Víztükör, 1998 (38. évfolyam, 1-5. szám)

1998 / 3. szám

Múzeumok Majálisa Múzeumkert, 1998. május 16-18. A múzeumi világnap (május 21.) nagyszabású megünneplésére harmadik alka­lommal rendezte meg a Múzeumok Majálisát Budapesten a Múzeumkertben, a Ma­gyar Nemzeti Múzeum. Ötven vidéki és fővárosi múzeum között a „Duna Múzeum” (Magyar Környezet­védelmi és Vízügyi Múzeum) is várta a majálisozókat. Igaz, az időjárás nem volt ke­gyes hozzánk, de a kétnapos rendezvény gazdag műsorkínálata gondoskodott arról, hogy a látogatóknak ne szegje kedvét a hideg szél, a szemerkélő eső. A két nap során egyszer sem éreztük magányosnak magunkat. Múzeumunk rit­kán látható mozgó makettjei folyamatosan csábították hozzánk a gyermekeket, s bi­zony a nagypapák is örömmel ismertek rá a gyermekkorokat idéző gémeskútra uno­kájuk kezében. Gémeskút makettje a Múzeumok Majálisán Kimerítő előadásokra egy-egy tárgy eredetéről, felhasználási módjáról és műkö­dési elvéről nem volt lehetőség - nem is erre volt szükség -, de nagyon örültünk, hogy néhány pedagógus a közelgő tanulmányi kirándulások programjába iktatta Mú­zeumunk megtekintését. Nagyon jó ötletnek tartjuk a Múzeumok Majálisát, hiszen e nem éppen kultúra­centrikus világunkban sokan csak itt kaphatnak bepillantást a magyarországi múzeu­mokban őrzött művészeti és technikatörténeti értékek világába. Szókéné F. Erzsébet KÖNYVISMERTETÉS A Tisza-szabályozás által teremtett új természeti környezet nem minden esetben kínált ideális terepet a korabeli mezőgazdasági ter­melés számára. így volt ez a Hortobágy esetében is. A kedvezőtlen adottságú területen századunk első évtizedeiben berendezett tógaz­daság példát mutatott arra, hogy a helyesen megválasztott mezőgaz­dasági hasznosítással felértékelődhet a több ezer holdas szikes vidék is. A Hortobágy ma egyike az ország féltett természetvédelmi terüle­teinek. Élővilágának megóvása mindannyiunk kötelessége. A kötet szerzője alapos leltári kutatómunka eredményeit tárja az olvasó elé. Leírásában megelevenedik az egykori Hortobágy vízvidé­ke és szembesülhetünk az árvizek által okozott gondokkal is. Rész­letes képet kaphatunk a tógazdaság kialakulásáról és működésének műszaki-gazdasági kérdéseiről. A Vízügyi Történeti Füzetek sorozatban megjelent közel 100 ol­dalas, több mint 30 képpel illusztrált kötetet nemcsak a víz- és tógaz­dálkodással foglalkoztató szakemberek, hanem a szűkebb pátriájuk története iránt érdeklődő helytörténészek és tanárok is haszonnal for­gathatják. A gondos kiállítású könyv az OVF anyagi támogatásával jelent meg. A könyv iránt érdeklődők azt beszerezhetik 400 Ft-os áron a Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény központjában (1054 Budapest, Alkotmány u. 27., telefon: 332-8515 telefax: 311-6899). Fe jér László Megjelent a Hidrológiai Közlöny 1998. évi 1. és 2. száma 1998. évi 1. szám 1998. évi 2. szám Jeleníts István: Az ember és a víz - az esztétika né­zőpontjából Zsuffa István: A Biblia és a víz Zsuffa András: A művészet és a vízi létesítmények Kőrösmezey László: Tények, tapasztalatok és a fej­lődés új irányai a hazai szennyvíztisztításban Boda János - Kőrösmezey László: Hosszú felké­szülés után: érdemi tisztítás a Győr város szennyvíztisztító telepen Bonta Imre: Századunk nagy árvizei meteorológus szemmel Benedikt Szvetlána - V. Nagy Imre: Matematikai statisztika módszer a vízszennyeződést okozó ismeretlen üzem azonosítására Dombay Gábor - Öllős Géza: Az ivóvízelosztó rendszerek vízminőség-változásának modelle­zése Szél Sándor - Kristóf Gergely: Lagrange-módszer morfológiai folyamatok számítására Bardóczy Lajos - Bardóczyné Székely Emőke: Franciaországi eredmények a derítés hatékony­ságának növelésében Misbrenner Márton: A viziközmű szolgáltató kint­lévőség-vizsgálata és csökkentésének gyakorla­ta Vass Béla: A Tettye forrás forrásküszöb feletti táro­­zási eredményei és forrásküszöb alatti tározási tervei Czégény Ildikó - Farkas Ádám - Karakas Imre - Wittner Ilona: Az ivóvízhálózat mechanikai tisz­tításának és a lerakódások összetétel-vizsgálatá­nak tapasztalatai Hajdú-Bihar megyében Molnár György - Schultz Péter - Szerencsi László: Vízminőségvédelem a Veszprém városi vízmű­veknél a kezdetektől napjainkig Kondor Éva - Kecskés Judit: Flotálási kísérletek az algaeltávolítás érdekében az ÉRV Rt.-nél Vilimi László - Vargáné Szeberényi Eleonóra: A Komravölgyi-tározó levegőztetésének hatásai Dorcsák Gyula - Vargáné Szeberényi Eleonóra - Szitka Béláné: Fejlesztési tevékenység az ÉRV Rt. Salgótarjáni Üzemigazgatósága területén, 1994-1996 Ebalard Stéphane - Bodor Dezső - Fodor Lászlóné: A Szegedi Vízmű Kft. működésének három éves tapasztalata Nagy Abonyi Attila - Bodor Dezső - Maród Tibor: Vízveszteség elemzés a Szegedi Vízmű Kft. víz­ellátó rendszerében Rácz Sándorné - Degré András: Arzénmentesítési kísérletek és próbaüzemi tapasztalatok a Bara­nya megyei vízmű vállalatnál Jobbágy Andrea - Simon József - Szántó Imre - Varga Gyula István: Szagtalanítás limitált nitrát adagolással a Balaton körüli regionális szenny­vízelvezető rendszereken Darabos Péter - Kugler Gyula - Palkó György: A veszprémi vízellátó rendszer rekonstrukciója Franczia Tamás -kengyel János - Várszegi Csaba: A Fővárosi Vízművek Rt. ráckevei és csepeli vízkezelő telepe ózonfejlesztési technológiája Wagner József: Szombathely és térsége vízellátó rendszere Tóth István: Esettanulmány egy SENTAB csőtörés javításáról 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom