Víztükör, 1998 (38. évfolyam, 1-5. szám)
1998 / 4. szám
A vízügyi igazgatóságok 1997. évi vízügyi felügyeleti tevékenysége (db) a vízellátás-csatornázás területén 2. táblázat Megnevezés vízmű csatornamű Beruházások ellenőrzése (*) - víziközmű 62 304 = ebből: kormányzati beruházás 7 = megyei jogú városok szennyvíztisztítási beruházása 7 = VA támogatással megvalósuló beruházás 13 213- üzemi vízgazdálkodási = ipari 34 = mezőgazdasági 13- fürdők 9 Üzemelő vízilétesítmények ellenőrzése (**) - víziközmű 635 208- üzemi vízgazdálkodási - ipari 299 = mezőgazdasági 341- fürdők 39 (*) A vízjogi létesítési engedély alapján. (**) A vízjogi üzemeltetési engedély alapján, a létesítmény jellegére és a térség vízgazdálkodásában betöltött jelentőségére figyelemmel megállapított felügyeleti kategorizálás szerint. amelyek az OVF által évente megadott iránymutatóban szerepelnek. Az engedélyezési eljárásokhoz kapcsolódó - egyre szélesebb körű, határidőhöz kötött - szakágazati részvételből fakadó túlterheltség miatt a vízügyi igazgatóságokon változatlanul a teljesítési lehetőségek determinálták az éves felügyeleti terv összeállítását. A lehetőségeknek megfelelően öszszeállított szakágazati felügyeleti tervet a vízügyi igazgatóságok túlnyomó része teljesíteni, sőt túlteljesíteni is tudta (2. táblázat). A vízügyi igazgatóságok túlnyomó részénél a felügyeleti tevékenység kisebb hányadát tették ki a létesítési felügyeletek, ezen belül a felügyeletek jelentős része a Vízügyi Alappal támogatott beruházásokra vonatkozott. A megyei jogú városok szennyvíztisztítási beruházásait az igazgatóságok kiemelt figyelemmel kísérik, ugyanakkor felügyeleti tevékenységük általában a vízminőség-javító beruházások ellenőrzésére is kiterjedt. Az üzemelő víziközművek felügyeleti ellenőrzéséhez szükséges - 72/1996. (V.22.) Korm. rendeletében előírt - felügyeleti kategóriákat az újonnan kiadott, vagy módosított vízjogi üzemeltetési engedélyekben a vízügyi igazgatóságok megadják. Az ipari és mezőgazdasági üzemeknél még mindig jelentős problémát okoz a tulajdoni viszonyok gyakori változása, tisztázatlansága. Az ipari szférában továbbra is döntően a foglalkozáspolitikai szempontok dominálnak és a rendeleti szabályozás hiánya miatt a belső vízgazdálkodási rendszerre való ráhatás egyetlen eszköze változatlanul a vízkészlet-járulék fizetése marad. Viziközmű szolgáltatással kapcsolatos tevékenység Az víziközművek üzemeltetésének, a szolgáltatás biztonságának, színvonalának ellenőrzését a vízügyi igazgatóságok az üzemeltetésre vonatkozó szakmai követelményrendszeren keresztül végzik Míg a jelentős költségigényű csatornázásszennyvíztisztítás helyzete az ország különböző területein eltérő kiépítettségi állapotokat tükröz, a közműves ivóvízellátás az ország egész területén megoldottnak tekinthető. Kilenc településen a vízellátási beruházás folyamatban van, ugyanakkor öt ellátatlan település van, ahol a közüzemi vízmű beruházás még nem jutott érdemi szakaszba. (Magyarország településeinek víziközmű-ellátottságára vonatkozó 1997. évi adatokat a 3. táblázat foglalja össze. Az egyes vízügyi igazgatóságok működési területén lévő települések közműves vízellátási adatait a 4. táblázat, a közműves csatornázási adatait pedig az 5. táblázat mutatja be.) A takarékos vízfogyasztás következtében a mennyiségi vízigények kielégítése általában nem okoz problémát, az eltérő mértékben jelentkező vízminőségi kifogások (a nyersvíz határérték feletti vas, mangán, ammónia, nitrát, esetleg metán, vagy arzén) kezelése azonban még sok területen megoldásra vár. A víziközmű üzemeltető szervezetek ellenőrzése kapcsán a beszámolókból megállapítható, hogy bizonyos területeken a szolgáltató szervezetek stabilizálódtak, vagy ahol a szolgáltató szervezetek szétaprózódása kevésbé jelentkezett, ott a víziközmű ellátást túlnyomóan az átalakult tőkeerős, nagy tapasztalad, nagy szolgáltatási biztonságot nyújtó, volt megyei és állami víziközmű üzemeltető szervezetek biztosítják. Számos vízügyi igazgatóság működési területén azonban az üzemeltető szervezetek száma továbbra is különböző mértékű emelkedést mutat. A víziközmű szolgáltatásban rendkívüli helyzet, havária általában nem fordult elő, a szolgáltatás biztonsága javuló tendenciát mutat, az egykutas vízművek száma folyamatosan csökken. 3. táblázat Magyarország településeinek viziközmű-ellátottságára vonatkozó adatok (A települések száma összesen: 3.124 db) Megnevezés 1996 végén 1997 végén Közüzemi ivóvízzel - ellátott település 3 103 3 110 = ebből vízminőség-javitást igényel (*) 438 436- ellátatlan település 20 14 = ebből - a beruházás folyamatban van- közegészségügyileg veszélyeztetett minősítésű 12 9 16 11 Szennyvize satomával - ellátott település 566 649- ellátatlan település 2 556 2 475 = ebből a beruházás folyamatban van 179 Üzemelő települési szennyvíztisztító telep (**) 413 444- ebből -1.-II.-III. tisztítási fokozattal üzemel 75 102- I.-II. tisztítási fokozattal üzemel 314 318-1. tisztítási fokozattal üzemel 24 24 A területen működő víziközmű üzemeltetők száma 340- ebből - vízmű és csatornamű 173- csak vízmű 146- csak csatornamű 21 (*) Az ivóvizminöségrc vonatkozó szabványban foglaltak szerint. (**) Ahol a beruházás lezárult. 10