Víztükör, 1998 (38. évfolyam, 1-5. szám)

1998 / 3. szám

A JAPÁN HITEL" A KÖRNYEZETVÉDELEM PÉNZBE KERÜL „Japán hitel” - a magyar sajtóban az elmúlt évek során többször hangzott el ez a kifejezés. Mi­vel valószínűleg sokan nem tudják miről is szólnak a hírek, néhány mondattal tájékoztatást adunk e té­máról a Magyar Hidrológiai Társaság Veszprém Megyei Területi Szervezete által múlt év végén ren­dezett előadóülésen elhangzottak alapján. A japán hitel kezdetben öt - később, egy újabb község csatlakozásával - hat Veszprém megyében lévő település (Várpalota és Pétfürdő, ősi, Öskű, Tés és Balatonalmádi) környezetvédelmi feladatai­nak megoldását célzó, 25 év alatt törlesztendő hitel. Összege 4,9 milliárd jen, amely átszámítva kezdet­ben 5,8 milliárd forint volt, 1997-ben pedig - az infláció miatt - már 9,4 milliárd forintot jelent. A kölcsön kamatait az állam vállalta, amely 5 %-kal igen kedvezményesnek tűnik. Ha a beruházási összeget nézzük, megállapítha­tó, hogy rendkívül jelentős összegről van szó. A hi­telt csak környezetvédelmi jellegű feladatokra (szennyvíztisztítás, elvezetés, gázhálózat fejleszté­se) lehet felhasználni. Meg kell említeni, hogy a Várpalota környéki ipari üzemek részére is volt to­vábbi összeget jelentő ajánlat, de azt az ipari üze­mek - az ipari termelés bizonytalanságai miatt - nem vették igénybe. A feladat előkészítése A program - mint említettem - szennyvíztisztí­tás, elvezetési és gázvezeték hálózat építési felada­tokat tartalmazott. A végrehajtást közel négy éves előkészítés előzte meg, beleértve a műszaki terve­zést is. A megvalósításra vonatkozó végleges meg­állapodást az érintettek 1994. október 5-én írták alá. Az előkészítésre közel 1 milliárd Ft-ot fordítottak. 1995. okt. 26-án került sor a versenytárgyalás kiírására, amelyen negyven pályázó vett részt. Vé­gül hat pályázó maradt versenyben. 1996. július 15- én történt a versenytárgyalás kiértékelése, amelynek nyertese a Swietelsky cég lett. A műszaki tervezés feladatait Várpalota térségében a Venturi Mérnöki Iroda (Veszprém) végezte el. Kivitelezés A kivitelezés 1996-ban vette kezdetét. A generál kivitelező Swietelsky cég több alvállalkozót vont be a végrehajtásba (Hídépítő, Délviép stb.). A kivitele­zést nehezítették a domborzati viszonyok; Várpalo­ta, Tés, Öskü, Pétfürdő esetében pedig még a talaj­­viszonyok is kedvezőtlenek voltak (dolomit törme­lék). A megvalósítás csúcsidejében (1997. évben) jelentős - 500-600 fős - létszám dolgozott az építé­si munkahelyeken. Elkészült létesítmények A szennyvíztisztító telepek OMS rendszerűek. A telepeken a szennyvíz foszformentesítése is elvé­gezhető. Szennyvíztisztító telepek épülnek az 1. táblázat szerinti helyeken. Csatornahálózatok A tervezett gerincvezetékek hossza kb. 125 km és kb. ugyanilyen hosszban épültek bekötővezeté­kek is, a 2. táblázatban részletezettek szerint. 1. táblázat Várpalota városban 6000 m3/d kapacitással Berhida-Papkeszi (közös) 900 m3/d kapacitással (bővíthető) Pétfürdő 1500 m3/d kapacitással öskü 350 m3/d kapacitással 2. táblázat Várpalota 28 km csővezeték f200-400 mm átmérőjű (műanyag) Tés 8 km csővezeték f 200 mm átmérőjű (műanyag) Berhida-Papkeszi 37 km csővezeték f 200 mm átmérőjű (műanyag) Ősi 12 km csővezeték f 200 mm átmérőjű (műanyag) öskü 15 km csővezeték f 200 mm átmérőjű (műanyag) Balatonalmádi 25 km csővezeték f 200 -300 mm átmérőjű (műanyag) A települési gerinchálózatokon 12 átemelőt léte­sítettek. A beruházások nagy része 1997. év végére befejeződött, de Öskü, ősi és Balatonalmádi telepü­léseken 1998. évben még további feladatokat kell megoldani. A kivitelezési munkáknak 22 hónap alatt be kell fejeződni. (Előkészítés 4 év, kivitele­zésre nem egészen két évet terveztek.) Ezen érde­mes elgondolkodni. Hazánkban a tervezésre előké­szítésre alig jut idő. A munkák területi kapcsolatai Várpalota és kör­nyékén végrehajtott munkáknak jelentős hatása lesz a térség és ezen belül a Séd- Nádor vízrendszer vízminőségére. Sokat segíthet a karsztos te­rületeken a felszín alatti vizek vízminősé­gének megóvásában, javításában, különösen Tés, Várpalota és Öskű települések ese­tében. A kiépített mű­veknek természetesen csak akkor lesz konk­rét eredménye, ha a la­kosság az elkészített gerincvezetékeket épületeik rákötésével használatba is veszi. Sajnos az emelkedő víz és csatorna díjak miatt nem mindenki akar rákötni a rendszerre. Tény, hogy a korszerű szennyvíztisztítás megva­lósításával emelkednek az üzemeltetés költségei s ezzel a lakosság által fizetendő térítések mértéke is nagyobb lesz. A környezetvédelem pénzbe kerül - mondta az egyik felszólaló. A műszaki létesítmények adatait tekintve Várpalota térségében hazánk egyik jelentős vízgazdálkodási fejlesztése valósul meg. 500 éves vízállási adat Passaunál 1501 _ 1595 _ _ Л. 1954 _ 1787 _ _ 30. c*t. 1862 -- rtrr. Jiiih-plíH lOÖÖ-li 1899 _ _ is. e<et. fi 1895- 4.«H. U 1920 _ Passau városában, a Duna jobb partján ebéd utáni sétán gyönyörködtünk a csodálatos szépségű környezetben, a Dunán úszó hajók­ban, a bal part erdővel, sziklákkal, házakkal tarkított képében, amikor a jobb parti épüle­ten, a mellékelt fényképen látható ábrát vettük észre. Mi lehet ez? A kérdésre gyorsan sike­rült választ találni. Az ábra feltehetőleg Euró­pa egyik legrégebbi, közel 500 éves árvíz­­szintjelzője. Néhány adat a vízmérce történetéből és így a dunai árvizek passaui történetéből. A legma­gasabb árvízszínt 1501. augusztus 15-én a te­repszint felett úgy 6 m körüli. Az 1954. évi jú­liusában az 1501 óta a harmadik legnagyobb árvizet észlelték ott. Az 1862. vagy az 1895. évi jelzések is emlékezetes árvízi pusztítások­ra utalnak. A passauiak gondozzák ezt a vízügyi em­léket. Figyelnek rá 500 éve. Dr. Kaliczka László 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom