Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 3. szám
1997-ben nem tervezzük forrásmérő műtárgy építését vagy felújítását,-A hidrometeorológiai észlelőhálózat továbbra is az országos meteorológiai hálózat kiegészítője, s csak a karsztvidékek vízforgalmának feltárásához szükséges néhány állomással bővül. 1997-ben építés nem esz csupán néhány darab meteorológiai műszerház és csapadékmérő beszerzésére kerül sor, (az ez évi őszszeg 0,1 %-a) b. ) Jelentős mértékben bővítjük a regisztráló műszer állományt egyrészt a megfelelő pontosság, illetve a vízjárás jobb követelése érdekében, másrészt a régi tiszteletdíjas észlelői rendszer felgyorsult felszámolódása miatt. Átlagosan az állomások 30-70%-án kell regisztrálónak működnie (a vízjárás függvényében). Az alkalmazandó műszertípust körültekintő vizsgálattal választottuk ki, a műszaki követelmények figyelembe vételével, illetve egyéb szempontokat is szem előtt tartva, mint például azt, hogy a DRUCK-szonda beszerzési költsége kisebb mint az OTT műszeré, amelynek azonban az üzemeltetése egyszerűbb és olcsóbb, mivel a Druck szondát két évenként nagy pontosságú műszerrel újra kell kalibrálni. A törzsállomásokon a már rendszeresített LOGOTRONIC gyártmányú GEALOG adatgyűjtő valamelyik változata alkalmazható. Az országos hálózat már el van látva ilyen típusú adatgyűjtővel, valamint a hozzá tartozó kiolvasóval, s a VIZIG- ek már begyakorolták használatát. 1997-ben a felszíni vizekre 7 és kutakra 58 darab elektronikus vízállás-regisztráló beszerzésére kerül sor, (az ez évi összeg 4- és 11 %-a) A falszíni hálózatban a vízállás-regisztrálók széleskörű alkalmazásán túlmenően ultrahangos vízhozam-regisztráló berendezést is tervezünk, de az igen magas költségre tekintettel csak olyam állomáson, ahol a megbízható vízhozam-nyilvántartás egyébként megoldhatatlan. 1997-ben nem tervezünk ezen a területen fejlesztést, c, Az előirányzott mérésekhez, az adatkinyeréshez, az ellenőrzéshez kellően felszereltjárművek (mérőgépkocsi, -hajó, -csónak) szükségesek, amelyek nemcsak a felszíni, hanem a többi részhálózat üzemeltetését is szolgálják. De egyéb kisebb egyedi értékű, de nagy számú eszköz illetőleg műszer beszerzési is tervbe van véve a különböző elemek rendszeres méréséhez. Ezek zöme a felszíni hálózatban fog működni. 16 1997-ben a felszíni vizek területén folytatódik a mérőcsoportok ellátása korszerű vízsebességmérő felszereléssel (nautilus indukciós mérőműszer, számláló, gém, mérősúlyok, szondarúd, mérőkocsi hídi mérésekhez), egy darab terepjáró mérőgépkocsi, illetve néhány darab mérőcsónak és csónakutánfutó beszerzésére is sor kerül. A kiegészítő eszközök közül ez évben 200 db vízmércclap, robbanómotoros kézi kasza, autonóm áramfejlesztő aggregát, ultrahangos mélységmérő kerül beszerzésre, (az ez évi összeg 8%-a) II. A vízrajzi adat- és információszolgáltatás egyéb nélkülözhetetlen feltételeinek a biztosítása A korszerű vízrajzi adat- és információszolgáltatás további három nélkülözhetetlen feltétele: az országos vízrajzi távmérő és fegyelmeztető rendszer létesítése, a vízrajzi állapotfelvételekhez szükséges eszközök biztosítása és a vízrajzi adattárak kialakítása. a.) Távmérő rendszer kialakítása A gyorsinformáció-ellátás, amely Magyarországon a múlt század vége óta üzemszerű tevékenység, ma már gép-gép kapcsolat szintjén folyik a vízügyi és vízrajzi szervek között mind belföldi, mind nemzetközi viszonylatban., Ehhez a technikai színvonalhoz képest azonban az észlelő állomások „gyorsadat“-szolgáltatása az azokat működtető vízügyi igazgatóságokhoz még nincs megfelelően megoldva. Ennek az adatszolgáltatásnak jelenleg többféle módja van. A korábban szinte kizárólagos postai távirat feladás ma is megvan, bár szűk körben. A legáltalánosabb a szóbeli adatközlés telefonon. Ezen felül vannak távmérő állomások is, melyek általános jellemzője, hogy egyedi produktumok, nem illeszkednek országos rendszerbe, kommunikáció éles ellentétben van a bel- és külföldi kommunikációs rendszerekkel, és feltétlenül korszerűsítésre szorul. A gyors, időkritikus információ-ellátást gyorsítani és ésszerű mértékben automatizálni kell. Ezért került napirendre az országosan egységes távmérő rendszer létrehozása. A megvalósítás eddigi lépései a következők voltak: • 1992. beruházási előterv • 1994. évi rendszerterv • 1995. Prototípus jellegű körzeti távmérő hálózat általános terve a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság területére (1 központ, 9 állomás). • 1996., a prototípus-hálózat kiviteli terve. 1997-ben ezen a területen a következőket valósítjuk meg: • a Budapest prototípus-hálózat kivitelezése és üzembe helyezése, • az országos rendszerbe illeszthető 3 körzeti távmérő hálózat megtervezése, (az ez évi összeg 27%-a) b. ) Az észlelőhálózat pontszerű adataival meg nem fogható jelenségek feltárása érdekében végzendő állapotfelvételekhez szükséges felszerelések biztosítása. A jelenleg szűk körű és esetleges állapotfelvételek körét bővíteni ill. rendszerességét fokozni kell, a térben és időben pontszerű (észlelőhálózati adatok interpolálása, valamint a pontszerű mérésekkel gyakorlatilag meg nem fogható jelenségek és folyamatok jellemzése céljából. 1997-ben még a hálózati adatgyűjtést is szolgáló eszközök beszerzése folyik, az állapotfelvételek sajátos felszereléseinek beruházására csak ezt követően kerülhet sor. c. ) A vízügyi igazgatóságok vízrajzi adattárainak kialakítása Az országos vízrajzi adattáron kívül a vízügyi igazgatóságok itt tárolnak vízrajzi adatokat. A vízrajzi adatok használhatóságának lényeges feltétele azonban a biztonság, ugyanakkor a könnyű hozzáférés és az áttekinthetőség, vagyis a megfelelő tárolás. Már kidolgoztuk az adattárolás egységes elveit és rendszerét, majd ennek alapján az igazgatóságok elkészítették vízrajzi adattáruk fejlesztési programtanulmányát és ehhez igazodva a múlt évben elkezdődött az adattárak kialakítása. 1997-ben az adattárak kialakítása folytatódik 5 igazgatóságra kiterjedően, az említett fejlesztési programtanulmányok alapján, (az ez évi összeg 3 %-a) A vízrajzi feladatok ellátásához szükséges a már meglévő számítástechnikai eszközállomány bővítése és részleges felújítása, továbbá az elhasználódott mérőgépkocsik cseréje. Fontosnak tartjuk ezt megvalósítani az erre a célra kialakított ágazati informatikai, illetve az általános beruházási költségvetési előirányzatok terhére. Domahidy László
