Víztükör, 1996 (36. évfolyam, 1-6. szám)

1996 / 6. szám

// Őszi belvizek légiszemléje Az elmúlt évek hosszú forró nyarai után 1996-ban nem panaszkodhattunk a csa­padékhiányra. Különösen sok csapadék hullott augusztus, szeptember hónapban az Alföldön, a Tiszántúlon, de bőven ju­tott a Körösök völgyébe is. Ezen időszak csapadék mennyisége néhány körzetben a sokévi átlag 3-5-szörös mennyiségét is elérte. Hatására jelentős felszíni elönté­sek keletkeztek. Elsősorban a szikes, il­letve a szikesedésre hajlamos területe­ken, de a mezőgazdaságilag művelt, ter­ménybetakarítás előtt álló területeken is összefüggő vízfelületek jelentek meg. A tömegkommunikációs eszközök (TV, rá­dió, újság) megrázó tudósításokban is­mertették a belvíz okozta károkat. Az or­szág hat vízügyi igazgatóságán kellett II. fokú belvizkészültséget elrendelni. Mint­egy 409 vízügyi dolgozó fáradhatatlanul tevékenykedett a belvízveszély elhárítá­sa érdekében. 79 db. szivattyú üzemelt, az átemelt víz mennyisége a napi 7 mil­lió m3-t is elérte. Kotrók, úszónád vágók bevezetésével a kritikus helyek leve­zetőképességét növelték. A bejárások so­rán felmért elöntések nagysága 26.500 ha-t is elérte. A földi felméréseket szeptember 27- én légifelmérés követte. A videokamerá­val felfegyverkezett kis csapat tagjai a Közép-Tisza vidéki, Tiszántúli, Körös-vi­déki Vízügyi Igazgatóság szakemberei és az OVF munkatársa izgatottan várta mennyivel több információt ad a légifelderítés. A repülés során a legkriti­kusabb térségeket tekintettük meg. A mintegy 400-500 m magasságban jól át­tekinthetővé váltak a Hortobágy-Berety­­tyó menti vízgyűjtőn megjelenő elönté­sek, Karcag és Bucsa térségben a szántó­föld területeken az összefüggő vízborítá­sok. A komádi térség meliorált területen a növényi fedettség ellenére is jól látható volt a nagy vízterhelés nyoma. Zsadány, Okány térségben a kötött talajú szántók tócsásodása, a földutak összevágott képe is nagy esőzések nyomait mutatta. A do­bozi lineárok mellett összefüggő vízfelü­let csillant meg, mert az altalaj és esőzte­­tő öntözés utáni csapadékokat a terület már nem bírta el. A Hármas-körös jp-i területe felett el­repülve jelentős mértékű elöntés tűnt fel Folyásér, Malomzug-Simafok, Mezőtúr- Peres térségben. A légiszemle során ki­derült, hogy a bejárások alkalmával fel­mért területeken túl jelentős vetésterüle­teken volt még felszíni elöntés, illetve a talaj telítettsége jelezte a várható kritikus helyzetet. A látvány a nagyobb téli-tava­szi belvizes időszak képét idézte. A főművek, üzemi csatornák (már ahol még van) egyaránt teljes telítettsé­get mutattak. De jól érzékelhető volt fentről a csatornák növényi benőttsége, korlátozott vízvezető képessége, a szi­vattyútelepek intenzív üzemelése is. A légibejárás alkalmával - így az őszi felül­vizsgálatok előtt - a végzett, illetve el nem végzett fenntartási munkákról is jól tájékozódhattunk. Néhány pillantást vetettünk még a Gyula I. sztp. és Élővíz tápzsilip folya­matban lévő helyreállítási munkáira, a Mérgesi árvízi szükségtározó munka­gödrére is, majd visszatérve Szolnokra leszálltunk. A légifelderítés tapasztalata megerősí­tette, illetve jól kiegészítette a földi terü­letbejárások helyzetértékelését. A na­gyobb térség áttekinthetősége következ­tében a szakemberek tisztább képet kap­tak az elöntött területek nagyságáról, a kritikus térségekről, a legszükségesebb beavatkozások helyéről a feladatok soro­lása vonatkozásában. A video felvétel ki­értékelése alapján, a tanulságok levonása mellett meghatározhatók azok a kritikus körzetek, ahol sürgős beavatkozás szük­séges egy hasonló belvízkár megelőzése érdekében. Kovács Józsefné (5 М¥11Ж(й)Ш. fOIRM ATIICS Nemzetközi Vízügyi Informatikai Konferencia Zürichben A Nemzetközi Hidraulikai Kutatási Szövetség (IAHR) 1996. szeptember 9-13. között a Zürich-i Műszaki Egyetemen rendez­te meg 2. Nemzetközi Vízügyi Informatikai Konferenciáját. (Az elsőt 1994-ben Dalftben tartották.) A konferencia Nemzet­közi Tanácsadó Bizottságában két magyar szakember is közreműködött: dr. Starosolszky Ödön és Szöllősi -Nagy András. 35 országból 160 dolgozatot és posztert küldtek be (köztük mindössze egyetlen magyar posztert). A konferencián 38 országból mintegy 250 résztvevő 6 szemináriumon és 6 plenáris ülésen hallgatta és vitatta meg az in­formatikai eljárások vízügyi alkalmazásával foglalkozó előadásokat, tekintette meg a konferenciához kapcsolódó kiállítást. A konferencia fontosabb témakörei a következők voltak:- Az informatikai rendszerek és ezek alkalmazásai (beruházási és biztosítási döntéstámogatás, irányítási eszközök és kocká­zat analízis)- Új informatikai eszközök és eljárások alkalmazása (új szoftver eszközök, integrált rendszer architektúrák)- A vízügyi informatika felhasználói követelményei- Új fejlesztések a felszín alatti vizek, a szabad felszínű áramlások modellezésében és az ökológiai modellezésben- Az informatika alkalmazása a városi viziközmű rendszerek területén Oktatás és képzés a vízügyi informatikában A konferencia teljes anyagát kétkötetes, csaknem 1.000 oldal terjedelmű igényes kiállítású könyvben foglalták össze. Az informatika vízügyi alkalmazásában elért magyar eredmények számos területen nem maradnak el a nemzetközi szín­vonaltól. Szükséges lenne jobb népszerűsítésük, bemutatásuk az ilyen nemzetközi tudományos rendezvényeken is. dr. Szlávik Lajos 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom