Víztükör, 1998 (38. évfolyam, 1-5. szám)

1998 / 2. szám

CSÖKKENT AZ ÁRVÍZVESZÉLY DÉL-BORSODBAN Befejeződtek a tiszakeszi töltéserősítés munkálatai A Tisza dél-borsodi szakasza árvíz- és bel­vízmentesítésének fontos eseményére került sor 1997. év végén azzal, hogy befejeződtek a tiszakeszi töltéserősítés munkálatai. Ezzel a vízügyi nyilvántartásokban e térségre „Sürgős“ jelzővel ellátott fejlesztések megva­lósítása befejeződött. A munkák fontosabb állomásairól az átadá­si ünnepségen elhangzottak alapján számolunk be. A munkák előkészítése A tiszakeszi töltéserősítési munkák kor­mányzati beruházásként csak 1994-ben kezdődhettek meg. Ennek fő oka az volt, hogy a községbeli házak teljesen ráépültek a mentett oldali töltésre, s az eredeti tervek szerint 45 la­kóház, melléképület illetve üdülő szanálására volt szükség, ami a költségeket rendkívüli mértékben magnövelte volna. A töltéserősítést ugyanakkor sürgette az a tény, hogy az 1970-es és 1980-as árvizek ide­jén - különösen a komplejáró alatti szakaszon - intenzív átázás, szivárgás, csurgás volt észlelhető. Ugyanitt, valamint a vasbeton vé­delmi fal térségében fakadó víz jelent meg. Mindezek kedvezőtlen minőségű töltésanya­gok jelenlétére és rossz altalajadottságokra utaltak. Az egyes szelvényekben végzett talaj­­mechanikai vizsgálat azt mutatta, hogy a töl­tésanyag teljesen vízáteresztő, a parapetfalas szakaszon pedig altalaj állékonysági problé­mák is vannak. Ugyanekkor a töltésszakasz magasságilag is hiányosnak bizonyult. A végrehajtás menete A költségek kímélésére a töltéserősítés az eredeti nyomvonalon történt, egyes szakaszo­kon a mentett oldali- és vízoldali előtér 10-10 m helyett 7,0 m-es mentett oldali - és 3,0 m-es vízoldali fenntartósávra szűkült, s a belterüle­ten szivárgó rendszer sem épült ki. A mezőgazdasági területigények nagymér­tékű csökkentése ellenére a munkák megkez­dését késleltette a föld-privatizáció során ki­alakult rendezetlenség, míg az érintett belterü­leti ingatlanokat - 79 tulajdonossal való egyez­ség hiányában - csak hosszadalmas kisajátítási eljárás lefolytatása után lehetett igénybe venni. A parapetfalas szakasz kivételével a teljes töltésvonalon csak vízoldali töltéserősítés tör­tént 4,0 m koronaszélességgel, 1:3 vízoldali rézsűhajlással és a mentett oldali rézsű rende­zésével. A vízoldalon 1,2-1,5 méterrel a terep­szint alatt 2,5 m talpszélességű vízzáró agyag­mag készült, ami a szivárgás csökkentése mel­lett a vízoldali anyagterítés állékonyságát is biztosítja. A 400 fm-es parapetfalas szakaszon kétoldali erősítés készült, itt azonban így is szükség volt 4 db régi lakóház és 2 db mellék­­épület lebontására. E szakaszon a koronaszé­lesség 5,0 m, mindkét oldali rézsűhajlás 1:3. A beruházás teljes költsége 171 millió Ft volt, melyből a töltéserősítés aktivált összege 120,5 millió Ft, a gátőrház aktivált összege a gazdasági épületekkel együtt 12,9 millió Ft volt. Az egyéb költségek tervezési, kisajátítási, útfelújítási, illetve javítási, rekultiválási mun­kák során kerültek felhasználásra. A kivitelezés során a 42+500-45+950 fkm szelvények között 3450 fm hosszon megerősítésre került a töltés, beépítésre került 70.000 m3 föld. Megépült egy 120 m2 alapte­rületű gátőrház, 100 m2 össz-alapterületű gaz­dasági épülettel. Az épületek mellett kisajátí­tásra került 1,52 ha-nyi bel- és külterület és a mezőgazdasági művelésből véglegesen kivo­násra került 1,15 ha vízügyi erdő. Epilógus A korábbi években elvégzett fejlesztési munkák, valamint a befejezett tiszakeszi töltéserősítési munka eredményeképpen a dél­borsodi öblözetben az eddig feltárt és az árvíz­­védelmi biztonságot közvetlenül veszélyeztető problémák a tiszai védvonal teljes hosszán megoldásra kerültek, s ezáltal az öblözet hely­zete - összehasonlítva különösképpen a Tisza felső szakaszai mentén lévő bodrogközi és taktaközi öblözetekkel - lényegesen kedvezőbbé vált. Reméljük, hogy a jövőben az Észak­magyarországi Vízügyi Igazgatóság védelmi szervezete számára a dél-borsodi öblözet ár­­vízvédelmi szakaszain a védekezési munkák is lényegesen kevesebb gondot okoznak és ren­delkezésre álló beruházási eszközöket az el­maradottabb helyzetben lévő öblözeteink fej­lesztésére lehet koncentrálni. A DÉL-BORSODI ÖBLÖZET Az Észak-magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság működési területének - a bodrogkö­zi és a taktaközi öblözetek után - a harma­dik legnagyobb (246,6 km2 kiterjedésű) ár­mentesített területe a dél-borsodi öblözet, melyet keleti-délkeleti oldalon Tiszaújváros-Sajószöged között a Sajó jobb parti, Tiszaújváros-Tiszavalk között a Tisza jobb parti, déli oldalon Négyes térségében a Rima és Csincse patakok bal parti töltései határolnak. Az itt lévő árvízvédelmi védvonalak hos­sza 66,2 km, a gátőrházak száma: 12, a véderdő területe: 154 ha, légvezetékes hírközlő hálózat hossza: 73,3 km, földkábel hossza: 12,5 km. Az árvízvédelmi művek a Kiskörei Vízlépcső területére esnek. Az öblözetben 13 település - köztük a fej­lett iparral rendelkező Tiszaújváros - he­lyezkedik el. Ez utóbbi eredménye, hogy a nemzetgazdasági vagyon szempontjából az igazgatóság területén a dél-borsodi öblözet a legértékesebb. Míg a Bodrogközt védő Ti­sza jobb parti és Bodrog bal parti töltések lényegében már a millenneum évére elké­szültek, a dél-borsodi nyílt ártér nagy részét 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom