Víztükör, 1995 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1995-12-01 / 12. szám
HÍREK * HÍREK * HÍREK * HÍREK * HÍREK Magyarország vízkészleteinek állapotértékelése Hasznos kiadványt adott közre a napokban a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. Az OVF megbízására, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium kezdeményezésére a VITUKI Rt. Hidrológiai Intézete készítette el vízkészleteink állapotértékelését. E munka alapján készült kiadvány - Liebe Pál szerkesztésében - áttekinü vizeink állapotának változásait. Az utóbbi másfél évtizedben lényegesen megváltoztak az ország vízkészlet-gazdálkodását meghatározó hidrometeorológiai és hidrológiai feltételek. Ez a tény, valamint ismereteink általános bővülése is indokolta egy átfogó, az elmúlt időszakra is visszatekintő hidrológiai állapotértékelés elvégzését és annak későbbi megismétlését is, azzal a céllal, hogy alapokat adjon az országos szintű vízkészletgazdálkodási feladatokhoz. Az elvégzett munkában elért eredményekre támaszkodva elkészített hiánypoltó kiadványban - elsősorban grafikus és táblázatos alakban - a felszíni és felszín alatti vízkészletek állapotának változásairól tájékozódhatnak, általában 1951-1980, Kutatási eredmények kiváló minősítéssel • Az OTKA Bizottság értékelése Az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) Bizottság befejezte az OTKA 1/1. és 1/2. pályázatok zárótanulmányainak értékelését. Dr. Láng István akadémikus az OTKA Bizottság tagja levélben értesítette dr. Starosolszky Ödönt és dr. Kienitz Gábort, hogy az általuk irányított tudományos csoportok zárótanulmányait kiválónak minősítették. Láng akadémikus tájékoztatójából megtudtuk, hogy a kiváló minősítésű pályázatok (országos szinten 50-60 tanulmány) rövid összefoglalóit várhatóan ez év közepén az OTKA Hírlevél különszámában közreadják. A dr. Kienitz Gábor nevével jegyzett tudományos kutatócsoport által kidolgozott pályázati zárótanulmány címe: Hidrológiai és vízminőségi folyamatok mezőgazdasági táblaszintű, környezetvédelmi célú modellvizsgálata. A pályázati témát a VITUKI (dr. Kienitz Gábor tudományos tanácsadó, Fehér János tudományos főmunkatárs, aki a kutatási program témafelelőse volt), az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete (dr. Németh Tamás, dr. Kovács Géza és dr. Biczók Gyula) és az amerikai USDA ARS U. S. Salinity Laboratory (prof. Rien van Genuchten) kutatóiból álló csoport dolgozta ki elsősorban Fehér János 1988 októbere és 1991 márciusa között a U. S. Salinity Laboratoryban végzett kutatómunkája alapján. Erről a programról, valamint prof. Rien van Genuchten 1992 júliusa és októbere között a VITUKI-ban végzett kutatómunkájáról a VITUKI Szemle korábbi számaiban részletesen is beszámoltunk. A fenti téma folytatására a VITUKI és az MTA TAKI kutatóiból álló csoport pályázatot nyújtott be az OTKA-hoz A termőréteg víz/N transzportfolyamatainak modellvizsgálata területi, talajművelési, növénykultúra- és talajvízhatások figyelembevételével címmel, amely szintén támogatást nyert el. 1980-1990 közötti és az 1991-1993-as időszakra bontva. Az állapotértékelés összefoglalójában olvasható egyik következtetés szerint: “ha az elmúlt évtized aszályos időjárása folytatódik, a felszíni vízkészlet-gazdálkodás és a felszín alatti vízkészletek utánpótlódásának feladatai sem oldhatók meg mestersége vízátvezetések, vízpótlások nélkül. A dr. Starosolszky Ödön nevével jelzett tudományos kutatócsoport által kidolgozott pályázati zárótanulmány címe: Városi hidrológia és hidraulika. A kutatómunka keretében továbbfejlesztették a városiasodás hidrológiai és hidraulikai hatásvizsgálatának módszertanát. A tanulmány foglalkozott a városi (felszíni és csatornád ban történő) lefolyás modellezésével, a lefolyásszabályozás kérdéseivel, a városi területekről lefolyó víz minőségi kérdéseivel, illetve áttekintést adott a legkorszerűbb kutatási módszerekről és a téma nemzetközi irányvonaláról. A kutatási eredményekről nyolc nemzetközi fórumon számoltak be. A téma egyes eredményeit a Meteorológiai Világszervezet felhasználta a városi hidrológiai rapportőri jelentéséez. A téma kidolgozásában közreműködött dr. Gayer József dr. Bakonyi Péter és dr. Wisnovszky Iván. ” 1995. október 27-én a KHVM székházában dr. Hajós Béla, a KHVM vízügyi helyettes államtitkára sajtótájékoztatón számolt be a szófiai egyezmény jóváhagyásáról és az abból következő tennivalókról. Az eseményen a környezetvédelmi tárca képviselője is részt vett. Mint ismeretes a Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló egyezmény kidolgozása 1991-ben kezdődött, és alapjául a Helsinkiben 1992-ben aláírt európai vízgazdálkodási és vízvédelmi egyezmény szolgált. (A helsinki konvenciót a határvizek és a nemzetközi tavak védelme és használata szabályozásának érdekében dolgozta ki az ENSZ Európa- i Gazdasági Bizottsága vízügyi problémákkal foglalkozó munkacsoportja. A szófiai konvenciót 1994-ben írta alá 12 szerződő fél: Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Ukrajna, Románia, Moldova, Bulgária és az Európai Unió. Csehország és Románia után harmadikként a Magyar Köztársaság kormány hagyta jóvá az egyezményt 1995. október 19-én. Magyarország számára különösen fontos a konvenciónak az a rendelkezése, amely szerint a szerződő felek az egyenlőség és a viszonosság alapján összhangba hozzák meglévő határvízi egyezményeiket a szófiai egyezménnyel. Lényeges, hogy a szófiai konvenció hatálya kiterjed a Duna-medence teljes területére - beleértve az összes mellékfolyókat és a felszín alatti vizeket-, a vízminőség megóvása mellett foglalkozik a vízjárás és a vízháztartás kérdéseivel, ebből következően a vizek ésszerű, méltányos és fenntartható használatával. 18 HÍREK * HÍREK * HÍREK * HÍREK * HÍREK
