Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 5. szám
műtárgy üzemeltetője átmenet nélkül 2.400 m3/sec-nél 600 m3/sec-ra csökkentette a főmederbe vezetett vízhozamot. A hullámtér és a főmeder között előálló hirtelen vízszintkülönbség hatására a vízpótlórendszer részeként az 1828,7 fkm szelvényben lévő Bodaki ágvéglezárás elszakadt és megkezdődött a hullámtéri rendszer leürülése. Az ökológiai károk elkerülése érdekében gyakorlatilag azonnal megkezdődött a szakadás helyreállítása. Az al vízcsatorna betorkolása (1811 fkm) alatti folyamszakaszon jelentősebb beavatkozásra nem volt szükség. A hullámtéren fekvő Vének üdülőterület elöntésre került, melyet az érintettek a kellő időben kapott tájékoztatás következtében kiürítettek. Nagybajcs belterületén a védvonaltól mintegy 30 m-re lévő ásott kutak pozitívvá válása miatt kellett fokozott figyelőszolgálatot elrendelni. Komárom-Almásfüzitő térségében a jelenleg is folyó BNV rehabilitációs munkák miatt a lehumuszolt töltésszakasz figyelése jelentett többletfeladatot. A 11. számú közút Tát-Esztergom közötti szakaszát az árhullám miatt július 10-12. között le kellett zárni. A közút mintegy 100 150 m-es szakaszán alakult ki 40-50 cm magas vízborítás. Az Esztergomi Primás-sziget mintegy 2/3-át öntötte el a víz. A helyi védelemvezetésnek a Sportcsarnok, a zeneiskola és néhány lakóépület védelméhez kellett műszaki segítséget nyújtani. A Duna visszaduzzasztásának hatására a Mosoni-Dunán Győr belterületén elöntésre kerültek a hullámtérre épült csónakházak és le kellett zárni a rakparti parkolókat. A hónap második felében Közép-Európa időjárását egy, a Kárpát-medence fölött örvénylő ciklon határozta meg, mely jelentős mennyiségű csapadékot okozott a Duna vízgyűjtőjén. Július 14-19. között az Inn vízgyűjtőjén 84 mm, a Traun és az Enns vízgyűjtőjén 113 mm, a Morva vízgyűjtőjén 92 mm csapadék hullott. A csapadék mennyisége ugyan kevesebb volt, mint az előző árhullám kialakulásakor, viszont magasabb volt a mederteltség. A folyó vízhozama a Dévény alatti szakaszon 3.200 m3/sec. volt, szemben az előző árhullám kezdetekor mért 2.000 m3/sec. körüli értékekkel. A folyam közös magyar-szlovák kezelésben lévő szakaszán július 18-26. között kellett árvédelmi készültséget elrendelni. Nagybajcsnál az árhullám július 22-én 22 órakor tetőzött 6.600 m3/sec. vízhozammal. A tetőző vízállások a folyam teljes hosszában meghaladták a III. fokú készültség szintjét, és a visszaduzzasztó hatás következtében árvízvédelmi készültséget kellett elrendelni a Mosoni-Duna a Rába és a Rábca menti védvonalak alsó szakaszán is. A szlovák fél az érkező mennyiséget az előző árhullámhoz hasonló mértékben osztotta meg az üzemvízcsatorna és a Duna főmeder között. A főmederben érkező vízmennyiség maximális értéke 2.250 m3/sec.volt. A két árhullám között végzett közös magyar-szlovák intézkedés hatására a főmederbe juttatott vízmennyiség növelése és csökkentése lassabb volt, így a hullámtéri vízpótló rendszerben újabb károk nem keletkeztek. A Dunakiliti duzzasztómű mind a hét nyílása részt vett az árhullám levezetésében. Az egymást követő árhullámok hatására a Szigetköz alsó területein jelentős mértékű fakadóvíz képződés indult meg. Nagybajcs területén már az előző árhullámnál is pozitívvá vált ásott kutaknál ellennyomó medencét kellett építeni. Nagybajcs, Vének, Győrzámoly belterületén a lakóépületek fakadóvíz általi elöntésének megakadályozására hordozható szivattyúkat kellett telepíteni és üzemeltetni. Komárom és Almásfüzitő között - ott, ahol a Bécs-Budapest vasútvonal töltése egyben árvízvédelmi töltés is - a nemrég 160 km/óra sebességre kiépített vasútvonalon sebességkorlátozást kellett elrendelni.
