Víztükör, 1999 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 2. szám
/У л ?Ro XVII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS 7999. július 7-8 QU Miskolc remtése a mi érdekünk, de egyben ezt várja el tőlünk az Európai Unió is. Az unió új vízgazdálkodási politikájának középpontjában a fenntartható fejlődés áll, melynek alapelvei közül a víz védelmének, a megelőzésnek, a szennyezés csökkentésének és a szennyező fizet elv alkalmazásának kell elsősorban érvényt szerezni. Magyarország összes ivóvízigényének közel 90 %-a felszín alatti vizekből kerül asztalunkra. A felszín alatti vizek utánpótlása lassú folyamat, túlhasználatuk komoly gondokat okozhat, elszennyeződésük pedig néha évtizedekre használhatatlanná teheti őket. A felszíni és felszín alatti vizek szoros kapcsolatban vannak egymással, így az egyikben okozott mennyiségi vagy minőségi változás hatással van a másikra is. Ez teszi sürgetővé a mára kialakult közmű olló szűkítését, azaz a csatornázás és szennyvíztisztítás részarányának növelését, közelítését a vízzel ellátottakhoz. Mindig cselekvésre készen A jelenlegi árvízi és belvízi helyzet igazolja, hogy a vizek kártételei elleni cselekvésre mindig készen kell állnunk. Ez a fenyegetettség csak akkor válik igazi veszély forrásává, ha a védelmet nem tartjuk a kor megkövetelte színvonalon, ha az esetleges csapadékszegény évek elaltatják veszélyérzetünket. Ahhoz, hogy a katasztrófák nagy kárait elkerülhessük, békeidőben - ár- és belvízmentes időszakban - kell azokra felkészülni. Kevesen vannak ma még tisztában azzal, hogy az ország több mint két és fél millió lakosa éli napjait a folyók árvízszintje alatt, miközben életüket, lakó- és munkahelyüket árvízvédelmi töltésrendszer őrzi. Gyerekeink megtanulhatják az iskolában kik uralkodtak rajtuk és őseiken, de arról már kevesebbet tudhatnak, kik tették hazájukat hazává, kik szabadították meg a vizek pusztításaitól és kik segítették vizei hasznosításában. Egyesek rombolással szereztek történelmi nevet. A magyar vízépítő mérnökök építettek. A hazánkban gyakori fordított értékrendben ritkán említették érdemeiket, műveik azonban kiiktathataüan tényként emlékeztetnek vízi mérnökeink hazaszeretetére és országot építő munkásságára. Voltak időszakok, amikor nemcsak Széchenyi István, Vásárhelyi Pál műveit érték igaztalan bírálatok, hanem a vízügyi szolgálat létét és szükségességét is kétségbe vonták. Deák Ferenc szegedi szobrára felvésett szavai adhatják meg a mindenki okulására szolgáló választ: „Amit erő és hatalom elvesz, azt az idő és a kedvező szerencse ismét visszahozhatják, de amiről a nemzet... önmaga lemondott, annak visszaszerzése nehéz és mindig kétséges.” A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlését 1999. július 7-8-án rendezi meg Miskolcon. Az Országos Vándorgyűlést az alábbi hét témakörben hirdetjük meg: 1. ÁRVÍZVÉDELEM-Az 1998 őszi tiszai árvíz kialakulása és levonulása.-Az árvizet kiváltó okok, meteorológiai és hidrológiai viszonyok; az árvíz hidrológiai értékelése a Tiszavölgyi árvizek sorában.- Az árvíz lefolyása, a védekezési munkák megszervezésének és irányításának országos és területi tapasztalatai.-Az árvízvédekezés alkalmazott módszereinek, eszközeinek a bemutatása.- A töltésfeltárások megállapításai és tapasztalatai.-A hidrológiai előrejelzések eredményei, tapasztalatai és a fejlesztés feladatai.- A hullámtéri lefolyási viszonyok vizsgálata.-Tájékoztatási, PR-tevékenység tapasztalatai és feladatai az árvízvédekezés időszakában.-Az árvízvédelmi rendszer, az árvízvédekezés fejlesztési feladatai. 2. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS-A korábbi évtizedekben megvalósult melioráció, üzemi vízrendezés funkcióképessége a tulajdonviszonyok és területhasználati módok változásával összefüggésben.-A belterületi és a külterületi (nagytérségi) vízrendezés összehangolása.-A bel víztározás és a belvízhasznosítás lehetőségei, különös tekintettel a vízhiányos régiókra.- Az öntözés és vízrendezés összefüggései.- A mezőgazdasági földhasználat vizsgálata a belvízzel veszélyeztetett területeken.-Az 1998-99-es év belvízi viszonyainak elemzése, a belvízvédekezés országos és területi tapasztalatainak értékelése- Belvízcsatornák fenntartási helyzete; a szivattyútelepek felújítási programja.-A vízgazdálkodási társulatok szerepe és feladatai a területi vízgazdálkodásban, a belvízvédelmi feladatok megoldásában.- Természetvédelmi szempontok érvényesítése a területi vízgazdálkodásban. 3. IVÓVÍZBÁZISOK VÉDELME- Az ivóvízbázisok védelmének helyzete az elvégzett beruházások tükrében; az üzemelő és a távlati vízbázisvédelmi program soron következő feladatai.- Vízbázisvédelemmel kapcsolatos önkormányzati feladatok.-A karsztvizek védelmének helyzete; a karsztvízgazdálkodás aktuális kérdései.-Tájékoztatási, PR-tapasztalatok és feladatok a vízbázisvédelmi program teljesítése során. 4. VÍZELLÁTÁS- A felszín alatti vizek minősége, különös tekintettel a mikroszennyezőkre.-A szolgáltatott ivóvizek kémiai, biológiai és bakterológiai minősége - figyelemmel a várható új EU direktívára.- A vízfogyasztás csökkenésének hatása a tisztítóművek technológiájára és a szolgáltatott ivóvíz minőségére.-A hálózati vízminőségromlás és annak megakadályozása.- Újszerű fertőtlenítési technológiák az ivó- és fürdővíz kezelésben.- Egészségügyi és mikrobiológiai kockázatelemzés a vízellátásban és a fürdővíz kezelésben.- Ivóvízművek üzemeltetési tapasztalatai.- Minőségbiztosítási tapasztalatok és feladatok vízműveknél.- Az üzemeltetés szervezeti átalakulásának hatásai és következményei: műszaki színvonal, szolgáltatási biztonság, szolgáltatott vízminőség, fejlesztési igények és lehetőségek, gazdaságossági kérdések. 5. CSATORNÁZÁS-SZENNYVÍZTISZTÍTÁS-A települési szennyvízelvezetési- és tisztítási program időarányos teljesítése, a tapasztalatok értékelése.- Csatornázási-szennyvíztisztítási fejlesztési feladatok az ország EU csatlakozásra való felkészülésének folyamatában.- Á megvalósíthatósági tanulmányok értékelésének tapasztalatai.- Regionális szennyvíz-főgyűjtő rendszerek tervezési, méretezési szempontjai (méretezési elvek, anyagminőség, környezeti hatások).-A csatornaművek üzemeltetési kérdései, különös tekintettel a gazdasági és gazdaságossági problémákra.- A bűzképződés megszüntetése regionális szennyvízelvezető rendszerekben.- Csatornahálózatok korróziója. 6. VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS- A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eddigi tapasztalatai: az elkészült tervek bemutatása és értékelése.-Az Európai Unió követelményei a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezéssel kapcsolatban.- A természet- és környezetvédelmi szempontok érvényesítése a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésben.-A területi vízgazdálkodási tanácsok működésének tapasztalatai. 7. INFORMATIKAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN-Szervezetek közötti kommunikációs rendszerek, szervezeteken belüli hálózati kapcsolatok alkalmazási tapasztalatai és lehetőségei.-Vízügyi adatbázisok kialakítása, feltöltése és alkalmazása.- Térinformaükai eljárások vízügyi alkalmazásának tapasztalatai és fejlesztési irányai. Vízügyi szakágazati feladatok megoldásához szükséges digitális térképek.- Az Internet szolgáltatások vízügyi célú igénybevétele és alkalmazása, kapcsolódási lehetőségek az Internet hálózathoz.-Vízügyi szakágazatok nyilvántartási és fejlesztési feladatainak informatikai támogatása.- Vállalatirányítási és vezetői információs rendszerek alkalmazási tapasztalatai és fejlesztési feladatai. Az egyes témakörökre dolgozatok beküldésével lehet jelentkezni a melléklet jelentkezési lap kitöltésével és 1999. március 31-ig történő beküldésével. A jelentkezési laphoz mellékelni kell a dolgozatok rövid tartalmi kivonatát. A Tudományos Előkészítő Bizottság a jelentkezéseket visszaigazolja. A dolgozatokat az Országos Vándorgyűlés kiadványában a rendezvényt megelőzően megjelentetjük. A dolgozatok beküldési határideje: 1999. április 30. A jelentkezések alapján a Vándorgyűlés témaköreiből szakmai szekciókat alakítunk ki és a dolgozatok összefoglaló ismertetésére vezérszónokokat kérünk fel. A dolgozatok szerzői beküldött munkájukat a Vándorgyűlés szekció ülésein a vezérszónoki összefoglalóhoz kapcsolódva ismertetik. А XVII. Országos Vándorgyűléssel egyidejűleg, annak témaköreibe vágó szakmai kiállításra, termék-, technológia és szolgáltatási tevékenységek bemutatóira is sor kerül. Tudományos Előkészítő Bizottság 6
