Víztükör, 2000 (11. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 3. szám
A BIZALOM STRATÉGIÁJA GONDOLATOK AZ ÁRVÍZVÉDEKEZÉS KOMMUNIKÁCIÓJÁNAK MÓDSZERTANÁRÓL ______________________________3. (BEFEJEZO)RESZ Szóbeli információközlés Az meglehetősen egyértelmű, hogy minden tevékenységünk egyben kommunikáció is, azt azonban már kevesebben veszik figyelembe, hogy mondanivalónk meglehetősen kis részét közvetítjük a szavakkal. A szakértők ugyan többféle számadatot is mondanak, azonban a szavak erejét mind 20- 30 % közé teszi. A kommunikáció legnagyobb részét az úgynevezett metakommunikáció - benne a hanglejtés, testtartás, stb. — teszi ki. Ennek a ténynek figyelmen kívül hagyása meglepetéseket okozhat mindkét félnek. Részben emiatt a védelmi szervezeten belüli információ továbbítás során — például a műszaki ügyelet és a védelmi szakaszok között — külön hálózatként működő fax-rendszert célszerű kialakítani, hogy a szóbeli kommunikáció során több idő nyíljon a konzultációkra, szakmai egyeztetésekre. A védelmi szakaszok az írásos információkat azért kapják meg elsőként, hogy annak révén a területen hozzájuk fordulóknak egyeztetett, hiteles információkkal tudjanak szolgálni. Kiegészítő csatornaként, az egységes szemlélet és fellépés kialakítására célszerű a kibővített védelemvezetés számára törzsértekezleteket tartani. Az önkormányzatok és a védelmi bizottság irányába szintén szükséges a — rendezvényi keretek közti — folyamatos szóbeli tájékoztatás az írásbeli információk kiegészítéseként. Ezek a tájékoztatók arra is kiváló alkalmat nyújtanak arra, hogy irreális elvárásokat a védekezés szereplői ne fogalmazzanak meg, egyúttal a védekezési feladatmegosztást is egyértelművé lehet tenni. Tömegkommunikációs médiák • A médiák között nem lehet rangsor, az információkat mindenkinek meg kell kapnia. • A sajtót rendszeresen (naponta, esetenként gyakrabban) tájékoztatni kell írásban, valamint sajtótájékoztatókon keresztül • Egyértelműen kedvező, ha a kapcsolat már „békeidőben” kialakul, és a sajtó tudja kit keressen, ami fordítva is igaz. • A sajtótájékoztatók elsődleges nyilatkozója a védelemvezető (igazgató), illetve az általa kijelölt személy. A sajtótájékoztatókra mindig írásos anyagot is kell készíteni. • A jelentősebb eseményekről az MTI-n keresztül közleményt kell kiadni. • A sajtókapcsolatok koordinálásáért, és naprakészségéért felelőst kell kijelölni, a tájékoztatási szolgálat vezetőjének személyében. • A televíziók érdeklődésében a látvány nagyon sokat számít, ezt figyelembe kell venni. • Árvíz, de általában a vízkárelhárítás esetében kihasználható az a körülmény, hogy jó riport elkészítéséhez a helyismeret nagyon fontos. Ez a messzebbről jövő, minimális helyismerettel rendelkező stábokat az időtényezőt figyelembe véve eleve érdekeltekké teszi az együttműködésben. • A televíziós stábok kalauzolásához, interjúk külső helyszínének eléréséhez a Tájékoztatási Szolgálatnak gépkocsit kell a rendelkezésére bocsájtani. • Általában nem lehet sikeres a problémakerülő, illetve elhallgató magatartás. Ha mi nem mondjuk el, a sajtó úgyis megtalálja azt, aki számunkra legrosszabb szemszögből mondja el, bármiről legyen is szó. • Az információáramlásban a kezdeményezés a legsikeresebb magatartás, aki először szól az határozza meg a témát, és az tudja kialakítani az attitűdöket a hallgatóban. • A sajtó szoros munkakapcsolatot tartó tagjait a védekezést követően, illetve a Magyar Sajtó Napján (március 15.) köszönteni illik. Indirekt információhordozók Az árvízvédekezések jelezték, hogy milyen értelmezési zavarokat okozhat az indirekt információhordozók hiánya. E miatt nem mindig volt egyértelműen érzékelhető a védekezési munkák során a vízügy jelenléte, pedig a feliratos ruhák és névre szóló kitűzők nagy szolgálatot tehetek. Amikor a védvonalak mentén több ezer ember dolgozik, fontos, hogy az irányítók személye nyilvánvaló legyen, akik között nem csak a helyileg illetékes igazgatóság állományába tartozó szakemberek vannak. Ennek az a járulékos hatása, hogy a vízügyi szakemberek állandó jelenléte a közvélemény számára nyilvánvaló lehet. A feliratos egyenruhák adta lehetőséget a TV interjúk során is ki kell használni, a nyilatkozó mindig ebben jelenjen meg. Célszerű a vízügyi dolgozók ellátása név szerinti kitűzővel, egyrészt azonosításra, másrészt a felelősségérzet növelésére. A vízügyi szolgálat egységes fellépéséhez elengedhetetlen az egységes, feliratos ruházat. Az egységesítést célszerű országos szinten végrehajtani, tekintve, hogy egy jelentős védekezés során az együttműködés is országos szintű. A ruházat egységesítése során a szín és a feliratok helyének, formátumának, valamint tartalmának meghatározása a legfontosabb feladat. Ide tartozhat az egységes feliratozás minden védekezésben megjelenő eszközön is. Lovas Attila 8
