Víztükör, 1998 (38. évfolyam, 1-5. szám)
1998 / 1. szám
más és más halmazállapotban több „állomáson“ jelenik meg. A tengerből elpárolgott víz a légkörbe jut, ahonnan csapadék alakjában részben ismét a tengerbe, részben un. visszapárolgás révén - még mielőtt lehullhatna - újra a légkörbe kerül, részben pedig a szárazföldre hullik. A szárazföldön a csapadék egy része, az éghajlattól függően közvetlenül elpárolog, másik része lefolyik a patakok és folyók medrébe, harmadik része pedig beszivárog a talajba. így a talajba jutott rész azonban, zömmel a növényzet párologtatása révén, ismét a légtérbe kerül, illetve forrást vagy medret találva a tengerbe tér vissza. A természeti körforgás végigkövetése során kiderül, hogy a víz nemcsak a halmazállapotát változtatja meg a ciklusok- a szennyezőanyag kibocsátás csökkentése,- a víz- és anyagforgalom együttes szemlélete,- a víz- és anyagvisszaforgatás szorgalmazása,- a hulladékkeletkezés csökkentése,- a szennyvíz és hulladék újrafelhasználás körének bővítése,- a vízvédelemért viselt felelősség egyértelmű meghatározása. A termékek / szolgáltatások és a termelési / szolgáltatási folyamatok a teljes életciklusukban szoros kölcsönhatásban állnak a természeti, vízi és társadalmi környezettel. A környezeti menedzsment rendszer dokumentációja - akárcsak a minőségügyi rendszeré - hierarchikus felépítésű. A környezeti menedzsment rendszer kialakítása és működtetése egy állandó fejlesztési, fejlődési folyamat, amelyben rendszeresen ismétlődő, de egyre magasabb szinten megvalósuló tevékenységek alkotnak láncolatot. A rendszerben mindenkinek megvan a jól definiált feladata és hatásköre, valamint előírt a feladatok elvégzésének módszere is. VÍZGAZDÁLKODÁSI MENEDZSMENT RENDSZER A vízzel kapcsolatos metodikai problémákat az okozza, hogy a víz nem csupán egyike a védendő környezeti elemeknek (ISO 14000 sorozat), és nem is csupán termék (ISO 9000 sorozat) hanem oldat, szuszpenzió vagy biomassza, mely egyaránt lehet energiahordozó, nyersanyag, termék vagy vízi út, valamint a bioszférában végbemenő anyagmozgás szállítórendszere. A szerző az egész vízgazdálkodási menedzsment rendszer módszertanának kialakítására ezúttal nem vállalkozhat, de 8 3. ábra megkísérli a finn Yrjö Virtanen, Jaana Suokas és az osztrák Sebastian Alber kutatók nyomán kialakítani az életcikluselemzés módszertanát a vízgazdálkodásra és esetünkben azt alkalmazni a vízellátáscsatornázás-szennyvíztisztítás területére. Az életciklus-elemzés, mint módszertan a tartós fogyasztási cikkek marketing kutatásától követi a termék útját a fogyasztóig, illetve a termék elhasználódásáig (1. ábra). ÉLETCIKLUS-ELEMZÉS MÓDSZERÉNEK KÍSÉRLETI ALKALMAZÁSA Az életciklus-elemzést, mint módszertant kézenfekvőnek látszik a víz természeti körforgásával kezdeni. Ha megtekintjük a Nagy László által szerkesztett egyszerűsített sémát (2. ábra), akkor világossá válik, hogy a víz természeti körforgása során
