Víztükör, 1996 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 1-2. szám
lás helyzete és kilátásai Az összes vízügyi erdő fenntartási költségének súlyozott átlaga 5830 Ft/ha 1994-ben, ez ‘95-96-ban várhatóan növekszik. Az erdőgazdálkodással kapcsolatos költségek VIZIG-enként kimutatott kiugró adatai a következő tényekre vezethetők vissza: Az egyes VIZIG-eknél a vízügyi célokat szolgáló erdőgazdálkodási tevékenység költségadatainak kimutatása nem egységes módszerek szerint történik. Az adatszolgáltató lapokat közvetlenül a számítógépes feldolgozást végző Mikro-Volán Elektronika Kft. kapja meg, ahol csak statisztikai feldolgozás folyik. Értelmezési hibák ebből kifolyólag előfordulhatnak. A félreértések kiküszöbölésére a következő javaslattal élünk:- Az egyes VIZIG-ek az OVF által kidolgozott elvek szerint, a rendszeresített statisztikai, kötelező adatszolgáltató lapok mellett a tényleges, gyakorlati helyzetet jobban megközelítő jelentéseket készítsenek. (A táblázatok összeállítása javaslat szintű, véglegesen érvényes összeállításához célszerű megvárni az új Erdőtörvény megjelenését!) 2.3. Szankciók, befizetések Rövid magyarázat. Az 1961. évi, jelenleg is érvényes erdőtörvény (ET) az erdőgazdálkodót kötelezi az Országos Erdészeti Alap felé való befizetésekre a kitermelt famennyiség után (ún. „Tőár”), valamint büntető szankciókkal sújtja a kitermelés után üresen maradt területek újraerdősítésének elmaradása, illetve késedelmes kivitelezése stb. miatt:- Az egyéb szankcióknak az erdőfelügyelőségek által kirótt összege 1994-ben összesen mintegy 2,4 millió Ft volt. A fellebbezések benyújtása, valamint az erdőfelügyelőségekkel folytatott egyeztetések lefolytatása után ez 650 ezer Ftra csökkent. 1995-ben a várható szankciók kb. 1,87 millióra tehetők. 3. Szakmai kapcsolattartás, egyeztetések 3.1. Vízügyi igazgatóságok- 1994. szeptember 7-8. között szakmai megbeszélést és tapasztalatcserét tartottunk Szolnokon, valamenynyi VÍZIG erdészeti szakemberei számára. Az értekezleten résztvettek az FM Erdészeti Hivatal, valamint a KTM illetékes szakemberei is. A szakmai bemutatóval egybekötött értekezlet sikeres volt. Az FM és KTM képviselőivel tisztázásra kerültek a főbb problémák: kivett, nem üzemtervezett erdőterületek jogállása, valamint a természetvédelem alá tartozó erdőknél felmerülő kérdések stb.- Ezt követően a vízügyi erdőgazdálkodás szakemberekből álló 3 regionális csoport (Szolnok + 3 VÍZIG, Szeged + 3 VÍZIG, Székesfehérvár + 3 VÍZIG) összeállították a további, egyeztetésre váró kérdéseket, kívánalmakat (1. 4. sz. melléklet).- 1995 márciusában a felvetett problémák megoldása céljából a KÖVIZIG-nél tartottunk kihelyezett értekezletet a gyulai, szolnoki, szegedi, miskolci, nyíregyházi, debreceni kollégák (Alföld-Tisza-völgy), valamint az érintett erdőfelügyelőségek és erdőrendezési szolgálatok és a KTM bevonásával. A tárgyaláson sikerült megoldani a regionális csoportok által felvetett problémák leglényegesebb részét, pl. a csatornamenti fásítások letermelése utáni „tőár”-befizetési, illetve újraerdősítési kötelezettség kérdéseit. Ez vezetett a későbbiekben pl. arra, hogy a TIV1Z1G 1995-ben jelentős fakitermelés után nem részesült szankciókban, viszont tekintélyes bevétele volt. 3.2. Erdőfelügyelőségek, természetvédelmi hatóságok, NGO-k Személyes kapcsolattartás és jogszabályegyeztetések során igen jó az eredménye a tárgyalásoknak a legfrekventáltabb területeinken a Debreceni, a Miskolci, a Kecskeméti Erdőfelügyelőségekkel, valamint a Bükki és Hortobágyi Nemzeti Parkokkal. Az önszerveződő természet- és környezetvédő csoportok (NGO-k) részéről az utóbbi években sok támadás érte a médiákon keresztül a vízügyet. Ezt a tendenciát csökkentendő személyes megbeszéléseket folytattunk a Magyarországi Zöld Mozgalmak Országos Találkozóján (1995, Nyíregyháza) a megjelentekkel, valamint folyamatosan a Magyar Természetvédők Szövetségével és az MME-vel. A TV Natúra magazinjában ‘95 márciusában elhangzott riport során sikerült az NGO-k jelentős részét tájékoztatni a hullámtéri erdők és az ártéri erdők különbségéről, a véderdők szerepéről és a gyakori, félreértelmezésből fakadó kérdésekről. 3.3. Szabályozottság és annak problémái Az Erdőtörvény vonatkozik a vízügyi erdőkre is, azonban értelmezésből fakadó különböző ellentmondások, ütközések gyakran előfordultak. Ezek a következők: 3.1.1. Erdőtörvény- Véderdő minősítés: Nincs egyértelműen a törvényben, hogy a hullámtéri véderdő az árvízvédelmi fővédvonal szerves műszaki részét képezi! Alap nélküli a növedékveszteség alapján való szankcionálás.- A folyó-, patakmedrek és a felszíni vizek szárazulatain megjelenő természetes befásult területek a törvény szerint erdőnek minősíthetők. Ugyanígy a csatomamenti fásítások. (Szubjektív megítélés lehetősége!)- Az erdészeti alapba való befizetési kötelezettség és az onnan igényelhető támogatások mértékének meghatározása nem tér ki részletesen az árvízvédelem feladatait szolgáló erdőkre. 25
