Víztükör, 1996 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 1-2. szám
információs rendszerek alkalmazására lenne szükség. A vízügyi ágazatban a víziközmű szakterületen elindult egy fejlődés, amely a térinformatika fokozottabb alkalmazása felé mutat. De vajon alkalmasak-e ezek az adatgyűjtések arra, hogy térinformatikai információs rendszerekkel kezeljük ó'ket? A KSH településsoros statisztikája mindenképpen, hiszen a települések, amelyek ennek az adatgyűjtésnek a középpontjában állnak, térképen megjeleníthetó'ek, a hozzájuk kapcsolt adatok pedig a térinformatikai rendszer adatbáziskezelőjével kezelhetőek. Az ágazati víziközmű statisztika azonban már nehezebben dolgozható fel térinformatikai rendszerrel. Habár az üzemeltetői működési területek térképen ábrázolhatóak lennének, sajnos azonban ezek olyan szélsőséges mértékben változtak az évek során, hogy ezekre alapozva komoly vizsgálatokat nem lehet végezni. Van azonban még egy probléma. A településsoros rendszer jól alkalmazható olyan vizsgálatoknál, amelyek során például az ellátottsági mutatókat, azok változásait elemezzük, vagy kapcsolatot keresünk az állami támogatások nyilvántartásával (amely szintén településsoros). Nem kezelhetőek azonban településsorosán a több települést összekötő, kisregionális, illetve regionális víziközmű rendszerek. Összefoglalva tehát megállapítható, hogy a jelenlegi ágazati víziközmű statisztikai rendszer legfeljebb csak országos szinten, területi szinten egyáltalán nem használható, így nem kerülhetjük el, hogy ne változtassunk a jelenlegi helyzeten. A változtatás lényege Az új víziközmű statisztika leglényegesebb alaptulajdonsága, hogy középpontjában az üzemeltető helyett az üzemeltetett műszaki rendszer, létesítmény áll. Ezek ugyanis, szemben az üzemeltetői struktúrával, stabil elemei a szolgáltatásnak, létrehozásuk általában időben elhúzódó folyamat, élettartamuk hosszú. További lényeges tulajdonságuk, hogy térképen ábrázolhatóak és hozzájuk használható adatok kapcsolhatóak, így jól kezelhetőek térinformatikai rendszerekkel. Egy adott vízmű, illetve szennyvízrendszer minden esetben szétbontható létesítményekre. Ezek a létesítmények az új statisztikai rendszer szempontjából célszerű módon a következőképpen osztályozhatók: Vízellátási létesítmények • Víztermelő/víztisztító művek azok a létesítmények, amelyek felszíni vagy felszín alatti vízkészletekből vízkivételt folytatnak, illetőleg ehhez kapcsolódóan elvégzik a nyersvíz megfelelő kezelését is. • Vízszállító művek azok a vízellátási létesítmények, amelyek a vizet a felhasználás helyére juttatják, miközben házi bekötéseken keresztül közvetlen fogyasztásra általában nem adnak vizet, tehát fő funkciójuk nem a víz szétosztása, hanem szállítása. • Települési elosztó hálózatok azok a létesítmények, melyek egy településen vagy településrészen belül házi bekötések révén közvetlenül a lakossági fogyasztókhoz juttatják el az ivóvizet. Szennyvízelhelyezési ______létesítmények______ • Települési szennyvízgyűjtő hálózatok azok a létesítmények, melyek a településen belül, házi bekötésekkel gyűjtik össze a település szennyvizeit. • Szennyvízszállító művek azok a létesítmények, melyek a szennyvizeket a kezelésük helyére, vagy a befogadóba szállítják anélkül, hogy hozzájuk közvetlenül házi bekötések csatlakoznának, tehát fő funkciójuk a szennyvíz nagyobb távolságú szállítása és nem a bekötések révén történő összegyűjtése. • Szennyvíztisztító művek azok a létesítmények, melyek a szennyvizek megfelelő tisztítását biztosítják, a kapcsolódó iszapkezelési technológiával együttesen. Ezekből a létesítményekből vízmű- és szennyvízrendszerek állnak össze. Az egy rendszerbe tartozó létesítmények egymástól vizet, illetve szennyvizet vesznek át. Sok esetben a rendszerek egymással kapcsolatban állnak. A vízátvétel történhet saját üzemeltetésben lévő létesítménytől, de idegen (társ)üzemeltetőtől is. A rendszerek természetesen nem mindig tartalmazzák az előbb felsorolt összes létesítményfajtát. Nyilvánvalóan vannak olyan rendszerek, amelyeknél nincs például vízszállító mű, mert a víz a termelés helyéről közvetlenül az elosztó hálózatba kerül stb. Az új statisztika középpontjában ezek a létesítmények és ezek a rendszerek állnak. Ez azt jelenti, hogy ezekről a létesítményekről, illetve rendszerekről kell adatokat szolgáltatni az egyes létesítményfajtákra külön-külön megszerkesztett adatlapok segítségével. Ahhoz, hogy egy üzemeltető ki tudja tölteni az új, és minden bizonynyal első pillantásra bonyolultnak és nehezen érthetőnek tetsző adatlapokat, az szükséges, hogy az általa működtetett rendszert (rendszereket) felbontsa az előzőekben ismertetett létesítményekre. Tudatában vagyunk annak, hogy a valóságban működő víziközmű rendszerek sok esetben rendkívül összetettek és egymással bonyolult kölcsönhatásban vannak. Nincs kétségünk afelől sem, hogy még ha elméletben könnyedén meg is lehet állapítani egy létesítményről a fenti csoportosítás szerinti hovatartozását, ez az életben sokszor nem ilyen egyszerű. Ezért, hogy segítsük ezt a folyamatot, a rendszerek felbontásának magyarázatát szeretnénk egy példával illusztrálni. Vegyünk egy elképzelt szennyvízrendszert, amely ugyan nem a legbonyolultabb, de talán az átlagosnál kissé összetettebb (1. ábra). A rend13
