Víztükör, 1999 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 2. szám
Sajtótájékoztató a KHVM-ben (1999. január 21.) 1998 Az előző évben a KHVM többek között elkészítette a vízkészletek, vízhasználatok és vízi létesítmények nyilvántartásáról, valamint a vízikönyvi nyilvántartásról szóló miniszteri rendeletet, a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos alapadatok gyűjtéséről és feldolgozásáról szóló kormányrendeletet, a Balaton ökológiai állapotának védelmére és a vízminőség javítására vonatkozó intézkedési tervről szóló 1068/1996 (VI. 21.) Kormányhatározat módosításának normaszövegét. Elkészült az új Vízügyi politika és a Vízgazdálkodási stratégia c. munkaanyag. Az új kormányzati struktúrának megfelelően a mezőgazdasági vízgazdálkodással kapcsolatos feladatok és hatáskörök a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz kerültek. 1999 A KHVM-ben elkészül a Települési szennyvízkezelési irányelv hazai jogrendbe illesztését megalapozó, átfogó szabályozási koncepció valamint a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás szabályainak megállapítására vonatkozó miniszteri rendelet. Előterjesztés készül a vízminőségi kárelhárítás végrehajtásával kapcsolatos üzemi kárelhárítási tervek tartalmára vonatkozó miniszteri rendeletről, figyelemmel a 132/1997. (II. 24.) Kormányrendelet 5.§-ában meghatározott feladatok teljesítésére. Ivóvíz, szennyvíz, csatornázás A lakosság egészséges ivóvízzel való ellátásának programja befejeződött. A lakosság 97,5 %-a rendelkezik közműves vízellátással. Az EU ajánlásaival összhangban célunk a lakosság teljes körű vezetékes vízellátása. A közüzemi ivóvíz-szolgáltatás keretében a lakosság részére szolgáltatott ivóvíz zömében megfelel az érvényben lévő MSZ450/1-1989. számú ivóvíz szabványnak, ugyanakkor 410 településen szükséges valamilyen beavatkozás a szabvány előírásainak teljesítése érdekében. Az említett ivóvíz szabványban szereplő határértékek eléréséhez jelenlegi árszinten legalább 80 milliárd forintos fejlesztésre lenne szükség. A fejlesztésekhez szükséges programtervek elkészítését a KHVM megkezdte, várhatóan az EU direktívák bevezetésének többlépcsős megoldására készül javaslat. Még ebben az évben elkészül és kormány elé kerül az ivóvízminőség-javító keretterv. Előzetesen úgy látszik, hogy ezt a programot ismételten fel kell venni a céltámogatási rendszer támogatott céljai közé, ezért a KHVM kezdeményezi a vonatkozó jogszabály ilyen irányú módosítását. Fokozott védelmet igényelnek a jelentős készletet képviselő értékes partiszűrésű és karsztvíz-készletek. A jelenleg üzemelő, illetve a jövőbeni igényeket kielégítő távlati vízbázisok védelmére folytatni kell az elmúlt években megkezdett vízbázis-védelmi célprogramot. A már üzemelő vízbázisok folyamatos biztonságban tartásához a mindenkori használóknak - a használat arányában - hozzá kell járulniok. A már kialakított védőterületek folyamatos fenntartásának költségeit be kell építeni a szolgáltatás díjába. A célprogram első fázisa, az alapállapot-felmérés területén a 643 üzemelő vízbázis közül 1998. évben 110 vízbázison volt folyamatban. 1999. évben folytatódnak a megkezdett munkák, és további 33 üzemelő vízbázison kezdődik meg az állapotfelmérés, további 5 távlati vízbázison a diagnosztikai feltárás. A szennyvízelvezetés és tisztítás területén jelentős elmaradásban vagyunk. A csatornahálózatba bekötött lakások aránya mintegy 46, a biológiailag tisztított szennyvizek aránya pedig az összes elvezetett szennyvíznek csak 45 %-a. Ezt a kérdést, a szükséges csatornázási és szennyvíztisztítási követelményeket a települési szennyvíztisztításról szóló 91/271 EGK irányelv szabályozza az EU országokban. A jelzett célok elérése és az EU követelmények közelítése megkívánja, hogy a tisztított szennyvizek aránya 2015-ig elérje a 90 %-ot. Ezen belül 68-72 % a közműves szennyvízelvezetéssel és tisztítással lefedett, a fennmaradó 18-22 % szakszerű, egyedi szennyvízelhelyezéssel és tisztítással kiszolgált lakások száma. A jelenlegi szennyvíztisztító kapacitást ezzel összhangban 66-70 %-kal kell növelni, illetve a meglévő telepek 30 %-ának korszerűsítése, hatékonyság növelő fejlesztése válik szükségessé. Kiemelten kezeli a szakma irányítása a fokozottan érzékeny, üzemelő vízbázis területén lévő és 15 000főnél népesebb településeket, valamint a fővárost és a megyei jogú városokat. A szennyvíztisztítási program időarányos teljesítése évente 1000 km csatorna és 70 000 mVnap szennyvíztisztító kapacitás kiépítését jelenti. 1999. évben a feladat a megkezdett szennyvízelvezetési és tisztítási program folytatása, és kívánatos az EU csatlakozás szempontjából annak gyorsítása. Ez utóbbi miatt is az ágazat vezetése a kiemelten fontos csatornázási beruházásokat az 1998 évihez hasonló mértékben kívánja támogatni. Az EU un. ISPA alapjából 2000-től nyílik lehetőség a környezetvédelem, s így a csatornázási beruházások támogatására. Regionális víziközmű hálózat Ezen a területen 1999. évben a szakma vezetése a következő fejlesztéseket tervezi:- Észak-Nógrádi regionális vízmű III. ütem- Közép-Nógrád-Mátra regionális vízátvezetés- Tatabánya-Bicske regionális vízmű összekötő vezeték- Velencei tó térségi rendszer- Rákhegyi regionális vízmű- Dunakanyar balparti regionális vízmű-rendszer- Pécs-Mohácsi regionális vízmű- Dorogi szennyvíztisztító telep Vízkárelhárítás Az árvízi levezetés és az ökológiai szempontok együttes vizsgálatára kidolgozás alatt áll a „Tiszai zöld folyosó” program, mely a jelenlegi hullámtereken túl a mentesített árterek nagyvízi levezetésbe való visszakapcsolásának lehetőségeit vizsgálja azokon a helyeken, ahol a jelenlegi területhasználatot figyelembe véve ez egyáltalán szóba jöhet (például a Taktaközben). Az 1999 évi főbb célkitűzések a vízkárelhárítás területén a következők:-az 1998. évi novemberi tiszai árvíz nyomán körvonalazódó tennivalók végrehajtása; a fejlesztési tervek újraértékelése, a világbanki segélyből készülő megvalósíthatósági tanulmány menedzselése, jogszabályi hézagok pótlása (védekezések finanszírozása, a résztvevő köztisztviselők bérezése, irányítási hatáskörök rendezése);- az árvíz utáni helyreállításokra indított közmunkaprogram végrehajtása;- az új folyószabályozási koncepció (a folyókkal való gazdálkodás) szakmai és társadalmi vitájának lefolytatása;- az FVM-mel való feladatmegosztás gyakorlati végrehajtásának elindítása, főleg a belvízvédekezéssel és a belvízkárok rendezésével kapcsolatban;- kutatási program indítása a tiszai árvizek kialakulásának és lefolyásának vizsgálatára (együttműködve az ukrán vízügyi és tudományos szervekkel);-a vízügyi szervezetek vízkár-elhárítási védekezési képességének növelése érdekében szükséges szervezeti javaslatok kidolgozása. 3
