Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)

Feketeházy János

Megpihenve visszanyerte testi erejét. Az I. világháborút és a forradalmakat Budapesten élte át feleségével Fekete Júliával, aki tulajdonképpen mostoha unokahúga volt (eredetileg Szecsey lévén a neve, de adaptációval a Fekete nevet is viselte), s két fiával, Gyulával és Jánossal (első fiúk még 1911-ben elhalálozott).

Lakásuk Budapesten a VIII. kér. Aggteleki u. 17. sz. alatt volt, s innen a köny- nyebb megélhetés céljából 1922-ben végleg hazaköltözött az elszakított Végzi Feketeházy család kápolnája a vágsellyei temetőben M. P. gell éré

Az, hogy készült a hazatérésre, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az 1919-es nép- számláláskor már „állandó" lakhelyéül jelölte meg a vágsellyei Deák u. 337. sz. házat. Kapcsolata a szülőfölddel töretlen volt, hiszen neve szerepel egy 1912. évi január 25-i képviselő- testületi alakuló jegyzőkönyvben, s a vágsellyei Kaszinó Egyesület 1919. évi névsorában is. 1923-ban lakóházát tataroztatta, maga volt a műszaki ellenőr - a 81 éves férfiú megcsúszott és leesett... Hosszú kórházi kezelés következett, majd egy lábamputáció. Még négy évet szenvedett, amikor is 1927 októberében orbáncot kapott, aminek már az idős szervezet nem tudott ellenállni.

Szülőhelyén temették el, emlékét a díszes családi kápolna és sírbolt is őrzi a sellyei temetőben.

A helyi magyarok, a Feke- teházy János Alapítvány szervezésében minden esztendőben koszorút helyeznek A vágsellyei emléktáblák m. p. , .,

s * sírjára.

Feketeházy János alkotószellemét a vágsellyei városháza falán magyar és szlovák nyelvű emléktábla hirdeti. Megérdemli, hogy megőrizzük nevét az utókornak.