolgozik, s Newtonból indul ki egy magyar földmérő egyszerű, megyei inzsenér, aki nagyrészt pusztai birtokán Nyáregyházán élt". Emléke legyen áldott!
