Víztükör, 2000 (11. évfolyam, 1-6. szám)

2000 / 2. szám

TUDOMÁNY AZ ARVIZ-VEDEKEZES SZOLGÁLATÁBAN ÁRVÍZVÉDELMI SZAKMAI-TUDOMÁNYOS KONFERENCIA BUDAPESTEN Az 1998-1999. évi rendkívüli árvizek hid­rológiai anomáliáinak vizsgálatára és a védmű-fejlesztések megalapozására a KHVM Vízkárelhárítási Főosztályának megbízásából 1999-ben több témában ku­tatás-fejlesztési munkára került sor. A ka­pott eredmények, megállapítások és követ­keztetések szélesebb szakmai körben történő megismertetése érdekében a VITUKI Rt. 2000. február 15-én nagy érdeklődéssel kísért szakmai-tudományos konferenciát rendezett, amelyen a KHVM, OVF, vízügyi igazgatóságok, ÁBKSZ Kht. És a VITUKI rt. mintegy 140 szakembere vett részt. A konferenciát dr. Bakonyi Péter, a VITU­KI vezérigazgatója nyitotta meg és Papp Fe­renc (Víz-Inter Kft.) vezette. A konferencián elhangzott előadások: Az 1998-99. évi Tisza-völgyi árvizek sajá­tosságai - a vizsgálatok hidrológiai alapjai (dr. Szlávik Lajos VITUKI Rt.) Árvízi szimulációs vizsgálatok a Tiszán (dr. Gauzer Balázs VITUKI Rt.) Árvízi vízállás-vízhozam összefüggések fo­lyamatos értékelési módszerének kidolgozá­sa (dr. Rátky István BME) A Felső-Tisza rendkvüli árvizének hidroló­giai-hidraulikai okai (Illés Lajos FETIVIZIG, dr. Csorna Rózsa BME) A Bodrog árvízi vízszállításának hidraulikai modellezése és a javasolt védműfejlesztési megoldások (Zellei László EJF Műszaki Fa­kultás, dr. Szlávik Lajos VITUKI Rt.) A Közép- és Alsó-Tisza nagyvízi vízszállító képességének egydimenziós matematikai­hidraulikai modellezéssel (dr. Bakonyi Pé­ter, VITUKI Rt.) Az árvízi áramlási viszonyok kétdimenziós szimulációs vizsgálata a Tisza 319-338 fkm közötti szakaszán (dr. Varga István THESIS Kft.) A Közép- és Alsó-Tisza nagyvízi vízszállító képességének javítását szolgáló műszaki megoldások összefoglalása (dr. Szlávik Lajos VITUKI Rt.) A Konferencia tapasztalatait dr. Váradi Jó­zsef KHVM főosztályvezető foglalta össze és jelölte meg a szakterület előtt álló legfonto­sabb kutatási és fejlesztési feladatokat. GWP (GLOBAL WATER PARTNERSHIP) ÉS A KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPAI ORSZÁGOK A Global Water Partnership (Vízügyi Világ­partnerség) az 1992-es dublini víz- és kör­nyezetvédelmi konferencia, valamint az ugyancsak 1992-es riói Föld Csúcstalálkozó elveinek megvalósítására, gyakorlatba való átültetésére létrehozott szervezet. Támoga­tói között van a svéd és a holland kormány a Világbank és a UNDP. A stockholmi szék­helyű GWP kezdetben a fejlődő világban tapasztalható, a vízgazdálkodást fenyegető válság megoldására koncentrált és hozta lét­re 1996-tól a regionális tanácsadó bizottsá­gait Regional Technical Advisory Committee (rövidítve RTAC) néven. Az így létrejött világméretű szerveződés dél amerikai, nyugatafrikai, délafrikai, dél ázsi­ai, távolkeleti és mediterrán RTAC-jainak megalakulása után egy 1998 novemberi varsói előkészítő tanácskozást követően 1999 júniusában Budapesten létrejött a kö­zép- és kelet-európai tanácsadó testület a Central and Eastern European Technical Advisory Committee (CEETAC). A testü­let a tíz érintett ország (Észtország, Lettor­szág, Litvánai, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Romá­nia és Bulgária) egy-egy, illetve Lengyelor­szág és hazánk tekintetében két-két dele­gáltjából áll. Magyrországot Prof. Somlyódy László és Dr. Gayer József képviseli. Utób­bi egyben a bizottság elnöke is a 2000. évre, a VITUKI pedig a térség és a GWP közötti összekötő kapocs szerepét tölti be. A GWP ezévi nagyszabású feladata a 2. Víz Világfórumon a Vízvilágtanács 2025-ös víz­ügyi jövőképéhez csatlakozó akcióterv is­mertetése és annak a gyakorlatba való átül­tetésének megkezdése lesz. A nagyszabású program célja, hogy megoldást találjon a növekvő vízgazdálkodási világválság megol­dására. Időhorizontja 25 év. Vezérgondola­ta, hogy a megoldáshoz a kormányok szán­déka nem elégséges, társadalmi részvétel, az emberek aktív szerepvállalása szükséges a célok eléréséhez. 2025-re ha nem is abszo­lút teljes, de 95 %-os arányban kellene a Föld lakóit egészséges ivóvízhez és biztonsá­gos higiéniai szolgáltatáshoz juttatni. Ennek eléréséhez évi 2-6 milliárd dollár szükséges, mely rendelkezésre áll. A készülő összeállítás meghatározza a szükséges lépéseket orszá­gos, regionális és globális szinten. Négy alappillére: • építsünk az emberek energiájára és kreati­vitására minden szinten. • holisztikus megközelítést alkalmazzunk a probléma megoldására • elkötelezett és jószándékú hatósági fellépés • folyamatos párbeszéd és összhang minden partner között. A közép- és kelet-európai régió által készí­tett összeállítás bemutatására március 17-én egésznapos program keretében a hágai fóru­mon kerül sor. A fórum eseményeiről a későbbiekben beszámolunk. Dr. Gayer József ideiglenes CEETAC elnök HANKÓ ZOLTÁN 75 ÉVES Hankó Zoltán a VITUKI nyugalmazott tu­dományos főmunkatársa, nemzetközileg el­ismert kutatója 1925. február 3-án született Budapesten. 1948-ban végezte el a Mű­egyetemet és szerzett vízépítő mérnöki okle­velet. 10 éven át a Műegyetem tanársegéd­je, majd adjunktusa volt. 1958-tól a VITUKI-ban a Hidraulikai Laboratórium vezetője, majd műszaki fejlesztési kutatáso­16 kon, illetve az export-titkárságon dolgozott. 1986-ban nyugdíjba ment ugyan, de azóta is folyamatosan dolgozik, javaslataival, ta­nácsaival segíti a vízgazdálkodási kutatáso­kat, elsősorban a folyószabályozás területén. Szakmai munkássága a modellkísérletekre, áramlási és szivárgási vizsgálatokra, víz- és szennyvíztisztító berendezésekkel kapcsola­tos kutatásokra terjedt ki. Szakirodalmi munkássága keretében több mint 100 dol­gozat, egyetemi jegyzet, cikk látott napvilá­got, több idegen nyelven is. A legutóbbi dolgozata a Vízügyi Közlemények 1999. évi 3. számában most jelenik meg A víz, a kör­nyezet és a fejlesztés címen. Több nemzet­közi tudományos szervezet munkájában is részt vett. Sz.L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom