Víztükör, 1996 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 1-2. szám
EZEREG\ A HONFOGLALÁS EZERÉVES ÉVFORDU A honfoglaló magyarok főserege, Árpád fejedelem vezetésével 895 év tavaszán átkelt a Vereckei-hágón, és az Alföld területén kisebb harcok után végett vetett a bolgár uralomnak. Az Etelközben maradt magyarokat a szövetségre lépett bolgárok és besenyők megtámadták, és súlyos vereséget mértek őseinkre. Az életben maradottak három hónapon át, tömörülve és tolongva, menekülve jutottak át a Keleti-Kárpátok szorosain és hágóin a védelmet jelentő Erdély területére. Ugyancsak ide tartottak a Bulgáriában megvert sereg maradványai, a Déli-Kárpátokon át. A 900-as év végére a magyarok az egész Kárpát-medencét birtokba vették és megkezdődött a letelepedés. ECYSZ SULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE EZER E V ту-Nagy ünnepel fii a magyar nemzet- liner éve» fooáBátánah magasztos ünnepéi. E maroknyi nép hazát smnwH, Államot alkotott magárak, ezer év. közt fönntartotta létét, fen é* országát. Kgy nagy világtörténelmi időszak alatt, moly népeket aemmiütlelj meg. országokat lörüit cl, a magyar nemzet diadalmasan Állotta meg helyét annyi vész a vihar közölt Kelet hordáit legyőzte vasltamnk. Nyugat kultúrájának nwghúdoi&nk magunk. liaz, árú akarat meglartá nomzolünít,Régi dicsőségünk fényes eoiléitci vonulnak el lelki ezomeínk élőit. Nagy ik hatalmas volt egykor ez az ország. Nagy és hatalmas téliét még újra is. (lseinknek dítló csatákban kiontott vére, szorgos munkában hullatott verejléko megszentelte e haza földjét, hogy rajta késő századok nemzedéki ősi erőben viruljanak. Az nlsö ezer év tanú napjaival előttünk dereng a jövimjlú hajnala. Uj eszmék, uj törskvúsok hatják ül л inipek millióit. A nemzetek és népok hatalmát ma már nem a nyers erő, de a tudomány, a kitartó munka biztosi l|s. A gőz korszakát máris felváltja a villamosság s ki látja a jövőt, hová ve«* a tudomány srinln olkópzdlieletlen, mesés haladása. Л télért való küzd idem e nehéz harczában nekünk is Ы keli fegyverkeznünk n tudomány, a niunká erős vértjével, hogy biztosítsak a nagy, a hatalmas Magyarországot. Meddő politikai borozókkal, az. ideális eszmék, a hazafias törekvések meghurcv’.íilásáva) nem fogunk erőteljes nomzeli államot lemnitoni soha. Éhez a komoly törekvésű hazafiak, a szív <is jellem, a tudás és kilarláft vállvetett, egyesüli munkája иаВкнАдои. A IVildmivoléa, ipar é« keroskedelem összhangzotos fejlesztési az, a mire nekünk mindenek fölött szükségünk van. Ez az, a mi létfeltétele a nemzeti vagyonosódAAnak, az egyéni és állam! jólétnek, biztos alapja az ország gazdasági és politikai erőjének, a nemzet hatalmi tekintélyének. A második ezer év küszöbén moritsünk erét és buzdítást a reánk vArA nagy munkára és küzdelmekre az ezer éves múlt dieeteljcs hagyományaiból, abból a valódi magyar jellemből, moly annyi vész s vihar közöli ezer éven át fontartA hazánkat ős nemzetünket. АШ mos bte"« Qonäct Béla. Gonda Pál miniszteri osztálytanácsos ünnepi köszöntése a Gazdasági Mérnök 1896. május 10-i számában A múlt század vége felé a honfoglalás ezeréves évfordulójának megünneplését 1896-ra tűzte ki az akkori kormány. Ez az év lett a millennium esztendeje. Az ezredévi ünnepségek megrendezéséhez kedvező' feltételeket teremtett az ország gazdasági helyzete. A gyors ütemű fejlődés nagyméretű és rohamos városiasodáshoz is vezetett. Budapest európai viszonylatban is nagyvárossá lett. 1895 év szilveszter éjjelén, az ország egész területén egyszerre megkondult harangok zúgása köszöntötte az ünnepi évet. Az ezeréves honfoglalást kiállításokkal ünnepelték. A legjelentősebb események az újjávarázsolt budapesti Városligetben voltak. A kiállítás főkapuja a mai millenniumi emlékmű helyén állt. Az impozáns kiállítást Ferenc József király 1896. május 2-án, ágyúk dörgése közben nyitotta meg. Kétszáznegyven pavilonban kizárólag magyar eredetű alkotásokat, gyártmányokat és termékeket mutattak be. A kiállítás tisztán nemzeti volt, a nemzet múltját mutatták be a hazai és külföldi közönségnek. A Földművelésügyi Minisztérium Országos Vízépítészeti és Talajjavító Hivatal pavilonjába belépve nagyméretű jelképes szoborcsoport tűnt a látogatók szemébe. A csoport fölött lenagyolt kőtömbökből kötőanyag nélkül összerakott vastag fal volt látható. E sziklatest tetején gróf Széchenyi István életnagyságű szobra állt „1846- 1896 a Tisza-szabályozás kezdetének emléke” c. felirattal olvashatták. A nagyméretű sziklafal oldalán József nádor dombormű mellképe volt látható, körülvéve Vásárhelyi Pál, lejjebb gróf Károlyi György, Ürményi József, gróf Szapáry József, gróf Lónyay Menyhért, gróf Andrássy Gyula és báró Sennyei Pál életnagyságú alakjaival. Ők a Tisza-szabályozás megkezdésének lelkes hívei voltak, és 4
