Víztükör, 1998 (38. évfolyam, 1-5. szám)

1998 / 1. szám

1873. november 15.

A Rába vízrendszeréhez tartozó folyók és vízfolyások, valamint az azokra települt malmok rendezése érdekében készített tervek alapján az érintett birtokosok megalakították a Rábaszabályozási Társulatot. A tervezett munkálatokat nem kis nehézségek legyőzése után 1885 és 1895 közötti években be is fejezték. (Kenessey B. szerk.: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok..., Budapest, 1931.)

Reitter Ferenc, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa műszaki osztályának mérnöke Budapest egész területére vonatkozó csatornázási tervet készített. Reitter a csatornahálózat méretezését arra alapozta, hogy a létesítendő csatornázásnak 100 év igényét kell kielégítenie. Csatornázási rendszerének működtetéséhez bőséges vízöblítésre volt szüksége, ezért javasolta, hogy a városi vízmű által termelt víz árát alacsonyan szabják meg. Reitter tervét nem valósították meg, viszont a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1875-ben pályázatot írt ki a főváros csatornázási gondjainak megoldására. (Garami - Gőbel - Párnay: Budapest csatornázása. Budapest, 1972.)

1898. június 25.

—•Ziegler Károly (Kolozsvár) vízmérnök. Eveken keresztül társulati mérnökként tevékenykedett, majd a társulatok államosítása után a gyulai, később a szolnoki hivatal főnöke volt. 1958-60 között az OVF főigazgatóhelyettese volt. Jelentős szerepet játszott az 1954,1956, valamint az 1965-ös dunai árvédekezések irányításában. (fBudapest, 1985. január 22.)

1898.

Erzsébet királyné tragikus halála után - a Földmívelésügyi Minisztérium kezdeményezésére - országos akció kezdődött fák, cserjék ültetésére, parkok, ligetek létrehozására. Ilyen faültetések történtek számos helyen a vízfolyások mentén is.

A Közegészségügyi Mérnöki Szolgálat tervei alapján megépült Szombathely város közüzemi vízvezetéke és csatornaművé. Az először épített vízvezeték a Perint patak völgyébe telepített 690 méter hosszú galériából és gyűjtőkútból kapta a vizét, amelyet két dugattyús szivattyú juttatott az 500 m-es víztoronyba. (Bodányi Ö.: Szombathely város fejlődése és műszaki létesítményei. Budapest, 1910.)

A Közegészségügyi Mérnöki Szolgálat tervei alapján a tapolcafői karsztforrásokra telepítve megépült Pápa városi vízműve. A vízmű egy szivattyútelepből, két víztároló medencéből, valamint a nyomó- és elosztó hálózatból állt. (Nagy L. szerk.: A vízgazdálkodás fejlődése. Budapest, é.n.)

14

Februárban megjelent a vízrajzi szolgálat gondozásában a „A Tisza hajdan és most“ című kiadványsorozat első kötete, amely a Tisza-szabályozás megkezdése óta eltelt időszak alatt a folyó vízrajzi viszonyaiban bekövetkezett változásokról adta közre a legfontosabb adatokat. A kiadványsorozat célja - az 1833- 1846-os felmérés óta bekövetkezett mederváltozások kimutatása mellett - az volt, hogy adatokat szolgáltasson a további szabályozási munkák irányelveinek kidolgozásához.

Befejeződött az a négy éven át tartó vízimunka, amelynek során az Ecsediláp - Szamosbalparti Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat lecsapolta az Ecsedi-lápot és végrehajtotta a Szamos bal partjának vízrendezését. Ennek megfelelően a Kraszna folyó új medret kapott, amelynek jobbpartján kiépítették a védtöltéseket is. (Nagy L. szerk.: A vízgazdálkodás fejlődése. Budapest, é.n.)

A Gyomai belvízrendszer öblözetében öszszegyülekező vizek átemelésére megépült a Folyáséri gőzüzemű szivattyútelep. A gőzmeghajtást 1957-ben a Ganz-Mávag tervei alapján villamos üzemre cserélték fel. Ugyanezen évben a szivattyútelep korszerűsítése is megtörtént.

1923. március 20.-•Szolnoky Elemér (Kolozsvár) tervező mérnök. Közel 30 éven át a MÉLYÉPTERV vezető mérnöke volt. Tevékenységében jelentős szerepet kapott a hazai szennyvíztisztítás és az azzal kapcsolatos műszaki létesítmények tervezése. Kidolgozta az ország vízközmű kapacitásának beruházásmentes növelési módszerét. Sokoldalú tudományos munkásságát szakkönyve, mérnök-továbbképzési jegyzetei, egyetemi előadásai és publikációi jelzik. (fHatvan, 1979. október 10.) (Magyar Életrajzi Lexikon)

1923. augusztus 3.

fGerster Béla (Budapest) mérnök. Oklevelét a bécsi műegyetemen szerezte meg. Türr István munkatársaként részt vett a korinthoszicsatorna tervezési és kivitelezési munkálataiban, mint a csatornatársaság igazgató főmérnöke. 1877-ben - ugyancsak Türr István oldalán - a Ferenc-csatorna Társaság műszaki vezetőjeként, a Ferenc József-csatorna építését vezette. 1886-ban végleg hazatérve főleg vasútépítésekkel foglalkozott. 1919-ben a Duna- Tisza-csatorna Építési Igazgatóságát vezette. (-•Kassa, 1850. október 20.) (Vízgazdálkodási Lexikon. Budapest, 1970.)

Az országgyűlés által meghozott XL. törvénycikk valamennyi vízszabályozó és vízrendező társulat közös érdekeinek gondozására - az addigi Tiszavölgyi Társulat helyébe - a Tisza-Dunavölgyi Társulat (TDT) megalakítását határozta el. A törvény életbeléptetésével lehetővé vált, hogy a kormányzat a továbbiakban a társulatok egységes érdekképviseleti szervezetével tárgyaljon a hazai vízgazdálkodással kapcsolatos kérdésekben. A TDT központi bizottságában a hazai vízitársulatokat érdekeltségi területük arányában illette meg a képviseleti jog. A törvény végrehajtásában a földmívelésügyi, a belügy- és a pénzügyminiszter voltak érintettek. A törvény alapján egyesült 1924. április 27-én a Tiszavölgyi Társulat és a Dunavölgyi Társulatok Szövetsége Tisza-Dunavölgyi Társulat néven.

Az országgyűlés által meghozott XLI. törvénycikk intézkedett a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek lecsapolásáról. A törvény értelmében minden olyan területet, amelyet időszakosan vagy állandóan víz borított és amelyet lecsapolás után mezőgazdasági hasznosításra alkalmasnak minősítettek, a területileg illetékes ármentesítő társulatok kötelesek voltak lecsapolni. A területek minősítése tekintetében az adott társulat közgyűlése, másodfokon pedig a földmívelésügyi és pénzügyi tárca közösen mondotta ki a végső szót.

fErdős Ferenc (Budapest ? ) vízmérnök. Oklevelének megszerzése után 1883-tól a pancsovai folyammémöki hivatalhoz kerülve lépett állami szolgálatba. 1891-ben az FM. vízjogi osztályán dolgozott, majd a vízrajzi osztály vezető munkatársa lett. Az állami vízrajzi szolgálatban elsősorban a vízállások statisztikai elemzésével foglalkozott. Szakirodalmi munkássága is jelentős. Behatóan foglalkozott az alföldi zsilipépítészettel, a Tisza-szabályozás vízrajzi vonatkozásaival, valamint a Sió vízállásának és a Balaton vízszint-ingadozásainak kérdéseivel is. (-•? 1857.) ( Gulyás R: Magyar írók élete)

1948. június 2.

A vízgazdálkodás - kormányrendelet alapján végrehajtott - államosítását követően létrehozták az Országos Vízgazdálkodási Hivatalt, amely a földművelésügyi miniszter általános felügyelete alatt álló főhatóság volt. A kormányrendelet egyúttal intézkedett az Árvízvédelmi Készenléti Szervezet létesítéséről is, amely szervezet ellátta az árvízvédekezés meghatározott feladatait. (Bényey Z.: A vízügyi szolgálat fejlődése. Budapest, 1974.)

1948. július 8.

fMaurer Gyula (Budapest) vízépítő mérnök. A budapesti műegyetem elvégzését követően a vízépítészeti tanszéken tanársegédként vett részt a mérnökképzésben. 1895-ben állami szolgálatba lépve a Béga-szabályozási kirendeltségnél helyezkedett el. Komoly vízépítési gyakorlatot szerzett az écskai vízlépcső megépítésével. 1915-ben mint hivatalfőnököt áthelyezik a Sajó-szabályozási kirendeltséghez. Itteni tevékenységét elismerve 1921-ben a Csepel-szigeti szabadkikötő építési munkáihoz irányítják. 1924-től a munkálatok legfőbb mű-