Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 2. szám
A Magyar Agrártudományi Egyesület Növénytermesztési Társaságának Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztálya, a MAE Zala Megyei Területi Szervezete, a Budapest Fővárosi Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás, továbbá a Zalaegerszegi Vízgazdálkodási Társulat által 1996. június 19-én Keszthelyen rendezett, A termőföldről szóló törvényből adódó talajvédelmi feladatok, különösen tekintettel a Balaton nyugati vízgyűjtőjében című szakmai tanácskozás AJÁNLÁSAI A tanácskozás azoknak a korábban megkezdődött és szerencsés módon jelenleg is folyamatban lévő talajvédelmi és vízvédelmi - korábban térségi komplex meliorációnak nevezett - tevékenységeknek az eredményeit, gondjait és további terveit foglalta össze, amelyeknek fő célja a nyugat-dunántúli térségben, különösen a Balaton nyugati vízgyűjtőjén a talajok és a vízminőség megőrzése és javítása. Külön aktualitást és fontosságot adott a tanácskozásnak az, hogy a fentiekkel összefüggő kérdéseket az előadók a termőföldről szóló 1994. évi törvény és a megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyok szemszögéből is vizsgálták. A tanácskozáson elhangzott 8 előadás és a számos hozzászólás sokoldalúan, minden lényeges összefüggésre kiterjedően elemezte a nyugat dunántúli meliorációs munkák eredményeit és helyzetét. A tanácskozás résztvevői a következő megállapításokat és ajánlásokat fogadták el. 1. A legnagyobb elismeréssel illethetők azok az erőfeszítések, amelyeket a talaj- és vízvédelmi intézkedések érdekében az érintett helyi és regionális intézmények, szervezetek és szakemberek a fennálló nehézségek és hátráltató tényezők ellenére kifejtenek. Az 1984-95 között megvalósult meliorációs munkák, az erdősültség 2 %os növekedése, a szántóterület csökkenése következtében az eróziós talajveszteség a területen 17-18 %-kal csökkent, a Kis-Balaton a lebegőanyag és a könnyen felvehető foszfor 50 %-át visszafogja, így a tóban a feliszapolódás mértéke is csökkent. Az eddig elért eredmények alapján a nyugat dunántúli melioráció a központi szervezetek és hivatalok részéről is nagyobb figyelmet, több erkölcsi és anyagi támogatást érdemel. 2. A termőföldről szóló törvény és a Balaton-fejlesztéssel foglalkozó I kormányhatározat, valamint az ezeket kiegészítő jogszabályok jobb I összehangolása, az általuk nyújtott lehetőségek koordináltabb I kihasználása szükséges a kidolgozott tervek eredményesebb I végrehajthatósága érdekében. 3. A helyi döntéshozók, hatóságok, szakemberek és gazdálkodók j bevonásával ki kell jelölni a vízgyűjtőn egy modell értékű I kisvízgyűjtőt, és el kell készíteni annak a fejlesztést megalapozó j megvalósíthatósági tanulmányát. A tanulmánynak ki kell térnie az j intézményi fejlesztésre, a meliorációs és talajvédelmi fejlesztés 1 műszaki-technológiai eszközrendszerének meghatározására, a I monitoring rendszerre és a pénzügyi finanszírozási tervre. 4. A termőföldről szóló törvény előírásaival összhangban mielőbb ki I kell dolgozni a program megvalósításával kapcsolatos jogi- és I közgazdasági szabályozó rendszert. Az állami közreműködés I eszközének konkrét formáit és mértékét a modell kis vízgyűjtőkön I szerzett tapasztalatok alapján folyamatosan karban kell tartani, hogy 1 az alapvető célkitűzés - a talaj- és vízminőség-védelem - megvalósítása érdekében aktívan befolyásolja az érintetteket j (földtulajdonosok, földhasználók, létesítmények tulajdonosai, kezelői, I önkormányzatok, stb.). 5. Stratégiai kérdésnek kell tekinteni a vízgyűjtőn élők és I gazdálkodók folyamatos tájékoztatását, felvilágosítását, I továbbképzését, mert aktív közreműködői, cselekvő részesei csak I akkor lesznek a programnak, ha értik, hogy az miért van, és ha I kellőképpen magukénak is érzik azt. 10 6. Előnyben kell részesíteni a Balaton vízgyűjtőjén az erdőtelepítési pályázatokat. 7. Meg kell teremteni a jogalapot „Az erőtelepítés, az erdőszerkezetátalakítás és a fásítás támogatásának feltételeiről“ szóló FM rendeletben a Balaton ökológiai állapotának védelme és a vízminőség javítása érdekében előirányzott erdőtelepítések tervezésének és kivitelezésének ösztönzésére. 8. A vízgyűjtő területén általánossá kell tenni a természetközeli erdőgazdálkodást, az őshonos fafajok alkalmazását az erdőgazdálkodás során a talajvédelem előtérbe helyezését. A kiemelt üdülési övezetekben támogatni kell a kiszáradt fák kíméletes kitermelését, indokolt és lehetséges pótlását. 9. A kidolgozott meliorációs program további lebontása és a megvalósítását szolgáló érdekeltségi rendszer kidolgozása szükséges a területen megnövekedett számú gazdálkodó, vállalkozó bevonása, megnyerése érdekében. 10. A helyi hatóságok, szervezetek, az Agrárkamara és a gazdajegyzői hálózat összehangolt felvilágosító és segítő munkája nélkülözhetetlen a szakmailag megtervezett talaj- és vízvédelmi programok teljes mértékű gyakorlati megvalósításához. A tanácskozás annak a felismerésnek a megerősítésével zárult, hogy a kedvező tapasztalatok és eredmények összegzése, valamint a nehézségek, a hátráltató tényezők számbavétele egyaránt a továbblépés segítői, és a feladatok tudatosításának nagy ereje van, ezért a szakmai felvilágosítást - hasonló rendezvények tartásával is - folytatni kell. Összeállította a tanácskozáson elhangzottak alapján: Dr. Vermes László A Víz Világnapja '97 központi rendezvényeire március 22-én a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében Konferencia keretében került sor neves közéleti személyiségek részvételével, a következő programmal: 10.00- 10.05 Göncz Árpád:__Megnyitó 10.05- 10.35 Glatz Ferenc:.......A XXI. sz. stratégiai kérdése a víz 10.35- 11.00 Lotz Károly:........A vízgazdálkodás aktuális kérdései Magyarországon, gazdaságpolitikai összefüggésben 11.00- 11.20 Kuncze Gábor:.... Önkormányzatok szerepe a vízgazdálkodásban 11.20 Szünet, VIP fogadás a tudósklubban 11.50- 12.05 Kovács Árpád:.... Együttműködési lehetőségek és feladatok a természetvédelem és a vízvédelem területén 12.05- 12.20 Starosolszky Ödön: A vízügy nemzetközi szakmai-tudományos együttműködése 12.20-12.35 Varga Miklós:.... Helyzetünk és feladataink az EU-hoz való csatlakozás és a magyarországi vízgazdálkodás összefüggésrendszerében 12.35- 12.50 Római János: — A vízbázisvédelem helyzete és feladatai a Kormányhatározat tükrében 12.50- 12.55 Hajós Béla:.....Levezető elnök zárszavával véget ér a rendezvény A Konferencia előadásait később megjelenő különszámunkban ismertetjük.
