Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 6. szám
EGY KIÁLLÍTÁS KEPEI FÉNYKÉPEK A VÍZÜGY MÚLTJÁBÓL A Víz Világnapja idei rendezvényeinek bajai történéseiről korábbi számunkban adtam tudósítást, melyben megemlítettem azt a történeti fényképekből készített kiállítást is, amelyet az azóta Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultása nevet nyert, de a bajaiak számára továbbra is vízügyi főiskola néven emlegetett intézmény aulájában rendeztünk meg. A víztükör szerkesztői megkértek arra, hogy a képanyagból adjak részletesebb ismertetést szakmai folyóiratunkban. A történelem bugyraiból előkerült üveglemezekről készített pozitív kópiák tanulmányozása során arra a felismerésre juthattam, hogy kétféle anyagról van szó. Egyik - számszerűen kisebbik - hányaduk a Pest-vármegyei Dunavölgy-lecsapoló és Öntözőtársulat munkáiról (Dunavölgyi Főcsatorna építése), másik részük pedig (legalább 100 lemez) a Sárközi Armentesítő és Lecsapoló Társulat munkáiról készült felvételeket tartalmazza. A Pest-vármegyei Dunavölgy-lecsapoló és Öntözőtársulat felvételeinek egy részét megtaláltam az 1929-ben kiadott A MAGYAR VIZIMUNKÁLATOK TÖRTÉNETE 1867-1927 című kiadványban, amely különlenyomata a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet által a 60 éves fennállás alkalmából kiadott „Technikai fejlődésünk története“ jelzésű műnek. A fényképekről A Dunavölgyi Főcsatorna építéséről készült lemezek többsége 18 x 24 centiméteres méretű üvegnegatív, amelyhez hozzá kell képzelnünk egy nagyméretű kamerát háromlábbal és fekete kendővel, a kendő alá bújó fotográfussal egyetemben. A képek pontosan exponáltak, gondosan komponáltak, amiből egy felkészült, szakmáját kiváló szinten művelő fotográfus személye sejlik fel a múltból. Hatalmas méretű gőzüzemű kotrógépeket látunk és néhány képen feltűnik a „segédüzem“ is. A kiépített vasúti pályán mozgó kotrókat vasúti tehervagonokban elhelyezett, vagy ideiglenesen felépített faházakban működő lakatos, kovács és karbantartó műhelyek segítették. A Dunavölgyi Főcsatorna építésének hatalmas feladatát jól szervezett és felszerelt egység valósította meg. A képeken jól látható, a lecsapolni kívánt táj mocsaras képe, amely nem segít megérteni bennünket abban, hogy miért hívja a mai napig a Kiskunság népe a Dunavölgyi Főcsatornát „átokcsatornának“, amikor a vízelvezetés megvalósítása után hatalmas területeket vonhattak mezőgazdasági termelésbe. A képek főleg a munkálatok Fülöpszállás környéki szakaszáról készültek. A törött lemezről készült kópia egy közös „bankett“-et ábrázol, ahol az építők valamit ünnepeltek. A sárközi képek korban régebbiek, de fotográfiai és szakmai szempontból ha lehet még érdekesebbek, mint a fent említettek. Itt már nem egy alkalmi fényképész produkciójával állunk szemben, hanem egy alapos mérnök, fotográfiát szerető és az elvégzett munkákat az utókor számára megörökítő alapossága a szembetűnő. Ezeken a felvételeken a kisebb munkák, a hídépítések, csatornaépítések szerepelnek, amelyeket a társulat a húszasharmincas években épített. A fotográfus szorgalms ember lehetett és a társulat vezetősége bizonyára anyagilag is támogatta a tevékenységét, mert akkoriban nem volt olcsó mulatság a fényképezés. A társulat működési területének legnagyobb földtulajdonosa a Kalocsai Érsekség volt, így néhány képen reverendás papot is látunk, aki mintegy műszaki ellenőrként lehetett jelen a munkahelyeken. A terület jelenlegi kezelője az Alsó-Dunavölgyi Igazgatóság, ahol a fiatal szakemberek meglepetten tapasztalhatták a képek kiállításakor, hogy terület vízgazdálkodási alapművei bizony kézimunkával, kubikmunkával, kordéval vagy kisvasúti csillesorral épültek. Nagy kincs lehetett a fenntartási munkákon később megjelenő kotrók üzemeltetése, mert ezekről nagyon sok felvétel készült, érdekes még, hogy az azóta szinte elfeledett nyitható hidak, mennyire elterjedtek voltak azelőtt. A képanyag összessége valóságosan a vízügyi szakmai múlt egy szeletéről ad olyan tájékoztatást, amiről a szakma történetében kutakodók ugyan bírhatnak ismeretekkel, de képeken látva a munkákat, a korabeli gépeket, olyan élményt is nyújthatnak, amit a szöveges leírásokból nem kaphatunk meg. Az igazgatóságunk birtokában lévő lemezek nagyítása további munkát igényel, hogy a szakma- és fotótörténet ezen lelete teljes értékében kibontakoztatható legyen, mindannyiunk javára. Gyulavári József Csatorna hídépítéssel Hídnyitás az úszó vedersoros kotró számára Hídépítés megkezdése 30
