Víztükör, 1999 (39. évfolyam, 1-6. szám)

1999 / 1. szám

TANULMÁNYÚTON FRANCIAORSZÁGBAN 1998. szeptember 14-18. között a franciaországi Limoges-ban került sor a francia Nemzetközi Vízügyi Hivatal által szervezett tanulmányútra, amelyet a Magyar Köztársaság Közlekedési, Hírköz­lési és Vízügyi Minisztériuma és a Francia Köztársaság Nemzetközi Vízügyi Hivatal között kötött együttműködés alapján szerveztek meg. A Limoges-ban tartott szakmai továbbképzés a vízügyi ada­tok franciaországi kezelésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. A tanulmányúton és továbbkép­zésen a következő témákat ismerhettük meg. A vízügyi adatokkal foglalkozó szervezetek és intézmények Franciaországban az adatigénylők és adatszolgáltatók között egyértelmű kapcsolati rendszert alakítottak ki: a Környezetvédelmi Minisztérium, a Mezőgazdasági Minisztérium, az ország területét lefedő 6 vízügyi igazgatóság és a Francia Villamos Művek között e tárgyban 1992-ben keret-megállapodást fogadtak el. Az együttműködést szabályozó keret-megállapodás országos működtetője a Nemzetközi Vízügyi Fő­­igazgatóság, amely felelős a megállapodás szereplői közötti együttműködés biztosításáért, a Nemzetközi Vízügyi Adatbank [BNDE] használhatóságáért, és az adatforgalmazás működtetésért (ezt a feladatot a víz­ügyi adatok hálózatán [RNDE] keresztül a Limoges-i központú adatbázis titkárság [SANDRE] látja el.) A titkárság feladata az, hogy fogalmi szótárakban félreérthetetlenül megfogalmazza az adatokkal kap­csolatos információkat. E szótárak logikus sorrendben vannak felosztva a különböző vízügyi adatok között. Adatszótárakat dolgoztak ki a- felszíni hidrometriáról- felszín alatti vizek piezómetriájáról- felszíni vizek minőségmérő állomásairól- felszíni vizekre vonatkozó adatok feldolgozásáról- felszíni vizekre vonatkozó adatok cseréjéről- felszíni vizek fiziko-kémiai és mikrobiológiai adatainak beszerzési, hozzáférési folyamatáról- felszíni vizek hidrobiológiái adatainak beszerzési, hozzáférési folyamatáról- visszavezetett használt vizek szennyező anyagainak követéséről- használt vizet visszavezető műtárgyakon végzett mérésekről- használt vizet visszavezető műtárgyak leírásáról Az adatszótárakat ún. témaközi (az adatfajtákat összekapcsoló) szótárak egészítik ki a- közreműködők adatféleségeiről- vízi élőlények osztályozásáról- adatokat jellemző paraméterekről- közigazgatási vonatkozásokról- hidrográfiai vonatkozásokról- adatcsere formátumról. Az adatbázisok tervezése Általános tervezési elv az adat tulajdonosának tisztázása, valamint az adat minősítése, a minőségért való felelősség egyértelműsítése, az adatokhoz való hozzáférhetőség tisztázása. A tervezés további szempontjai:- a projekt határainak kijelölése és a projekt management biztosítása- műszaki megvalósíthatóság- kimeneteli eredmények- minőségbiztosítás- alkalmazás. Az információs rendszer tervezésénél fő szempont az adat mérésének és az azzal való gazdálkodásnak valamint az adat felhasználásának különválasztása. Az adatbázis rendszerek működtetésének technikai feltételei. Az adatbázis működése Az információs rendszer működtetéséhez az Internetet használják. Mivel az adatok megjeleníthetősége szoros kapcsolatban van a földrajzi információs rendszerek alkalmazásával, ezért ehhez a Francia Földraj­zi Intézet digitális térképeit vették alapul. A javításokat a vízügyi igazgatóságok végzik. A digitális térké­pek közreadása a vízügyi igazgatóságok és a Nemzeti Vízügyi Adatbank [BMDE] feladata. Mind a felszí­ni mind a felszín alatti vizek esetében a közreadás alapvető szoftvere az ARC/INFO. A tapasztalatcsere azt igazolta, hogy a magyar-francia informatikai együttműködés eredményei a VI­HAR Informatikai projektben, a Magyar Hidrológiai Adatbázis [MAHAB] tervezésénél és a vízgazdálko­dási nyilvántartással kapcsolatos informatikai feladatok megoldásánál egyaránt jól hasznosíthatók. Dr. Perger László Mérnökképzés a bajai Eötvös József Főiskolán A főiskola Műszaki Fakultásán álla­milag elismert és finanszírozott formá­ban építőmérnöki és a környezetmérnöki szakokon folyik oktatás. Az építőmérnöki szakra jelentkezők • vízellátás-csatornázás, • víz- és környezetgazdálkodási informatika, • vízi-környezeti és • vízrendezés-vízhasznosítás szakirányok közül választhatnak. A környezetmérnöki szakon a pre­ventív környezetvédelem műszaki fel­adatainak magas színvonalú megoldását sajátítják el a hallgatók, különös tekintet­tel a víz- és talajvédelemre. A végzett mérnökök a szaknak, illetve a szakiránynak megfelelő munkahelye­ken (pl. víz- és csatornamű vállalatoknál, vízügyi és környezetvédelmi közigazga­tási szervezeteknél, települési önkor­mányzatoknál, mérnöki irodáknál, építé­si vállalatoknál, vállalkozásoknál stb.) helyezkedhetnek el. A képzés levelező tagozatára is lehet jelentkezni, így a gyakorlatban dolgozó szakemberek - munka mellett - főiskolai végzettséget, mérnöki diplomát szerez­hetnek. A felvételi eljárás döntően megegye­zik a műszaki egyetemekre és főiskolák­ra vonatkozó közös szabályozással. Az idei évtől azonban a Fakultás felvételi rendje lehetővé teszi - meghatározott fel­tételek megléte esetén - a szakirányú technikusképesítő bizonyítvány minősí­tése alapján történő felvételt is. A felvételivel kapcsolatban további részletek a Felsőoktatási felvételi tájé­koztató 1999. kiadványban olvashatók, ill. az érdeklődők részére felvilágosítás­sal szolgál a Fakultás Tanulmányi Cso­portja: telefonon: (79) 326-344; telefa­xon: (79) 322-763 vagy levélben: 6501 Baja, Pf. 107. Ezúton köszönjük mindazoknak a se­gítségét, akik az előző két évben a képzé­sünk feltételeinek javítását szolgáló ala­pítvány javára ajánlották személyi jöve­delemadójuk 1 %-át. Kérjük, hogy az idei évben is éljenek a lehetőséggel, és támogassák az Alapít­vány a Vízi és Környezeti Üzemmérnök­képzés Fejlesztésére nevű alapítványt, melynek adószáma: 19047252-1-03 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom