Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)

Böhm Ferenc

A határozatban szerepel a Duna medrének sürgős szabályozása, a partok feltöltése, valamint a költségek felosztása is. A munkákat részben az érdekeltségi földesurak pénzén, részben pedig a vármegye szervezte közmunkával hajtották végre; mármint az árvízveszélyt elhárító töltésezést ille­tően - hiszen ez szorított... A mederszabályozásból megint nem lett semmi, 1777 után a munkálatok félbesza­kadtak (Lásd! Tóth Károly: A szegzárd-bátai Duna-védgát társulat múltja s jelene). Böhm megelégelve a rengeteg huzavonát, a területet elhagyta; 1779-ben már Vertich Ferenc neve szerepel a megyében, mint hites geometra. Böhm tekintélyét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Tisza-szabályozásnál is több­ször kikérték véleményét, amit fel is használtak, bár egységes koncepció sohasem lett belőlük... A szájhagyomány tudni vélte, hogy pályája végén a Helytartótanács eredményes műkö­dése elismeréséül nagyobb pénzösszeget vagy magyar nemességet ajánlott fel, persze utóbbinál bekalkulálva annak a rizikóját is, hogy esetleg a király azt nem hagyja jóvá... Böhm az utóbbit választotta - csak vonzó lehetett magyar nemesnek lenni, még a kül­honból ide érkezettnek is; vagy tudta, hogy a pénz nem boldogít... Az pedig már történelmi tény, hogy Böhm Ferenc és testvére, József 1787. június 8-án magyar nemességet nyert II. József magyar királytól, amit II. Lipót 1791. június 6-án, mint magyar király - de régi toscanai nagyhercegségének székhelyén Milánóban - meg­erősített. A kutyabőr sok mindent elárul, azt is, hogy magyar hölgyet vett feleségül, Deáky Franciska-Romanát, akitől nyolc gyermeke született ú.m. János, Ignác, Borbála, Franciska- Romana, Terézia, Alojzia, Antónia, Cecília. (Neje testvére lehetett Deáky József földmérő­nek, aki a sárvízi felmérésekben 1772-ben Böhm Ferenccel együtt dolgozott). A másodszülött fiú Böhm Ignác 83 évesen sok családi adattal halmozta el unokaöccsét Fittler Gyulát, akinek természetesen Böhm lány volt az édesanyja, s aki aztán ezen adato­kat Sárközy Imrének adta tovább. Nagy Iván Magyarország családai c. munkájában sikerült fellelni a magyarrá lett Böhm család nemesi címerének a leírását is, amit most kiszerkesztve, Józsa Gábor ötvös művészi rajzával adunk közre, a leírt címert Hrenkó Pál is hason­lóan jelenítette meg a Geo­dézia és Kartográfia c. folyó­irat 1984. évi I. számában. Böhm Ferenc életének leg­későbbi adatát is Hrenkó Pál kutatta fel, az 1798. decem­ber 11-i tiszti ülés jegyző­könyvében, ahol öt éve ki nem vett sor-járandóságának kifi­zetési kérelmét tárgyalták. Bár ez az érvényes szabályzat szerint tilos volt, engedélyezték számára, mivel a tiltó rendelkezésről kellőképpen kioktatva nem volt. A tatai plébániatemplom kriptájába eltemetett férfiú búcsúszertartásán felsorakoztak a piarista rendházban tanuló diákok, a szenei és a tatai földmérőképző örökösei. A kripta sír száz évre rá, 1899-ben - a helyi szabályok szerint - felszámoltatott... Böhm elhalálozásának bejegyzése az anyakönyvben

Next

/
Oldalképek
Tartalom