Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)

Mihailich Győző

melynek múlhatatlan érdemei lettek a hazai betonfajták minőségi fejlesztésében, s ezt a szerepet több évtizeden át tartotta, ill. „nélkülözhetetlen" szintűre emelte.*

Mihailich tanszékén az általa 1922-ben készített „Vasbetonszerkezetek" c. kézikönyv volt a biblia, aminek megírásáért a Magyar Mérnök és Építész Egylet 1923-ban aranyéremmel tüntette ki.

Előadásaiban nem elégedett meg a szokványos megoldások ismertetésével, mindenkor az újat, az újszerűt kereste. Saját gyakorlatából merítette példáit, érdekes feladatok sorát ismertette, így előadásai mindig színesek, elevenek voltak. Az előadottakat kísérleti eredményekkel igazolta, ezáltal vált a professzor úr hitelessé, megtámadhatatlanná.

Mindezeket csak tetézte rendkívüli rajzkészsége, a táblára rajzolt ábrák a mérnök ember mesterművei voltak - szinte vétek volt letörölni melyek kiválóan mutatták be a legösszetettebb szerkezeti szituációkat is.

A tanszéke mellett működő Beton- és Vasbetonépítési Laboratórium vezetőjeként beható tanulmányokat folytatott a honi cementfajták tulajdonságainak megismerésére.

Kísérletekkel igazolta a hő hatását a bauxitbeton szilárdsági tulajdonságaira, s összehasonlító kísérleteket végzett a különbözőképpen vasalt „T" szelvényű vasbeton gerendákkal, s rámutatott a szokványos nyíróvasalás jelentős csökkenthetőségére.

Ez időszakban születtek a budapesti Szabó József utcai acélszerkezetű autóbuszgarázs, valamint a Margit híd megerősítési és szélesítési tervei (1929-30). Számos híd... ésa kész mű 2002 tavaszán Á. I.

•Magyarországon az első beton műtárgy az 1854-ben épült bezdáni Ferenc József-zsilip volt. Ezt Mihálik János még olyan módszerrel építette, hogy a cementet a helyszínen állította elő. Tapasztalatait 1860-ban német nyelven tette közzé Berlinben. (Lásd: Mihálik-életrajz!)

Zielinszki Szilárd 1901-ben publikálta „A román cementek összehasonlító vizsgálása és a gyakorlatban való felhasználásuk ellenőrzése" c munkáját; míg az első olyan mű, ami már a „vasbetonéról szólt a Beke-Richter szerzőpáros keze alól került ki 1906-ban, s „A vasbetétes szerkezetek" címen olvashatták az érdeklődők.

Ezt követően egyre-másra jelentek meg a magyar nyelvű beton- és vasbetontanulmányok, -ismertetők. 1914-ben megindul a „Betonszemle" c. folyóirat, s ugyanezen évben adják ki Lampl Hugó és Sajó Elemér alapvető művét, „A beton"-t.

A könyv a szerzőknek a Csepel-szigeti Anyagkísérleti Állomáson szerzett tapasztalatait a következő fejezetekben összegzi:

I. Betonkísérletek, II. A betonozás gyakorlati végrehajtása, III. Betonépítmények dilatációja,

IV. Cementbepréselés, V. Betonmunkákra vonatkozó feltételek, VI. A beton alkalmazása hazánkban,

VII. Újabb külföldi betonmunkák, VIII. Hazai betonirodalom, IX. Külföldi betonirodalom.

A munkát négyszázharmincöt rajz, fotó, grafikon és több kimutatás teszi szemléletessé. Aki e témában kíván búvárkodni, annak ezt a könyvet is illik forgatnia, közben sokat meríthet a magyarországi beton- és vasbetonépítés hőskorából, s csak ámulhat azon, mily szívós szorgalommal kutatták elődeink az újat...

Mihailich Győző látványterve...