Víztükör, 2001 (12. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 3. szám
„NEM HATÁSKÖRT AKARUNK, SEGÍTENI SZERETNÉNK" mondja Dr. Kováts Gábor, a Magyar Mérnöki Kamara új elnöke A Magyar Mérnöki Kamara 2001. április 7-i közgyűlése Dr. Kováts Gábort, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetó'jét (aki ez év július elsejétől végleg megválik ettől a tisztségétől) 190 igen szavazattal — szótöbbséggel — a Magyar Mérnöki Kamara elnökévé választotta. Ezzel - nyugodtan mondhatjuk - a Kamara történelmi korszaka zárult le, melyben a magyar mérnök-társadalmat egyre erőteljesebben képviselő szervezet nyerte el végleges arculatát, kialakultak (ha nem is probléma mentesen) a működés feltételei, tisztázódtak valamelyest az államigazgatás és a civil szervezetek hatáskörei (időnként felerősödtek zavarai), s bár a mérnökök e szervezete még koránt sem mondható véglegesnek, már látszanak a végleges organizmus kontúrjai. Az új vezetés - Dr. Hajtó Ödön leköszönt elnök jóvoltából - megfelelő alapot örökölt munkájához, ám örökölte a még megoldatlan (vagy félig-meddig megoldott) belső és külső problémákat is. Hogyan tovább? Erre az igen tág teret adó kérdésre kerestem a választ akkor, amikor beszélgetésre kértem az új elnököt, akit - korábbi vizes múltja okán — velem együtt sokan megtanultak becsülni szókimondásáért és következetes magatartásáért.- Mire jó a Magyar Mérnöki Kamara ? - tettem fel az egyszerűnek látszó kérdést az új elnöknek.- Ha a mérnök társadalom jelenlegi állapotát nézem, hamar rá lehet látni védtelenségére, sebezhetőségére. Az összefogás hiányával sok kollégánk gyakorlati munkája során szembesül. Sohasem értettem egyet azokkal, akik érdekvédelmi tevékenységünket vitatják, mert azt tartom, hogy mi csak magunkat tudjuk megvédeni. Nem szakszervezetként (bár ilyen sincsen), de szakemberként. Ma még az egymás (a szakma) melletti kiállás mérnök és mérnök között nem igazán gyakori. Szeretném, ha abban, hogy ez megváltozzék minden tagunknak segíthetnénk.- Érzi ezt már a jelenlegi tag és érezheti majd a jövőben belépő ?- Talán ma még nem igazán, de reméljük nemsokára ez lesz a jellemző. Addig azonban le kell zárni belső vitáinkat. A szakmák a munka során egymáshoz kapcsolódnak egymást feltételezik, ezért nincs helye jó és jobb, a szükséges és még szükségesebb megkülönböztetésnek A Magyar Mérnöki Kamara csak akkor lehet erős és csak akkor érvényesítheti eredményesen tagjai érdekeit, ha a feladatokat és nem az egyéni érdekeket tartja szem előtt.- Könnyű ezt mondani.- Még mondani sem könnyű, de a végrehajtás tekintetében a Kamara vezetésében nagy az elszántság, hogy ezen az úton járjunk. Ahhoz azonban, hogy eredményesek legyünk reális célokat kell magunk elé tűzni, melyek végrehajtása tagságunknak is elemi érdeke. Munkánkhoz pedig nem nélkülözhetjük a külső szövetségesi kört.- Amely nagyon széleskörű, ezért a kapcsolat felvétele és tartása sem gyerekjáték.- Meglehet, de ha a közös érdeket felismerve tárgyalunk, akkor az ellentétek kiküszöbölhetők. Persze érthető a kevésbé "földhöz ragadt" szakmák viszolygása a mérnökök nagyfokú realitás érzékéhez és az is nyilvánvaló, hogy változtatásokra kész mérnökök nélkül nincs előrehaladás a gazdaságban. Közben a politika is józan megfontolást vár tőlünk, miközben mi is elvárjuk szakmánk tiszteletét. Magam részéről sorra látogatok minden lehetséges partnert és józan (de nem vitamentes) együttműködést ajánlok. Nem hatáskört akarunk, segíteni szeretnénk.- Úgy érzem, hogy az államigazgatás terén számítsz nagyobb ellenállásra.- Talán, ám ez az ellenállás (nem igazán jó ez a kifejezés) bizonyos szempontból érthető. Régi tapasztalatom, minden államigazgatási szervezet védi saját bástyáit. A mi segíteni akarásunk nem ezeknek a bástyáknak a feladását, hanem a munka könnyítését, egyben (talán nem ez az igazán jó kifejezés) jobbá tételét célozza. Más megközelítési mód - eredményesebb munkavégzés. Talán ez lehet az igazi mottó.- Határozott szándékod - szándéka a vezetésnek - a Kamara létszámának növelése.- Persze. Ám ehhez meg kell mutatni, hogy mit kap a belépő (általában a tagság) a tagdíjáért. Talán először csak szakmai társalgási partnert, később vitapartnereket, ismét később szövetségest (szövetségeseket). Ezen felül az összefogás ereje az, amit ígérni tudunk. Erőnkkel és tudásunkkal azon leszünk, hogy ma még névleges területeink valóságos területekké váljanak, mert ismétlem: annyit érünk, amennyit segíteni tudunk.- És a vízügy ?- Persze az ember a szakmáját (ahol sok mindenre megtanították és még több mindennel felvértezték) nem felejti, nem felejtheti el. Hálás vagyok mindenkinek, aki ehhez engem a vízügy nagy családjában hozzásegített. Abban reménykedem, hogy a Magyar Mérnöki Kamara a közeljövőben olyan nagy családdá válik, melyre büszkék lehetnek a tagjai.- Ügy legyen! Lejegyezte: Perecsi Ferenc PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Az Országos Vízügyi Főigazgatóság pályázatot hirdet „A biztonságos jövőért” címmel az árvízvédekezésben eddig még nem alkalmazott szerkezetek, eszközök, technológiák, anyagok alkalmazására. A pályázati anyag szükség szerint tartalmazza:- a pályamű leírását- fotó- és demonstrációs anyagot (makettet)- a használatba vétel időszükségletét - gazdaságossági értékeléseket - esetleges referenciákat Beküldési cím: Árvíz- és Belvízvédelmi Központi Szervezet Kht. 1211 Budapest, Szabadkikötő út 4. Beérkezési határidő: 2001. szeptember 28. Elbírálás időpontja: 2001. október 30. A pályázatra beérkező pályaművek kiállításra kerülnek 2001. október 8. és november 23. között az ÁBKSZ Kht-ban. A beérkezett pályaműveket bizottság bírálja el. D ÍJ AK I. díj: 300.000.Ft II. díj: 250.000.Ft III. díj: 200.000.Ft IV. díj: 150.000,Ft V. díj: 100.000,Ft 17
