Víztükör, 1995 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1995-01-01 / 1. szám

Ipar és vízgazdálkodás Az ÁTEV szennyvíztisztító telepei intenzifikálásának költségkímélő módszere Az ÁTEV (Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat) az utóbbi tíz évben átlag 200 ezer tonna!év állati eredetű nyersanyagot dolgozott fel. E tevékenységhez használt frissvíz-igénye az 1980—82. évi 1-2 millió ni-ról 1990-re 650 ezer ni/év mennyiségre csökkent. Természetesen ennek arányában csökkent a keletkező' szennyvizek mennyisége is. A felmérések alapján azonban a meglévő' szennyvíztisztító kapacitás még a lecsökkent szennyvízmennyiség dacára is kevésnek bizonyult. Az elmúlt évek során a környezetszennyezés csökkentésére irányuló megnövekedett társadalmi igény egybeesett az időközben privatizált, rt.-vé alakult vállalat érdekeltségével is (bírságcsökkentés). A vállalatnak viszont likviditási gondjai miatt 1992-tól nem állt módjában a szennyvíztisztító kapacitását beruházás révén bővíteni. Ennek alapján találkozott az ÁTEV és a SANOSIL Hungária Kft. érdeke. A közös munka eredményeként AZ ALULMÉRETEZETT, TÚLTERHELT BIOLÓGIAI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ EGYSÉGEK INTENZIFIKÁLÁSÁ T A SANOSIL CÉG NYUGATI CSÚCSTEHCNOLÓGIAI SZINTET KÉPVISELŐ BIOLÓGIAI TERMÉKEI felhasználásával és а В ME Vízellátás és Csatornázási Tanszék laboratóriuma közreműködésével költségkímélő' módon sikerült megoldani. Az ÁTEV-szennyvizek minősége és tisztítástechnológiája Az elsődleges termelés során keletkező szennyvizek összetétele az alábbiakkal jel­lemezhető. A vállalat, illetve privatizációja óta az rt. ma is az ország egyetlen állatjárvány elfoj­tására kötelezett gazdasági egysége. A fel­dolgozásra kerülő nyersanyagok minősége igen széles skálán mozog: a friss nyersa­nyagoktól kezdve a félig rothadt, bomlott állapotúakig a legkülönbözőbb minőségű anyagok jutnak be. Kémiailag ezek fehérjék, zsírok, szén­hidrátok és ezek bomlástermékei kereszt­kapcsolatokkal, illetve Ca-, Mg- stb. sók alkotják a szennyvizek szennyezettségét, ami igen magas szervesanyag-tartalmú le­begőanyag és uszadék formájában jelent­kezik. Az említett járvány elfőj tási tevé­kenységből következően fertőtlenítési célból nagymennyiségű CaOCl jut a szennyvízbe (120-400 m3/nap nyers szennyvízbe napi 100-300 liter oldat kerül). A hatályos állategészségügyi törvé­nyek előírásainak megfelelően a higiéni­ai elvárások miatt nagy hatékonyságú zsíroldó-fertőtlenítő szert is felhasznál­nak az év minden munkanapján 20-50 liter mennyiségben. Ez is a szennyező­anyagok emulzióképzését fokozza a szennyvízben. Mindezek miatt e szennyvizek köztu­domásúlag az egyik legnehezebben kezel­hetőek közé tartoznak. Az ÁTEV üzemeinek szennyvíztisztítási technológiája két fontos részből áll: Előtisztítás alatt vagy mechanikai foko­zatot értünk, amely lehet: — kiegyenlítő-, gyűjtő- vagy tárolóme­dence, — esetenként durva- vagy finomrács, — légbefúvásos durva zsírfogó, vagy mechanikai + kémiai fokozatot, mely mindig Fe(II)-sók lúgos közegben történő feloxidálása utáni Fe(III)-sókkal végzett zsíremulzió-bontást jelent. Ez eset­ben a flotációt telített diszperzvizes recir­­kulációs rendszer biztosítja. Biológiai tisztítás a leggyakrabban TABS rendszerű, úgynevezett mélylevegőztetős berendezésben történik. Az ÁTEV sárvári üzemében végzett kísérlet előkészítése és végrehajtása A feladatot két lépcsőben oldottuk meg. 1. A laboratóriumi (respirométeres) le­bontási kísérletek Minthogy a hazai szennyvíztisztítási gyakorlatban e biológiai termékek ipari méretű kipróbálása az ÁTEV-üzemek szennyvizeinél még nem történt meg, labo­ratóriumi kísérletek elvégzését határoztuk el. Az adott feladat megoldására, az alkal­mazandó szerek kiválasztására biológiai le­bontási kísérleteket végeztünk a BME la­boratóriumában jelenleg fejlesztés alatt álló átfolyásos respirométer felhasználásá­val. Ez egy bioreaktor, melynek segítségé­vel modellezni lehet az eleveniszapos tisztítás paramétereit (tartózkodási idő, iszapkoncentráció stb.), meg lehet határoz­ni egy adott ipari vagy kommunális szennyvíz tényleges oxigénfogyasztását, bonthatóságát, illetve esetleges toxicitását. A kísérleteket az ÁTEV sárvári üzemé­nek nyers, illetve kiegyenlítő medencéjéből vett szennyvízzel végeztük. Az előzetes kon­zultációk alapján a szennyvízhez PROLI­­BAC és PROLIFOSS STE baktériumké­szítményeket adagoltunk külön-külön, illetve a két szert 1:1 arányban keverve a SANOSIL cég termékismertetője által javasolt módon előkészítve és ajánlott koncentrációban. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom