Víztükör, 1999 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / Önkormányzati Különszám
A VÍZIKÖZMŰVEK TÉRKÉPEI Hazai térképeink első - megmaradt - példányai, melyek főként egy egy jelentősebb vár, város, esetleg uradalom ábrázolásai voltak, a középkorból valók. Az ország nagy részére kiterjedő térképkészítés döntően a török uralom felszámolásához kapcsolódóan katonai céllal, illetve a felszabadított területek számbavételére és a későbbi tulajdonrendezések megalapozása érdekében a császári kormányzat ösztönzésére és támogatásával vett erőteljes lendületet a XVIII. században. A térképészeti alkotások közül máig nagyjelentőségű emlékeink azok, amelyek az akkori időszakos, vagy állandó vízborítású területeket is mutatják, hiszen ezek - összevetve az ábrázolt térség mai jellemzőivel - egyértelműen dokumentálják elődeink tudatosan vállalt, sok áldozatot igénylő, de végül is sikeres évszázados küzdelmét a második honfoglalás - az Alföld mezőgazdasági termőterületté alakítása - érdekében. Sajnos ( és talán szakmai ismeretterjesztésünk gyengesége ), hogy erről ma az ország lakossága már keveset tud és még olyanok is hajlamosak megfeledkezni erről, akik számára ez nem egyszerű, felejthető történelem, hanem szakmájuk máig ható múltja. A hazai vízellátás és szennyvízelvezetés létesítményeit ábrázoló műszaki rajzok is hasonló múltra tekintenek vissza azzal a lényeges eltéréssel, hogy értelemszerűen csak az egyes településeket-településrészeket ellátó létesítményekről maradtak fenn dokumentációk. Nem készült olyan dokumentációs anyag, amely egy-egy vármegye, esedeg egy nagyobb tájegység, vagy az ország egésze viziközmű ellátását mutatta volna be. Az is igaz, hogy ilyen dokumentációra valójában nem is merült fel társadalmi vagy politikai igény, hiszen a víz és a csatornaművek valójában csak egyes településeket, esetleg néhány településből álló településcsoportot szolgáltak ki. Mikor azonban a 70-es évek elején a korábbi városi, községi tulajdonban lévő - a helyi ellátást nyújtó viziközmű létesítményeket üzemeltető helyi szervezetek összevonásával a tanácsi irányítású (és területi ellátási feladatra szakosodott) állami megyei víz és csatornamű vállalatok ( kivételek értelemszerűen volta: pl. Budapest, Gyula) és szinte e folyamattal párhuzamosan megkezdődött központi állami erőforrásokból az ország első térségi ellátást nyújtó viziközmű létesítmények kiépítése és létrehozták ezek működtetésére a főhatósági ( kvázi miniszteriális ) irányítású állami regionális vízmű és vízgazdálkodási vállalatokat, a helyzet megváltozott. Mind szakmai, mind szakmapolitikai körökben általánossá vált az igény az ellátás jellemzőinek ( ezek változásainak ) legalább megyei szintű bemutatására, adott esetekben az ellátás fejlesztésével kapcsolatos elképzelések megismertetésére, nem ritkán ezek indokolásának jobb elfogadása érdekében is. Az így készült térképek általában a műszaki tervezésben alkalmazott léptékkel és tartalommal, szabványos rajzjelekkel készültek, azaz mindent elmondtak a szakembereknek, de nagyon keveset a laikusoknak: a lakosságnak, újságíróknak, politikusoknak. Ráadásul - sajnálatosan - nem ritkán tükrözték az adott vállalat vezetője elképzelését arról, hogy mit és hogyan kell a vállalat tevé-Magyarország településeinek közműves ivóvíz ellátása 20
