Víztükör, 1999 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 5. szám
alatt kellett úgy felépíteni helyenként hét sor magas homokzsákot, hogy közben már azokon is a átfolyt a víz. Versenyfutás volt az idővel. Ráadásul mindezt éjszaka csináltuk. Aki volt már ilyen szituációban, az tudja csak igazán felmérni ennek a félelmetességét, veszélyességét. Nagyon sokan nem is akarták elhinni, hogy olyan hatalmas lesz a víz, mint amit az előrejelzések mutattak, hiszen az 1970-es nagy árvíz óta nem volt ilyen rendkívüli szituáció. A védekezés első éjszakáján úgy tűnt, hogy a még nem összeszokott több száz fős közerő soraiban nem voltak olyan vezetők, akiken keresztül lehetett volna irányítani, mozgatni a csoportokat. Az árhullám levonulását követően a belvíz problémája jelentette a következő izgalmas és komoly próbatételt. Volt olyan szituáció, a védekezés során, hogy kiadtam egy utasítást és valaki visszaszólt : "De sok főnök van itt!". Mondtam, hogy nincs itt olyan sok főnök, mert csak én vagyok az. Kénytelenek voltak tudomásul venni, s mindenki beállt a csatasorba, becsületesen végezte munkáját. A honvédség bekapcsolódása a védekezési feladatokba, szervezettségük kisugárzása, mindenki számára lélektani megkönnyebbülést jelentett." A szakaszmérnöknő a védekezésben nyújtott átlagon felüli teljesítményéért elismerő oklevelet kapott. Szilbekné Molnár Katalin az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Rábai Szakaszmérnöksége szakaszmémökének - szakmai elkötelezettségét nagy valószínűséggel egy országos szakmai tanulmányi verseny harmadik helyezése alapozhatta meg. "Mikor a szakközépiskolai tanulmányaimat megkezdtem iskolánkban a vízgazdálkodás oktatása más szaktantárgyakkal együtt nagyon magas szintű volt. A szakközépiskola negyedikes tanulója voltam, mikor a tanulmányi teljesítményem alapján indulhattam az országos szakmai tanulmányi versenyen. Felkészítő tanárom többek között Görözdi Attila tanár úr volt, akinek nagy szerepe volt abban, hogy bejutottam az egyetemre. Abban az évben a győri Mayer Lajos vízügyi szakközépiskolából hárman nyertünk felvételt az egyetemre az országos szakmai tanulmányi verseny eredményeként." Az egyetem elvégzése után a fiatal mérnöknő az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál kezdte pályafutását. Gyors beilleszkedését és a szakmai fejlődését pozitívan befolyásolta, hogy a legalsó szintről indulva a különböző beosztások (munkavezető, építésvezető, előadó, osztályvezető-helyettes és 1994- től szakaszmérnök) felelősségi mértékének megfelelően lépésről, lépésre ismerte meg az igazgatóság munkáját. "Igen. Szomorúan tapasztalom, hogy az utóbbi években a végzős fiatal mérnökök kikerülvén az iskolapadból többnyire rögtön valamilyen előadói helyre kerülnek. Ezáltal nem tapasztalhatják meg alapvető munkafolyamatok kis örömeit, mint például a vízépítési létesítmények, vagy egyéb építések szakmai élményeit. Ily módon úgy érzem, hogy könnyebb volt számunkra a különböző feladatok megértése, mint a mai generációnak." Vízépítő szakmérnöki tanulmányait (vízgazdálkodási és környezetvédelmi ágazaton) 1991-ben fejezte be. Szakmai tevékenységét a következők fémjelzik:- korábban a Marcali belvíz-öblözet rendezése ( ezen belül a Gyirmóti Szivattyútelep építése), dombvidéki vízelvezető rendszerek kivitelezése ( a hozzájuk tartozó műtárgyakkal együtt);- napjainkban a szakaszmérnöki teendőkön kívül nagyobb beruházások lebonyolításában és építésében való részvétel. Ilyenek: a Nicki duzzasztómű rekonstrukciója, Győr- Likócs városrész töltés-erősítése, Mórichidai gátőrház építése, a Bornát ér valamint a Vág-Sárdos-Megág belvíz-öblözet rendezése. Ezen felülmint tudományos munka- az integrált folyógazdálkodás módszertanának kidolgozása. "A Rábai Szakaszmérnökség annyiban különbözik a többi szakaszmérnökségtől, - tette hozzá a szakaszmérnöknő - hogy itt mind a síkvidéki, mind a dombvidéki tájegységek megtalálhatóak és az ezekkel kapcsolatos szakmai feladatok komoly kihívást jelentenek egy vízépítő szakember számára. Fő vízfolyásunknak, a Rábának vízjárása szélsőséges, árvizei több esetben veszélyeztették a környező településeket. Erről szólnak a korabeli krónikák. Es ma ? A bővülő társadalmi igények a folyószabályozás új módszereinek kidolgozására hívják fel a figyelmet. Folyószabályozás helyett ma már folyógazdálkodásról beszélünk, mely olyan tervezési-döntési rendszer, amely keretet és módszert ad a sok érdekeltségű, és sok tudomány-területet érintő folyószabályozási és hasznosítási célok kimunkálására, társadalmi elfogadtatására. E módszer kipróbálása a változatos vízjárású Rába folyón történik. Örülök, hogy részese lehetek ennek a munkának“ (OA) 9
