Víztükör, 1995 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1995-02-01 / 2. szám
40 eves a/ Al«io-I)iina-völi»yi Vízügyi Igazgatóság Ünnepélyes keretek között emlékeztek meg 1995. január 17-én az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság munkatársai és a meghívott vendégek az igazgatóság megalakulásának 40. évfordulójáról. Az előzmények Több éve tartó rendezetlen helyzet megoldására tett pontot az a kormányhatározat, amely alapján az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője 1955. január 15-ével létrehozta az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi 40 ÉVES AZ ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG A rendezvény meghívójának címlapja Igazgatóságot. A második világháború utáni években (1945-1953) a vízügyi szolgálat szinte minden szakterülete más és más minisztérium irányítása alá tartozott. 1951-ben ugyan történt kísérlet arra, hogy a széttagolt vízügyi irányítás egy országos szervezetbe kerüljön (Országos Vízgazdálkodási Hivatal), de a kísérlet nem járt sikerrel, a szervezet nem volt hosszú életű. Ebben az időben a szolgálat területi feladatait is két területi (megyei) hivatal (árvízvédelmi és folyószabályozási, valamint kultúrmérnöki és vízrendező) látta el. Ezt a - meglehetősen felemás - helyzetet az akkori kormány azzal oldotta fel, hogy 1953-ban létrehozta az Országos Vízügyi Főigazgatóságot (OVF), hatáskörébe utalva valamennyi vízügyi szakterület ágazati irányítását és felügyeletét. Ez a határozat rendelkezett arról is, hogy a területi (megyei) vízügyekkel foglalkozó hivatalokból - a vízgyűjtő területekhez igazodóan - 11 vízügyi igazgatóságot kell szervezni. Ezt követően - alig két év alatt - az is bebizonyosodott (az 1954. évi dunai árvíz kellett hozzá), hogy a Duna-völgy vízügyi feladatait egy igazgatóság maradéktalanul megoldani nem képes, ezért a kormány az OVF vezetőjének javaslatára úgy határozott, hogy a Duna-vízgyűjtő alsó szakaszára (1955. j anuár 15-i működés-kezdéssel és Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság néven) új területi szervezeti egységet kell létrehozni. Ezzel az intézkedéssel a területi vízügyi szervezet kialakítása lényegében befejeződött, és az elmúlt négy évtized bebizonyította, hogy ezek, a vízgyűjtők területére szervezett egységek eredményesen szolgálták (és szolgálják ma is) az ország vízgazdálkodási érdekeit. Már az 1954-es árvédekezésnél is megmutatkozott ezeknek a szervezeteknek a felkészültsége, ám az 1956-os és 1965-ös dunai, majd az 1970-es tiszai árvizek során végzett védekezési munka bizonyította igazán életképességüket. Az árvizek azonban nem csak védekezési munkával jártak, de azzal a felismeréssel is, hogy az árvízkárok csak megelőző munkával kerülhetők el vagy mérsékelhetők. Ezért a fejlesztési munkákra tervet készítettek, ez alapján a kormányzat részletes végrehajtási programot fogadott el, me-1/1063. SZ. FŐIGAZGATÓI UTASÍTÁS & bajai Vízügyi Igazgatóig Mtetitiéről (11/3/1935. OVF. ez.) A Mintáz te rtanács az 1109/1934. (XII. 31.) Mt. h. az. határozatával az Országos Vízügy) Főigazgatóéiig létrehozása tárgyában kiadott 1000/1983. (IX. 30.) Mt. h. 6Z. határozat IV/8. pontját úgy módosította, hogy tizenkét vízügyi Igazgatóságot kell azerveznl. A Miniszter tanács határozata alapján az új vízügyi igazgatóságot — a budapesti vízügyi igazgatóság szétválasztása útján — Bács—Kiskun megye területén állítom tel. Ehhez képest a vízügyi igazgatóságok feladatkörének, működési területének és székhelyének megállapítás áról szóló 8/1953. OVF. számú utasításomat az alábbiak szerint TtíÖdöSfTOTrt -......... , 1. Az utasítás 1. §-ának szövege helyébe az alább! szöveget kell beiktatni: „Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban OVF) hatáskörébe tartozó területi íeladatokat tizenkét vízügyi igazgatásáig látja el.” 2. Az utasítás „Mel!éklel”-ének VII. pontját- az alábbiak szerint módosul: „VII. Vízügyi Igazgatóság, Budapest. Működési területe: Pest megye, Nógrád megye, Budapest. Székhelye: Budapest.” 3. Az utasítás „Melléklel"-ének új VIII. pontjának szövege a következő: „Vili. Vízügyi Igazgatóság, Baja. Működési területe: Báca—«Kiskun megye. Székhelye: Baja. Szakaszmérnökség székhelye: Kecskemét, Kalocsa.” 4. A „Melléklet” VIII—XI. pontjainak számozású IX—Xll.-rc változik. 3. A bajai vízügyi igazgatóság a működését 1839. Január hó 15-én kezdi meg. Rajczl Kálmán s. k. vízügyi-főigazgató. Főigazgatói utasítás a Bajai Vízügyi Igazgatóság létesítéséről lyet a szolgálat legjobb tudása szerint hajtottvégre. Ennek köszönhetően a Dunavölgy árvíz-veszélyeztetettsége jelentősen csökkent. Voltak ugyan elképzelések a Tisza védvonalainak megerősítésére is, de az 1970-es tiszai árvíznek kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy ezeket az akkori kormányzat komolyan vegye. Mindkét terület fejlesztési programjának végrehajtása végül is oda vezetett, hogy hosszú ideje jelentős árvízveszély nem fenyeget. Ám az is tény, hogy jelenleg veszélyhelyzet van kialakulóban. Az elmúlt időszakban végrehajtott átszervezések és fenntartási (fejlesztési) költségcsökkentések arra figyelmeztetnek, hogy a szolgálat a tőle elvárható hatékonysággal védelmi feladatának - jelentősebb beavatkozás nélkül - nem fog tudni megfelelni. A születésnap (melyre Baján, a város helyőrségi klubjában emlékeztek a szolgálat volt és jelenlegi munkatársai, vezetői, 5
