Víztükör, 1998 (38. évfolyam, 1-5. szám)
1998 / 1. szám
A vízkészletek hasznosítása kérdésében az egyezmény meghatározza a vízkészletek megosztásának általános elvét, előírja a határvizek vízgazdálkodási mérlegeinek összeállítását. Igen figyelemreméltóan bővült a vízminőség védelméről rendelkező cikk. Előírja azt, hogy a felek egyeztetett kritériumok és mutatószámok alapján meghatározzák a vízminőségi célállapotot. Ez alapot ad a Felső-Tísza még mindig kiváló vízminőségének, mint kívánatos célállapotnak a közös megvédéséhez, a vízminőség-védelmi intézkedések és célprogramok összehangolásához. Rendkívüli szennyezések esetén kölcsönös segítségnyújtást irányoz elő és rögzíti azt, hogy „A szennyezés elhárításával összefüggő költségeket a szennyezést okozó viseli“. Ez a „szennyező fizet“ elv maradéktalan vállalását jelenti. Az információcsere cikk új elemként, a felszín alatti határvizek tekintetében is előiráTÖRVÉNY-A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. tv. 69. §-a, az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény módosításáról KORMÁNYRENDELETEK-8/1997. (1.22.) Korm. rendelet A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV.5.) Korm. rendelet módosításáról- 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizílétesítmények védelméről- 132/1997. (VII.24.) Korm. rendelet a vízminőségi kárelhárítással összefüggő feladatokról- 201/1997. (XI. 19.) Korm. rendelet a kizárólagos állami tulajdonban lévő viziközmű vagyon használatba adásáról nyozza a mennyiségre (készletekre) és minőségre hatást gyakorló tevékenységekről szóló információ szolgáltatást. Ez különösen azért fontos, mert segítheti a határ menti térség üzemelő sérülékeny és távlati vízbázisvédelmi programjainak végrehajtását, ugyanis a Felső- Tisza vidékének egyik legjelentősebb felszín alatti távlati vízbázisa országhatárral osztott vízbázis. Fontos eredmény az is, hogy a viták rendezését a Helsinki Konvenció IV. mellékletében foglalt szabályok elfogadásával döntőbíráskodásra bízzák. A korábbi egyezmény alig értelmezhető módon a felek illetékes szerveire bízta a viták rendezését. A felsorolt új cikkek mellett megmaradtak az egyezmény jól bevált régi rendelkezései is. Jogosan felvethető a kérdés, különösen azok részéről akik jól ismerik Ukrajna és ezen belül a Felső-Tiszai vízgyűjtőn lévő Kárpátalja nehéz gazdasági helyzetét, miért vállalta partnerünk ezeket az anyagi kötelezettségvállalással is járó egyezményi elveket, hiszen Magyarországhoz viszonyítva Ukrajna felülfekvő ország, az ő számukra a teljesítés nagyobb teherrel jár. A pontos választ ugyan csak az ukrán fél adhatná meg, de talán nem tévedek azzal a véleményemmel, hogy a korrekt együttműködésre irányuló, tiszteletreméltó és értékelendő törekvés mellett, szerepet játszott az a körülmény is, hogy Ukrajna mint a Felső-Tisza tekintetében felülfekvő ország, törekedett egy olyan korszerű egyezmény megkötésére, melyet precedens értékkel fel tud mutatni a volt Szovjetunió utódállamai (Oroszország, Belarusz) felé, amelyekkel szemben viszont egyértelműen alul-fekvő helyzetben van és amelyekkel hasonló egyezmény kidolgozásán fáradozik. Illés Lajos AZ 1997-BEN MEGJELENT VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK MINISZTERI RENDELETEK- 1/1997. (1.30.) KHVM rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 24/1992. (XII.2.) KHVM rendelet módosításáról- 2/1997. (11.18.) KHVM rendelet a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről-3/1997. (III.7.) KHVM rendelet a közlekedési, hírközlési és vízügyi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 32/1995. (XII.30.) KHVM rendelet kiegészítéséről- 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet az árvíz és a belvízvédekezésről- 12/1997. (VIII.29.) KHVM rendelet a termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről- 15/1997. (IX. 19.) KHVM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről-23/1997. (XII. 10.) KHVM rendelet a szakmai vizsgák szervezésére feljogosított intézményekről-24/1997. (XII. 10.) KHVM rendelet az egyes közlekedési, hírközlési és vízügyi nemzeti szabványok hitelezővé nyilvánításáról szóló 27/1994. (IX.29.) KHVM rendelet módosításáról EGYÜTTES RENDELETEK-4/1997. (III.5.) IKIM-KTM-KHVM együttes rendelet a Magyar Geológiai Szolgálat részére szolgáltatandó földtani kutatási adatok köréről és forgalmazásának rendjéről- 20/1997. (VII. 18.) KTM-NM-FM-KHVM együttes rendelet a Garé község külterületén lévő hulladéklerakó és környezete talaj- és vízszennyezettségi határértékeinek megállapításáról UTASÍTÁS- 1/1997. (K.H.V.Ért.18.) KHVM utasítás a vízügyi igazgatási szervezetnek a folyók mértékadó árvízszintjeivel összefüggő feladatairól 1997. évi utolsó számunkban Számvetés címmel tájékoztatást adtunk a Magyar Hidrológiai Társaság éves közgyűléséről. Az írást egy csoportkép volt hivatva színesíteni, ám az nem derült ki, hogy kiket és milyen alkalomból látunk a képen. lékérem), Dr Szalui György (Kwassay Jenő díj), Dr Szinay Miklós (Pro Aqua emlékérem), Bukovszky András (Schatárzik Ferenc emlékérem), Fejér László (Pro Aqua emlékérem) és Dr Vitális György (tiszteleti tag). A hiányt pótlandó most ismét közreadjuk a képet, melyen a kitüntetettek egy csoportját láthatjuk. A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjeinek egy csoportja. Balról-jobbra: Sellyéi Gyula (Tiszteleti tag), Süveges György (Pro Aqua emlékérem), Dr Kaliczka László (Tiszteleti tag), Dr Szabó Mátyás (Pro Aqua emlékérem), Dr Ivicsics Ferenc (Bogdánfi Ödön emlékérem), Kerti Andor (Pro Aqua emlékérem), Dr Kováts Gábor (Pro Aqua emlékérem), Hutter Sándor (Pro Aqua em-35
