Víztükör, 1996 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 6. szám
Kerettervek a folyókkal való jobb gazdálkodásért INBO vízgyűjtőfejlesztési workshop Romániában A Vízgyűjtő Szervezetek Nemzetközi Hálózata (INBO) első rendezvényére Romániában került sor. A “Kerettervek a folyókkal való jobb gazdálkodásért” címmel az Apele Romane szakmai műhelyt rendezett, amelyen 14 ország mintegy 30 szakértője vett részt. A szakmai műhelyben több előadás hangzott el. Ezekből ismertetek néhányat. 1. Claude Jousseaume (Agence de l’Eau Adour-Garonne elnökhelyettes, Franciaország): “Adour-Garonne vízgyűjtő keretterve” A francia kormány 1992. január 3-i törvényével előírta a vízgyűjtő kerettervek (Schéma Directeur d’Amenagement et de Gestion des Eaux - SDAGE) kidolgozását. Ennek megfelelően a franciaországi 6 vízgyűjtő medencére 1-1 SDAGE-t készítenek a vízgyűjtő bizottságok (Comité de Bassin). Az összeállításban közreműködnek a regionális környezetvédelmi igazgatóságok (DIREN), a vízgyűjtő ügynökségek (Agences de l’Eau), az érdekelt prefektúrák és egyéb érdekelt szervezetek. Az Adour- Garonne vízgyűjtőre 1997. januárra készült el a SDAGE. Az egyes vízfolyásokra helyi tervek készülnek A SAGE- kat (Schéma d’aménagement et de gestion des eaux) a CLE (Commission Locale de l’eau), azaz a helyi vízgazdálkodási bizottság készíti. 2. J. M. Latulippe (Környezet- és Faunavédelmi Minisztérium, igazgató - Québec): “Az integrált vízgazdálkodás alkalmazása Québec-ben” Québec-ben 1978-ban dolgoztak ki vízgazdálkodási kormányprogramot (PAEQ). A vízügyi politikát és stratégiát egy minisztériumközi bizottság készíti elő. Québec tartományban 3 nagy vízgyűjtő van: a Szent Lőrinc folyó, a Hudson-öböl és az Ungava-öböl vízgyűjtője. A Szt.Lőrinc folyó ökoszisztémáinak megmentésére indították el a “Saint-Laurent Vision 2000” programot. Hét szakterületen 2000-ig a kanadai kormány 100 millió $-t, a Québec-i Kormány pedig 90 millió $-t irányzott elő. Ebből finanszírozzák a vízgyűjtő fejlesztésével kapcsolatos beruházásokat. Az előadó ismertette a Szt.Lőrinc mellékfolyójára (Chaudiére) kidolgozott pilot project-et. A Chaudiére 6 682 km2-es vízgyűjtőjén folyami bizottság alakult (COBARIC) 1993-ban. Abizottság részletes tervet dolgozott ki a vízgyűjtőre 1996 márciusában. Javasolták, hogy a Québec-i Kormány a Chaudiére Vízgyűjtő Bizottság-ot bízza meg a Keretterv végrehajtásával. Az integrált vízgazdálkodási törekvéseikkel összhangban lett tagja Québec az INBO-nak is, elsőként Észak-Amerikában. Kanadában a vízgazdálkodás tartományi, illetve önkormányzati ügy. 3. N.Brine (Környezetvédelmi Minisztérium - Marokkó): “Fes városának és agglomerációjának hatása a Oued Sebou vízminőségére”. A Sebou vízgyűjtője 40 000 km2-nyi területen terül el Marokkó észak-nyugati részén. Az agglomeráció jelentősen szennyezi a folyót. Jelenleg vizsgálják az Oued Sebou vízminőségét Fes és Karia В a Mohamed közötti szakaszon. A felmérés eredményeként javaslatokat készítenek a vízgyűjtőfejlesztési tervek kidolgozásához. 4. Dr. Németh Miklós (OVF főosztályvezető): “A regionális vízgazdálkodás tervezésének programja Magyarországon”. A magyar tervezési módszertant és irányelveket ismertető előadást a szakmai műhely résztvevői egyetértéssel fogadták. 5. Teresa Zan (Varsói Vízügyi Igazgatóság - Lengyelország): “A vízgyűjtőfejlesztési feltételei, a lengyel vízgazdálkodás alapvető ügye” Lengyelországban 7 vízgyűjtő ügynökséget hoztak létre. Ezek egyike a Középső Visztula Igazgatóság, melynek képviselője 3 kisebb vízfolyásra (Wkra, Kamienna, Radomka) kidolgozott terveket ismertetett. Felmérték a minőségi és mennyiségi problémákat, vízmérlegeket készítettek és meghatározták a vízgyűjtőfejlesztés feltételeit. 6. N. Tien Dúc (Agence de l’Eau Seine-Normandie, nemzetközi igazgató- Franciaország). “A vízhasználók részvétele a vízgazdálkodásban” Az előadás mintegy kiegészítette Jousseaume úr előadását a SDAGE és a SAGE-k készítéséről a Seine- Normandie vízgyűjtő ügynökség területén. A Seine-Normandie Vízgyűjtő Bizottságban növekedett a vízhasználók aránya az állami adminisztráció rovására. Amíg 1964-ben egyenlő arányban (1/3 - 1/3) vettek részt a lakosság, a vízhasználók és az adminisztráció képviselői, ez az arány 1984-re így módosult: 2/5 lakosság, 2/5 vízhasználók és 1/5 adminisztráció. Különösen aktív a vízhasználók közreműködése a helyi vízgazdálkodási bizottságokban (CLE), ahol a tagok 3/4 része a helyi közösségek és a vízhasználók képviselői közül kerül ki. 7. P. Szuhov (Tom folyó Vízgyűjtő Bizottság, elnök - Oroszország): “A vízkészletgazdálkodás javítása a Tom vízgyűjtőjén” A Tom az Ob mellékfolyója. Vízgyűjtője 62 000 km2 a kemerovói és a tomszki régióban. A folyó hossza 827 km, lakosság 3 millió. Az Orosz Föderáció Vízügyi Bizottsága (Roszkomvod) és a francia Kömyezetédelmi Minisztérium együttműködési megállapodása alapján vízgyűjtő bizottságot szerveztek a Tom folyó ökológiai és hidraulikai viszonyainak javítása érdekében. A kísérleti tervek kidolgozását a TACIS programból finanszírozzák. Francia részről a program végrehajtásában a Seine-Normandie vízgyűjtő ügynökség működik közre. 8. Denis Besozzi (Agence de l’Eau Rhin-Meuse - nemzetközi igazgató - Franciaország).: “A Rajnai Akcióprogram: példa a nemzetközi vízgazdálkodási kerettervek alkalmazására.” Az előadás ismertette a Rajnai Akcióprogram (RAP) előzményeit és célkitűzéseit. Beszámolt a RAP 3. ütemének 1994-ben, a berni miniszteri konferencián elfogadott célkitűzéseiről. Az 1995. évi rajnai árvizek hatására a környezetvédelmi miniszterek elfogadták az Arles-i deklarációt, amelyben előirányozták az árvízvédelem hatékonyabb megszervezése érdekében. A Rhin-Meuse Vízgyűjtő Ügynökség igen aktív nemzetközi tevékenységet folytat. Ellátják az alábbi nemzetközi bizottságok titkársági teendőit (francia részről):- CIPR (Nemzetközi Rajna Bizottság);- CIPMS (Nemzetközi Moselle és Sarre Bizottság);- CIPM (Nemzetközi Meuse Bizottság). Közreműködnek az Északi-tenger 24
