Víztükör, 1995 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1995-03-01 / 3. szám
Finisben a vízgazdálkodási törvény A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium sajtótájékoztatóján (amelyre már hagyományosan az év kezdetén, rendszerint február elején kerül sor) sok mindent megtudtunk. Hosszas előkészületek után elkészült a közlekedéspolitikai koncepció - tájékoztatott dr. Lotz Károly miniszter - és rövidesen a kormány elé kerül. A parlamentben közlekedési vitanapot is terveznek. A közlekedésfejlesztés a területfejlesztés kulcskérdése - summázta ezzel kapcsolatos mondanivalóját a tárca vezetője. Megszületett (végre) a szerződés a MÁV és az állam között, megkezdődött a vállalat belső szervezeti megújulása. Megtörtént a kisforgalmú vonalak felülvizsgálata is. A vasúti pálya azonban siralmas állapotban van. (Ezt jelzik az egyre sűrűsödő lassújelek is.) Rendbehozatala hosszadalmas. Csak a legszükségesebb beavatkozásokra van pénz 1995-ben. A közúti fejlesztések egy része is jól halad. Az Mles autópálya befejezése biztosra vehető. Az M5-ös is el fog indulni adott időben. Az M2-es építése folytatódik. Ez vonatkozik (bizonyos fokig) az M7- esre is. Felvetődött az autópályák más konstrukcióban történő építésének lehetősége is. A Ferihegy П. építésével kapcsolatos szerződés aláírás előtt áll. Az Alitalia nem akar kivonulni az üzemeltetésből, és nem zárkózik el további partnerek bekapcsolásától sem. Folytatódik a vezetékes telefonhálózat kiépítése, mintegy félmillió előfizető bekapcsolásával. A mobil hálózat - az előző évihez hasonlóan - 80 ezer előfizetővel bővül. Az izraeli-magyar közös műholdprogram előzetes tárgyalásai sikerrel kecsegtetnek. A vízügyi kérdések tekintetében a miniszter először szólt a fenékküszöb megoldására tett javaslatról és arról, hogy viszonylag gyors parlamenti döntést remél. Hangsúlyozta: ideiglenes műtárgyról van szó, melynek megvalósítása nem befolyásolja a hágai keresettel kapcsolatos döntést. Említést tett arról, hogy befejezéséhez közeledik a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátását elősegítő program. Az állam ezt jelentős céltámogatási összegekkel segíti. Jó ütemben halad a települések csatornázására és a keletkező szennyvizek tisztítására irányuló feladatok végrehajtása. Ezen belül gyorsul a 21 nagyváros szenynyvíztisztítási programjának megoldása. Dr. Gyurkovics Sándor közigazgatási államtitkár kiegészítőjében elnézést kért a hideg fogadtatásért (a teremben bizony nem volt igazi meleg), majd arról szólt, hogy a kormányváltás után a KHVM-nek sikerült megőrizni az igazgatás állandóságát. Mivel a minisztérium a szükséges létszámleépítést már korábban végrehajtotta, jelentősebb módosításra nem volt szükség. Inkább az a baj, hogy a megüresedett beosztásokba nem lehet találni alkalmas embereket. A Közlekedési Főfelügyelet vezetésében nem történt változás. A szervezet problémamentesen működik. A Hírközlési Főfelügyelet alakulóban van. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság - mondotta a közigazgatási államtitkár-szintén alakulóban van. A szervezeti intézkedések ezen a területen lényegében befejeződtek. Két számadatot említett: 1988-ban a vízügyi szolgálatban még több mint húszezer ember dolgozott, ma ez a szám alig haladja meg az ötezret. Az államtitkár ezt kedvező jelnek tartja. A törvénykezési munkáról elmondotta, hogy 1994-ben csupán egy törvény tervezetét sikerült elkészíteni, s ez a vízgazdálkodásról szóló törvény. Igaz, hogy a parlament csak ez évben tűzi napirendre, de ez is eredmény. 1995-ben a törvénykezés a szakterületen felgyorsul. P. F. Miniszteri nyilatkozat A kormány megtárgyalta és elfogadta az igazságügyminiszterrel közös előterjesztésemet Magyarország vízügyi politikájáról, valamint a vízgazdálkodásról szóló törvényjavaslat tervezetéről. Döntésének megfelelően a kormány az Országgyűlés elé terjeszti a vízgazdálkodásról szóló törvényjavaslatot és annak háttéranyagaként Magyarország vízügyi politikáját. Magyarország vízügyi politikájának lényege, hogy- adottságainkból kiindulva bemutatja az egyesült Európa keretei között is elérhető vízgazdálkodási céljainkat,- meghatározza az elérésükhöz szükséges feltételeket, módszereket, eszközöket. Ma a legfontosabb vízgazdálkodási feladatunk az, hogy- térben és időben az igényeknek megfelelő mennyiségű és minőségű víz álljon rendelkezésre,- a vízkárok, azaz az árvizek, belvizek és a káros vízhiányok megelőzhetők vagy elháríthatok legyenek. A vízügyi politika végrehajtásának legfőbb jogi eszköze a vízgazdálkodásról szóló törvényjavaslat, amely egy harminc éve hatályban lévő államigazgatási jellegű kódex hatályon kívül helyezését tervezi. A régi vízügyi törvény- a vizek kizárólagos állami tulajdonán,- a közfeladatok állami jellegén,- az állam végrehajtó-rendelkező tevékenységén,- az állami gazdálkodó szervezetek által végzett vízgazdálkodáson alapult. Az új törvény szerint- a vizek és vízi létesítmények állami, önkormányzati és magánszemélyek tulajdonában lehetnek,- feladataik tételesen meghatározottak. Az új törvény magában foglalja- a magánszemélyek és a gazdálkodó szervezetek által létrehozott vízgazdálkodási társulatokra vonatkozó - eddig külön törvényerejű rendeletben lévő - szabályokat is. A vízgazdálkodásról szóló törvényjavaslat alapján korszerű gazdasági törvényt alkothat az országgyűlés. Dr. LOTZ KÁROLY 3
