Víztükör, 2000 (11. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 4. szám
A SIKERES VEDEKEZES GARANCIA! ORSZÁGOS BELVÍZVÉDELMI KONFERENCIA GYULÁN Az utóbbi években egyre sűrűbben és hosszabb ideig tartó belvíz problémák és az ezzel járó nagy károk felvetik annak szükségességét, hogy azok megelőzésével tudományos konferencia is foglalkozzon, melyet ezúttal 2000. május 25-én Gyulán rendeztek meg. A rendezvény szakelőadói a belvíz okait az elhárítási és a kármérséklési, hidrometeorológiai, vízügyi-műszaki, mezőgazdasági, népegészségügyi, település-rendezési, szervezési, együttműködési, gépészeti, közgazdasági szempontok alapján közelítették meg.- Dr. Pálfai Imre az 1999-2000. évi tiszántúli belvíz hidrológiai értékeléséről,- Dr. Váradi József a vízkárelhárítás megosztott szerepköréről és a védekezés főművi tapasztalatairól,- Kolossváry Gábor az FVM irányítása alá tartozó szervezetek védekezésének szervezéséről,- Dr. Bakondi György a katasztrófa elhárítás belvízvédelmi tapasztalatairól, míg- Dr. Gáti Zoltán a helyi vízkárok elleni védekezésről beszélt. Szó esett ezen felül a vízkár elhárítás településrendezési összefüggéseiről, a védekezés finanszírozásáról, a földterületek művelési ág változtatásának szükségességéről, a belvizek okozta környezetvédelmi és egészségügyi problémákról, valamint a belvizek növénytermesztési következményeiről. A rendezvény fontosabb megállapításait a következőkben ismertetjük. Belvíz és mezőgazdasági művelés Hidrológiai szempontból belvízről akkor beszélünk, ha a talaj víztelítettsége a 100%-ot meghaladja, a mezőgazdálkodást azonban már a 95%-os feletti víztelítettség is akadályozza. Békés megye teljes vetés területe mintegy 440.000 ha, 1999-ben a belvíz maximuma 83.800 ha volt, mely az elmúlt 50 év legnagyobb területi elöntését jelentette. Ez a területi arány megyei átlagban közel 20%. Meteorológiai adatok azt mutatják, hogy 1998 áprilisától folyamatosan nőtt a sokéves átlaghoz lehullott csapadék mennyisége, előrevetítve azt a jelenlegi állapotot, hogy - számtalan más negatív életminőségi hatás mellett - Békés megye egyes kistérségeiben már harmadik éve vetnek, de alig aratnak. A belvíz elleni védekezés összehangolt munkát igényel A belvíz megjelenését az időjárási tényezők mellett jelentős mértékben meghatározza a talajok kultúrállapota, ami kihat a lehetséges vízkapacitás mértékére. Megfelelő időben és módon elvégzett talajmunka, - mely együtt jár időnként mélyszántással, altalajlazítással, a terület meliorációjával, illetve annak karbantartásával - lényeges változást, egyben sikeresebb belvíz elleni védekezést is jelentene. A belvíz kialakulását befolyásoló tényezők A belvizek kialakulását természeti és emberi tényezők egyaránt befolyásolják.- Természeti tényezők: csapadék, morfológia, talajvíz, talaj fagy, talaj-adottságok, víztranszport;- Emberi tényezők: fenntartottság, üzemelés(védekezés), területhasználat, melioráció (drénezés, mélylazítás), településrendezés(engedélyezések), csatornázás, stb. Napjainkban a belvíz elleni védekezés elsődlegesen a megjelent víz elvezetését jelenti. Az összhang, mely a rendszerváltás előtt az üzemi és társulati csatornák között meg volt, mára már alig tapasztalható. Nem kétséges, hogy a vízelvezetés szükséges összhangját csak közös összefogással lehet megteremteni. A belvizek megelőzése érdekében gazdát kell keríteni a jelenleg gazdátlan csatornáknak és gondoskodni kell a veszélyeztetett területek védelméről. A mentesítés közös 6
