Víztükör, 2000 (11. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 1. szám
A BIZALOM STRATÉGIÁJA GONDOLATOK AZ ÁRVÍZVÉDEKEZÉS KOMMUNIKÁCIÓJÁNAK MÓDSZERTANÁRÓL _____________________________________(1. rész) ____________________________________ A vízkárelhárítás (ezen belül az árvízvédekezés) a védett területen élők, ott gazdálkodók érdekében, közreműködésével és a közvélemény széleskörű érdeklődése mellett zajlik, ezért e tevékenységnek mind a felkészülési, mind a védekezési időszakában szerves része a PR. A formális és informális kapcsolatok nagymértékben segítik a védelmi szervezetet. Egyrészt igen fontos a társadalom és az érintettek részéről megnyilvánuló bizalom akkor, amikor sokszor a laikus számára érthetetlen döntéseket is kell hozni, másrészt a rendelkezésre álló információk minden tevékenységünk alapvető meghatározói. Bár közhelynek hangzik de tény, hogy a vízügyi szervezet műszaki irányítási feladata folyamatosan bővül, a védekezésben résztvevők köre pedig folyamatosan gyarapszik. Az információs társadalom itt áll a kapuk előtt, ezért célunk nem a lekövető, hanem a kezdeményező magatartás kijelölése. Mindezek miatt a kommunikáció, a tájékoztatás szerepe a védelmi tevékenységek között is meghatározóvá válik. Ez az írás a közvélemény és a belső szervezet felé irányuló tájékoztatási munkának a védekezés időszakában követendő egyik lehetséges módszertanát próbálja megfogalmazni. A "bizalom stratégiája" Minden hordoz magában információt, azonban ha mindezt irányítani akarjuk, akkor rendszert kell kialakítanunk. Meglehetősen idealista megfogalmazással a " bizalom stratégiáját " célszerű megvalósítanunk. Mindez igaz kifelé és befelé is. Kifelé azt szeretnénk, ha elfogadnák döntéseinket, befelé pedig az egységes fellépés feltételeit szeretnénk megteremteni. A megvalósítás egyik (sokak számára akár megdöbbentő) módja az lehet, ha nyitottak vagyunk és mindig igazat mondunk. Természetesen maximálisan önös érdekből. Elhallgatni, ferdíteni azért nem érdemes, mert túl sokan és túl közelről figyelnek minket (mindazt, amit azért csinálunk, hogy ne derüljön ki azonnal bármi). Pedig ezzel kizárólag csak szavahihetőségünket kockáztatjuk a nélkül, hogy nyernénk vele, míg a nyitottsággal a legegyszerűbben közvetíthetjük céljainkat, szándékainkat. Az önbecsülés látszik; hogy ez így is legyen, erre törekszik a belső PR. Természetesen a PR technikái sok mindenre képesek ( akár a manipulálásra is), ezért nem csak a már említett megoldás létezik ám egy nagyon meggyőző előnye van: ez a legolcsóbb. Egy kevébé valósághűb kép is kialakítható, de több időbe és pénzbe kerül, ezen felül nagyobb a bukás veszélye. Régi szokás szerint a rossz hír hozóját kivégezték. Ez a módszer egy probléma meglehetősen drasztikus megoldása, ám nem old meg semmit. Valószínűbb inkább az, hogy a hír hozója tud legtöbbet a problémáról, tehát a megoldást is legvalószínűbb, hogy ő tudja. Szerintem, ha már rossz hírt kell mondani, akkor inkább tőlünk tudják meg, mert mi legalább pozitívan vagyunk elfogultak magunkkal szemben. Az elvet talán Muphy definíciója világítja meg: "PR- nek nevezzük egy szervezet azon szervezett tevékenységét, amivel biztosítja környezetét arról, hogy csapnivaló munkája mögött nincs ártó szándék." Ez elsősorban azt jelenti, hogy a kommunikációban két egyenrangú fél van, és mindkettő fél egyformán fontos. Ebből következik, hogy az információáramlás visszacsatoláson alapul. Még egy fontos dolgot mond a kommunikáció elmélet. Szóbeli, vagy szavakkal végzett közléseink a teljes kommunikációnknak csak elenyésző részét képezik. Emiatt az indirekt kommunikációra nagyobb gondot kell fordítanunk. A nyilvánossági munka módszere a szervezett tájékoztatás (a PR), aminek koordinálására, lebonyolítására a védekezés teljes időtartamára Tájékoztatási Szolgálat működtetésére van szükség. A védekezés alatti nyilvánosság munka célja: • elsődleges hírforrássá válni a közvélemény tájékoztatásában a terület vízkárelhárítási helyzetéről, • a döntéshozók és a lakosság tájékozottságának érdemi fokozása, • támogató háttér biztosítása a védelmi tevékenységekhez, a "nehéz" döntések meghozásához • a vízügyi szervezet presztízsének erősítése, szavahihetőségének megőrzése, illetve javítása. (folytatjuk) Lovass Attila 5
