Víztükör, 1996 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 6. szám
Évfordulók 1647. III. Ferdinánd 1647. évi П. dekrétumának 60. cikkelye a legértékesebb vízhasználati jognak, a halászatnak sértetlenségét hangsúlyozza. 1847. Neumann Antal általános rendezési tervei alapján megkezdődött a baranyai Fekete-víz szabályozása. 1848-ig közel 210.000 m3 földmunkát végeztek el. Írod: Polohn-Szappanos: Vízgazdálkodási társulatok a Dráva völgyében, 1975. 1872. Háromévi munkával több mint 41 km hosszban befejezték a Szekszárd- Bátai Dunavédgát Társulat árvédelmi töltéseinek építését Szekszárd és Báta között. Irod:Zawadowski: Magyarország vizeinek statisztikája, II., 1891. 1872. A Magyar Tudományos Akadémián Schenzl Guidó bemutatta Magyarország - 57 mérőállomás adataiból szerkesztett - első csapadéktérképét. írod: Hidr. Közi. 1942.24.p. 1872. A Magyarhoni Földtani Társulat 1870. november 9-ei közgyűlési határozata alapján 1871-es keltezéssel, de 1872-ben látott napvilágot a Földtani Közlöny első kötete. *1897. Dányi Mihály (Budapest) orvos. 1927-től haláláig a budapesti Szent Lukács Gyógyfürdőben dolgozott mint reuma szakorvos, alorvos, főorvos, igazgató főorvos. Számos értekezés, tanulmány szakdolgozat szerzője, külföldön is sikerrel képviselte a magyar reumakutatást. (+Budapest, 1955.) MVM A. 5.1. Hajdúszoboszló - fürdő 1897. Budapest főváros tanácsa árvízvédelmi szabályrendeletet alkotott. írod.: Budapest Lexikon. 1897. A Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat megépítette tiszaberceli gőzüzemű belvíz-szivattyútelepét. A telep eredeti berendezésével együtt 1989. óta védett műszaki emlék. írod.: Dicházy M: Tiszabercel-szivattyútelep, TKM, 1990. 1947. Megkezdték a újpesti vízmű területén a Palotai-szigeten az első csápos kút építését. írod.: A 125 éves Fővárosi Vízművek, 1993. 1972. A Sajó völgyében “Vízminőségszabályozási mintaterületet” létesítettek, melyen költségeihez az ENSZ Fejlesztési Alapja is hozzájárult. írod: Hidr. Tájékoztató, 1975. 79. p. 1972. Hajdúszoboszlón üzembehelyezték az új fedett termálfürdőt és a szaunát. írod: Vízgazdálkodás, 1977. 192.p. * 1822. Gróf Lónyai Menyhért (Nagylónya) politikus, miniszterelnök, a MTA tagja. Az 1848-i országgyűlésen Bereg vm. képviselője, majd a Szemere kormány pénzügyi államtitkára. 1850- ben tért vissza az emigrációból és bekapcsolódott a gazdasági életbe. 1871- től az MTA elnöke. Neve és működése összeforrott a Tisza-szabályozás történetével. A Tiszavölgyi Társulat alapító tagja, a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulatnak 1854-től 30 éven át elnöke. (-(-Budapest, 1884. november 3.) - MÉL II. 86.0. Kelet-Magyarország 1993. november 16. Január 13. 1847. -(-József nádor a hazai vizimunkák előmozdítója és a Tiszaszabályozás erős támasza.(*1776. március 9. Firenze) 16. +1972. hatolyka Pap István (Szeged) mérnök. 1916-tól nyugdíjazásáig (1948) a Szegedi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulatnál, majd ennek jogutódjánál szakaszmémök, igazató-főmérnök. Jelentős tevékenységet fejtett ki a Szeged környéki vadvizek rendezése érdekében. Elkészítette az alTiszabereel - szivattyútelep győi főcsatorna tervét és vezette annak építési munkáit. (*Csiksomlyó, 1888. június 17.) - MVM A. 5.1. 23. *1872. Maurer Gyula (Kassa) mérnök. Németországban a Rajna-szabályozásnál dolgozott. Hazatérve a Bega-szabályozási Kirendeltség főnöke, majd kerületi felügyelő. 1921-1932. a Budapesti Nemzeti és Szabadkikötő Kormánybiztossága h. vezetője, majd kormánybiztosa. (+Budapest, 1948. július 8.) - MÉL II. 174.0. 25. +1897. Klimm Mihály (Buda) vizimémök, egyetemi tanár. Oklevelének megszerzése után, német állami szolgálatban az Elba és Rajna szabályozásánál dolgozott. 1879-ben a budapesti műegyetem meghívta az akkor létesített vízépítési tanszék vezetésére. Elsőként rendszeresítette a vízmérő gyakorlatokat. Nagy-Klimm Mihály 18
