Víztükör, 1995 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1995-03-01 / 3. szám
benőttek vízi növényzettel. Az igazgatóság kotrásra évek óta nem tud anyagi fedezetet teremteni, éves szinten a csatornák mindössze 30-35 százalékát képes egyszer gaztalamtani. A ma működő víztársulatok jogelődjei, a kistérségi belvízmentesítő társulatok 1958-ban alakultak meg. Jelenleg - 1978. december 31. óta - két társulat, a gyulai Körösi Vízgazdálkodási Társulat és a békési Köiös-berettyói Vízgazdálkodási Társulat végez igazgatóságunk területén közcélú vízgazdálkodási tevékenységet. A két víztársulat 375 ezer hektár érdekeltségi területen látja el a kezelésében lévő mintegy 1800 kilométer közcélú csatorna és 24 db 17 rn/s összkapacitású szivattyútelep fenntartását és üzemeltetését. Biztosítja továbbá öt öntözőrendszeren 11 600 hektár mezőgazdasági terület öntözővízellátását, melyre 1994. évben 11 millió m3 vizet szolgáltak ki. Az alapfeladatok mellett széleskörű vállalkozói tevékenységet folytatnak az ország teljes területén. A társulatok tevékenységét megnehezítették a gazdaságban végbemenő változások. Az új alapokon történő működésük, életterük, érdekeltségük viszonyainak tisztázásához az új vízgazdálkodásról szóló törvény megjelenése adhat megfelelő hátteret. Mezőgazdasági vízhasznosítás A Körös-völgyben a mezőgazdasági vízhasználatok a Körösök természetes vízkészletére, valamint a Tisza vízkészletére alapozhatok. Az igazgatóság működési területén 16 öntözőrendszer, illetve öntözőfürt található. Öntöző főműveink összkapacitása 53,3 m3/s. Öntöző főcsatornáink hossza 105 kilométer. Folyóink vízkészletének tarozását a már ismertetett duzzasztóművek biztosítják. Az öntözőrendszerek üzemeltetését pályázati úton különféle üzemeltető szervezetek végzik. A mezőgazdasági öntözővíz igénye azonban nem elégíthető Id a csak a magasvezetésű öntözőrendszerekkel. így az elsődlegesen belvíz-elvezetési funkciót ellátó főműhálózatot is igénybe vesszük öntözővíz szállítására. Az 510 kilométer hosszú csatornából álló kettős működésű rendszerek üzemeltetését negyedik éve igazgatóságunk végzi. Az öntözővíz-kormányzás feladatait az őri minőség-javító program keretében - ami 28 településünket érintette - regionális és kistérségi rendszerek kialakításával a víztermelés súlypontja fokozatosan a jó vízföldtani adottságú, de sérülékeny földtani környezetű Maros hordalékkúpra helyeződött át. Az ivóvízminőségjavító program beruházásait az állam 1991-94 között közel 2,5 milliárd forinttal támogatta. Az úgynevezett Közép-békési Regionális Vízmű A Békésszentandrási vízlépcső, a Hármas-Körösön személyzet, a víztermelés feladatait a Műszaki Biztonsági Szolgálat látja el. Az üzemeltető szervezet - az alapfeladatok mellett - rugalmasan képes megoldani az öntözési idény során felmerülő problémákat, valamint az időnként jelentkező belvíz-elvezetési igényeket kielégíteni. Műveink rossz fenntartottsági állapota a csatornák vízelvezető képességének észlelhető csökkenését is eredményezte. Működési területünkön nagy mértékű a halastavi vízhasználat (2946 hektár), melyek közül a legnagyobb a biharugrai halastókomplexum. A rizsöntöző telepek területe 5122 hektár. Kihasználtságuk az elmúlt években visszaesett, mintegy 75 százalékukon nem folytatnak termesztést. A termőföld tulajdonviszonyaiban beállt változások követése az öntözési engedélyezési eljárás során óriási feladat elé állította szakágazatunkat. Az engedélyesek körében jelentős változások álltak be. A korábbi engedélyezett vízhasználatot lényegesen meghaladó igények keletkeztek, melyek kielégítése főműfejlesztéssel történhet. Vízi közművek, víziközmű-társulatok Területünkön a közüzemi ivóvízellátás céljaira kizárólag felszín alatti rétegvízkészletet hasznosítanak. A kitermelhető készlet a megye középső és északi részén - ahol a vízigények nagy része jelentkezik - sem mennyiségi, sem minőségi szempontból nem megfelelő, ezért az elmúlt 10 év során az úgynevezett ivóvízma már 21 település egészséges ivóvízellátását szolgálja. Területünkön jelenleg a lakosság körülbelül 95 százaléka részesül közüzemi ivóvízellátásban. Az ivóvízellátási program javarészt megvalósult, de még nem fejeződött be, mert a helyi vízkészletet hasznosító települések egy részénél további ivóvízminőség-javításra van szükség. Sajátos vízminőségi problémaként jelentkezik területünk északi részén a víz magas jodidion-tartalma, amelyre szabvány határérték nincs, vannak azonban WHO-ajánlások. Az üzemelő, sérülékeny földtani környezetű vízbázisok vízvédelmi tervei elkészültek, a vízbázis védelem jogi procedúráinak végigvite-A vízgazdálkodás szondái A döntések meghozatalához, a vízgazdálkodás rendjének figyelemmel kíséréséhez, az operatív beavatkozásokhoz szükségünk van a folyamatokat és állapotokat jellemző adatokat regisztráló és a várható alakulásukat előre jelző rendszerekre, melyek tagjait a vízgazdálkodás szondáinak nevezhetjük. Ezek: a vízrajz, a talajmechanika és a geodézia. Vízrajz A vízgazdálkodási tevékenység ellátásához a szükséges vízrajzi alapadatokat a vízgazdálkodási ágazat infrastrukturális szervezete, a vízrajzi csoport biztosítja észlelőhálózatának üzemeltetése útján. A törzsállomások adatait mintegy 400 üzemi vízmérceállomás, 70 csökkentett észlelést végző hidrometeorológiai állomás és 70 talajvízszintészlelő kút mérési eredményei egészítik ki. Afeldolgozási és egyéb vízrajzi jellegű adatok tárolása külön vízrajzi adattárban történik. A vízgyűjtő felső - román — részén lejátszódó hidrometeorológiai folyamatok gyors hatása miatt nagy jelentősége van a távérzékelés alkalmazásának. Ehhez meteorológiai műholdvevő berendezés és csapadékradar működik. A vízrajzi egységünk - a tiszai vízgyűjtő hazai és romániai adatai tekintetében - egyre inkább regionális adatgyűjtő és adattovábbító központtá növi ki magát. Az igazgatóság a vízszolgáltatási kötelezettségével összefüggő mezőgazdasági és ipari felszíni vízhasználatok vízminőségét DR 2000 típusú hordozható műszercsalád alkalmazásával rendszeresen vizsgálja és értékeli, melyekről az érdekeltek részére tájékoztatást ad. Geodézia A főként nyomvonalas jellegű létesítményeink helyszínrajzi és magassági viszonyainak állapotrögzítése, az új művek kitűzése e részleg feladata. Szakszerű felszerelése és szakmai tapasztalatai alapján sokrétű tevékenységre képes, melyet vállalkozásban is kamatoztat. Ilyenek:- Nyomvonalas jellegű létesítmények felmérése, hossz- és kereszlszelvényezése. Bélés külterületi felmérések, tervezési és megvalósulási térképek készítése.- Termőföldek gyors és pontos kimérése.- Közműfelméresek, közművezetékek nyíltárkos bemérése, közműnyilvántartás vezetése.- Egyszerűsített és végleges kisajátítás, területkivonások, telekátalakítások, megosztások felmérése, dokumentálása, ügyintézése.- Kitűzések, ellenőrző mérések, műtárgymozgások vizsgálata. Talajmechanika Műveink másik fő jellemzője az, hogy részben 100-150 éves földművek, melyekben az aszályos, s vízbő periódusok, s azok különböző rövid távú variációi bonyolult hatásokat váltanak ki. A földművek állapotát feltárni, a földbe belelátni csak a talajmechanika eszközeivel lehet, így e részleg is kiemelt jelentőségű úgy békében, mint védekezés esetén. Laboratóriumunk felszereltsége lehetővé teszi a szakmában általánosan elterjedt és az ágazaton belül előírt speciális vizsgálatok teljes körű elvégzését. Főbb szakterületek:- Vízszintes és függőleges talajmechanikai fúrások (40-130 mm átmérő, szárazról és úszótagról) útátfúrások, oszlopfúrások készítése.- Talajmechanikai vizsgálatok, méretezések, szakvéleményezés, szakértői tevékenység.- Környezetföldtani szakvélemények, speciális helyszíni vizsgálatok.- Talajnedvesség és tömörségmérés (hagyományos és izotópos technikával), kivitelezés előtti próbatömörítés. Földmunkák folyamatos minőség-ellenőrzése, minőségi műbizonylatolás. 10
