Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)
Gerster Béla
ír a turini remetének. Levelében megköszöni a fogadtatást, s beszámol az új-verbászi vízrendezésekről. Összegezve jelzi az öntözési eredményeket is, melyeket a „Ferenccsatorna Részvény-Társulat Öntözési Osztályának Főmérnöki Hivatala" elért. Levelében arról az útról is megemlékezik, melyen Türr tábornokkal a Kulpa völgyét bejárták, s meggyőződtek arról, hogy „...a hajózásnak Károlyvárosig és esetleg Kulpa Broodig való kiterjesztése, illetőleg a Kul- pának szabályozása, igen kis költséggel vihető véghez." A még mindig csak huszonkilenc esztendős Gerster Bélában Kossuth is, Türr is felismerhette azt a tüzet, ami csak keveseknek adatik meg, s az ötvennégy éves Türr tábornok, de a hetvenötödik életévét taposó Kossuth apánk is kegyeibe fogadta a fiatalembert. 1881-ben Athénbe megy, s több ottani műszaki munkában vesz részt. Elvégzi az athén-larissza-tempevölgyi vasút nyomvonalának kitűzését, közben Türr tábornok megbízottjaként megszerzi a Korinthoszi-csatorna építési engedélyét. Ennek birtokában megtervezi a csatorna nyomvonalát, s elkészíti a kiviteli terveket is. A Gerster vezette építési munka 1882-ben a görög király ünnepélyes kapavágásával kezdődött meg. A csatornánál még négy magyar mérnök tevékenykedett. Megérdemlik, hogy nevükön nevezzük őket: Kauser István (Gerster sógorának a fia), Nyári László, Pulszky Garibaldi (a nagy Pulszky fia) és Steghmüller István. A munkák során Gerster az ekkor legkorszerűbbnek számító ún. angol bevágási rendszert alkalmazta, és mintegy 4000 építőmunkással kezdte meg a 80 m magas földszoros átmetszését. A csatorna hosz- sza: 6345 méter, mélysége: 8,5 méter, szélessége: 25 méter. Egyidejűleg építettek két kikötőt és hidat is a pelopon- nészoszi vasút részére. A csatorna teljesen 1893 augusztusára készült el. A Peloponnészoszt Attikától elválasztó korinthoszi földszorost átszelő csatornát maga György görög király avatta fel, 1893. augusztus 6-án. Az építkezésekről „A korinthusi földszoros és átmetszése" 1894. c. magyar, majd egy 1896-ban Budapesten megjelent francia nyelvű könyvében számolt be részletesen. A kötet címe: „L isthme de Corinthe et son percement". Ez a kiadvány fényképeket, mérnöki rajzokat és pontos térképeket tartalmaz. A korabeli nemzetközi sajtó is igen részletesen és nagy elismeréssel foglalkozott tevékenységével. 1886-ban végleg hazatér, és itthon most már javarészt vasútépítéssel foglalkozik, hiszen Hollán Ernő elképzelései a közvetlen megvalósítás időszakába jutottak. Tizenhárom vasútvonalat tervez, amelyek közül a legfontosabbak a kassa-tornai, valamint a szepesi-me- cenzéfi vonalak voltak. Amikor 1919-ben újra előtérbe került a Duna-Tisza-csatorna megépítésének kérdése, (munkát kellett adni a frontokról hazatóduló katonáknak), Gerster Bélát bízták meg a Duna-Tisza-csatorna Építési Igazgatóságának vezetésével. Bár a Tanácsköztársaság tervei között a DTCS megépítése szerepelt, a hadi helyzet annak kivitelezését nem tette lehetővé. Gerster Béla munkás évei alatt nem hazudtolta meg cipszer őseinek hallatlan munkabírását, becsületes tevékenységével hírnevet szerzett a magyar hazának, Kassa városának. Abból a ládafiából való ő is, amiből Márai ugrott elő, a „kassai polgárok" voltak ősei. Amit mások összebogoztak, azt Gerster Béla nem karddal, hanem hallatlan türelemmel bogozta ki, s a köznek juttatta, hogy hasznosuljon. így volt ez akkor is, amikor a Korinthoszi-csatorna A korinthusi földszoros és átmetszése. GERSTER BÉLA * M.V.M.L. K.
