Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)

1997 / 6. szám

EGY KIÁLLÍTÁS KEPEI FÉNYKÉPEK A VÍZÜGY MÚLTJÁBÓL A Víz Világnapja idei rendezvényeinek bajai történéseiről korábbi számunkban adtam tudósítást, melyben megemlítettem azt a történeti fényképekből készített kiál­lítást is, amelyet az azóta Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultása nevet nyert, de a bajaiak számára továbbra is vízügyi főiskola néven emlegetett intézmény aulá­jában rendeztünk meg. A víztükör szerkesztői megkértek arra, hogy a képanyagból adjak részletesebb is­mertetést szakmai folyóiratunkban. A történelem bugyraiból előkerült üvegle­mezekről készített pozitív kópiák tanul­mányozása során arra a felismerésre jut­hattam, hogy kétféle anyagról van szó. Egyik - számszerűen kisebbik - hányaduk a Pest-vármegyei Dunavölgy-lecsapoló és Öntözőtársulat munkáiról (Dunavölgyi Főcsatorna építése), másik részük pedig (legalább 100 lemez) a Sárközi Armente­­sítő és Lecsapoló Társulat munkáiról ké­szült felvételeket tartalmazza. A Pest-vármegyei Dunavölgy-lecsapoló és Öntözőtársulat felvételeinek egy részét megtaláltam az 1929-ben kiadott A MA­GYAR VIZIMUNKÁLATOK TÖRTÉ­NETE 1867-1927 című kiadványban, amely különlenyomata a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet által a 60 éves fennállás alkalmából kiadott „Technikai fejlődé­sünk története“ jelzésű műnek. A fényképekről A Dunavölgyi Főcsatorna építéséről ké­szült lemezek többsége 18 x 24 centiméte­res méretű üvegnegatív, amelyhez hozzá kell képzelnünk egy nagyméretű kamerát háromlábbal és fekete kendővel, a kendő alá bújó fotográfussal egyetemben. A ké­pek pontosan exponáltak, gondosan kom­ponáltak, amiből egy felkészült, szakmá­ját kiváló szinten művelő fotográfus sze­mélye sejlik fel a múltból. Hatalmas méretű gőzüzemű kotrógépeket látunk és néhány képen feltűnik a „segédüzem“ is. A kiépített vasúti pályán mozgó kotrókat vasúti tehervagonokban elhelyezett, vagy ideiglenesen felépített faházakban működő lakatos, kovács és karbantartó műhelyek segítették. A Dunavölgyi Főcsatorna építésének hatal­mas feladatát jól szervezett és felszerelt egység valósította meg. A képeken jól lát­ható, a lecsapolni kívánt táj mocsaras ké­pe, amely nem segít megérteni bennünket abban, hogy miért hívja a mai napig a Kis­kunság népe a Dunavölgyi Főcsatornát „átokcsatornának“, amikor a vízelvezetés megvalósítása után hatalmas területeket vonhattak mezőgazdasági termelésbe. A képek főleg a munkálatok Fülöpszállás környéki szakaszáról készültek. A törött lemezről készült kópia egy közös „bankett“-et ábrázol, ahol az építők vala­mit ünnepeltek. A sárközi képek korban régebbiek, de fo­tográfiai és szakmai szempontból ha lehet még érdekesebbek, mint a fent említettek. Itt már nem egy alkalmi fényképész pro­dukciójával állunk szemben, hanem egy alapos mérnök, fotográfiát szerető és az elvégzett munkákat az utókor számára megörökítő alapossága a szembetűnő. Ezeken a felvételeken a kisebb munkák, a hídépítések, csatornaépítések szerepel­nek, amelyeket a társulat a húszas­­harmincas években épített. A fotográfus szorgalms ember lehetett és a társulat ve­zetősége bizonyára anyagilag is támogatta a tevékenységét, mert akkoriban nem volt olcsó mulatság a fényképezés. A társulat működési területének legna­gyobb földtulajdonosa a Kalocsai Érsek­ség volt, így néhány képen reverendás pa­pot is látunk, aki mintegy műszaki ellen­őrként lehetett jelen a munkahelyeken. A terület jelenlegi kezelője az Alsó-Duna­völgyi Igazgatóság, ahol a fiatal szakem­berek meglepetten tapasztalhatták a képek kiállításakor, hogy terület vízgazdálkodá­si alapművei bizony kézimunkával, kubikmunkával, kordéval vagy kisvasúti csillesorral épültek. Nagy kincs lehetett a fenntartási munkákon később megjelenő kotrók üzemeltetése, mert ezekről nagyon sok felvétel készült, érdekes még, hogy az azóta szinte elfeledett nyitható hidak, mennyire elterjedtek voltak azelőtt. A képanyag összessége valóságosan a víz­ügyi szakmai múlt egy szeletéről ad olyan tájékoztatást, amiről a szakma történeté­ben kutakodók ugyan bírhatnak ismere­tekkel, de képeken látva a munkákat, a ko­rabeli gépeket, olyan élményt is nyújthat­nak, amit a szöveges leírásokból nem kap­hatunk meg. Az igazgatóságunk birtokában lévő leme­zek nagyítása további munkát igényel, hogy a szakma- és fotótörténet ezen lelete teljes értékében kibontakoztatható legyen, mindannyiunk javára. Gyulavári József Csatorna hídépítéssel Hídnyitás az úszó vedersoros kotró számára Hídépítés megkezdése 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom