Víztükör, 2001 (12. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 1. szám
ellenőrzésekre. Energiafelhasználás és hulladékhő-hasznosítás a fürdőkben. A geotermikus energia és a napenergia hasznosításának korszerű lehetőségei a fürdőknél. A fürdőépítés legújabb irányzatai. A fürdőket és a környezet védelmét érintő jogi szabályozások technológiai-technikai hatásai. 8. INFORMATIKAI ELJÁRÁSOK ALKALMAZÁSA A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN A vízügyi informatika fejlesztési eredményei és feladatai. A Magyar Hidrológiai Adatbázis kialakítása, további szükséges elemei. A vízkárelhárítási döntéseket támogató információs rendszer alkalmazásának tapasztalatai és továbbfejlesztési igényei. A földrajzi információs rendszerek (GIS) alkalmazásának aktuális kérdései. A vízgazdálkodási információk és intézmények megjelenése az Interneten. Eredmények és feladatok a numerikus hidraulika területén. Felszíni vizek áramlási és transzport folyamatok többdimenziós modellezése. A vízminőségi folyamatok modellezése. 9. A VÍZJOG ÉS A VÍZÜGYI KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egyes témakörökre dolgozatok beküldésével lehet jelentkezni 2001. március 10-ig. A Tudományos Előkészítő Bizottság a jelentkezéseket visszaigazolja. A dolgozatokat az Országos Vándorgyűlés kiadványában a rendezvényt megelőzően megjelentetjük. A dolgozatok beküldési határideje: 2001. április 30. A jelentkezések alapján a Vándorgyűlés témaköreiből szakmai szekciókat alakítunk ki és a dolgozatok összefoglaló ismertetésére vezérszónokokat kérünk fel. A dolgozatok szerzői beküldött munkájukat a Vándorgyűlés szekció ülésein a vezérszónoki összefoglalóhoz kapcsolódva ismertetik. A XIX. Országos Vándorgyűléssel egyidejűleg, annak témaköreibe vágó szakmai kiállításra, termék-, technológia és szolgáltatási tevékenységek bemutatóira is sor kerül. Előkészítő Bizottság UJ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK A VÍZGAZDÁLKODÁSI GYAKORLATBAN Az elmúlt évben a Vízgazdálkodási Információs Rendszer keretében a VITUKI Rt-ben jelentős informatikai fejlesztési munkák készültek el. A vízügyi igazgatóságok vízrajzi csoportjai használatba vehették a hazai és külföldi természetes és mesterséges vízügyi objektumokat kezelő OTAR rendszert (vízügyi objektum és törzsadatkezelő rendszer). Alkalmazás készült a felszíni, felszín közeli, felszín alatti, illetve vízhálózati (forrás, vízfolyás, tó, csatorna, vízgyűjtő, stb.) elemek karbantartására. A vízügyi igazgatóságok az adatok ellenőrzését, érvényesítését folyamatosan végzik. Az OTAR rendszerben az idő előre haladtával folyamatosan regisztrálunk újabb és újabb vízügyi objektumokat, melyek kezelését újabb alkalmazások fejlesztésével biztosítjuk. 1995 óta folyamatosan, megbízhatóan működik, a vízkárelhárítási feladatok informatikai támogatását szolgálja a Védekezési Információs Rendszer (VIR). Az 1998-2000. évi árvíz- és belvízvédekezések során a rendszer hibamentesen működött. A VIR részeként a 2000. év végére elkészült egy fontos programrész, az Operatív Hidrológiai Modul (OHM) újabb verziója, amely az eddiginél hatékonyabban teszi lehetővé a naponkénti rendszeres, illetve az árvízi-készültség idején teljesítendő hidrológiai gyorsadat-szolgáltatásban érintett észlelt-mért adatok kezelését. Az adatrögzítés pillanatától számítva az országban az egyes feldolgozó, lekérdező helyeken az információ legkésőbb 5 perc múlva elérhető. Az adatok értelmezését új grafikus megjelenítésű program (idősor grafikonok, területi eloszlások) támogatja. Az új rendszerben biztosított a távmérő hálózat állomásairól származó adatok automatikus bejuttatása is a rendszerbe. Egyes kiemelt vízmércék- mint pl. a budapesti Vigadó téri mérce - idősora 1 -2 órás lépésközben folyamatosan is elérhető. Több éves fejlesztő munka eredményeként elkészült a Magyar Hidrológiai Adatbázis első verziója, amelynek rendeltetése a vízrajzi adatok országosan egységes kezelése, feldolgozása. A feldolgozási folyamat végén a rendszer biztosítja a közcélú adatállomány előállítását. Az országosan jelentős közcélú adatok a vízügyi igazgatóságok és a VITUKI számítógépei közötti folyamatos adatfrissítés (replikáció) segítségével automatikusan megjelennek az egyes szervezetek saját adatbázis szerverein. A Magyar Hidrológiai Adatbázis ezenkívül - jelen pillanatban - már elérhetően tartalmazza az 1900 és 1998 között észlelt-mért illetve feldolgozott egyes vízrajzi idősorokat a hazai törzsálbmásokra. Az adatfeltöltési, adatfeldolgozási módszertani illetve informatikai fejlesztési munkák ebben az évben is folytatódnak, jelentős feladatokat rónak a vízügyi igazgatóságok vízrajzi és számítástechnikai szakembereire. Ezeket az információs rendszereket egy országos adatátviteli belső hálózat köti össze. Az egyes feldolgozói szervezeteknél - OVF, vízügyi igazgatóságok, VITUKI - SQL adatbázis szerverek üzemelnek folyamatosan, melyek a rendszert nagy hibatűréssel és hatékonysággal szolgálják ki. 2001-től ezeknek az információs rendszereknek az alkalmazásával folyik a vízrajzi adatok gyűjtése, kezelése, feldolgozása, értékelése —valódi technológia-váltást eredményezve e szakterület tevékenységében. Pászthory Róbert — dr. Szlávik Lajos 9
