Víztükör, 1995 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1995-12-01 / 12. szám
Jó kapcsolat - biztonságos munkavégzés Hosszú távú üzemeltetési szerződések az önkormányzatokkal A Dunántúli Regionális Vízmű Rt.-nek, úgy gondolom - mint hazánk egyik legjelentősebb vízműszervezetének különösebb bemutatkozásra nincs szüksége, de az nem árthat, ha a részvénytársaság néhány fontosabb adatát e sorokban közzé tesszük. A DRV Rt. működési területe Fejér, Somogy, Baranya megye, illetve Veszprém megye egy részére (Balaton északi part) teljed ki. A DRV'Rt. gondoskodik a Balaton és a Velencei-tó teljes üdülőkörzetének vízellátásáról és szennyvízkezeléséről. 15 településen biztosítja a vízellátást, 60 településen gondoskodik a szennyvízelvezető rendszer, illetve a szennyvíztisztítótelep üzemeltetéséről. A DRV Rt. feladata többek között olyan települések vízellátása, mint Pécs, Mohács, Komló, Siófok, Balatonfüred vagy Keszthely. A DRV szolgáltatja a vizet Székesfehérvár, Kaposvár városok vízellátásához. (Ezen városok vízellátó rendszereit más, helyi szervezet üzemelteti.) A DRV Rt. az ivóvízigények kielégítésére 418 000 nvVd kapacitású vízbázissal rendelkezik. Szennyvízúsztításra 121 000 m3/d teljesítményű tisztítótelepek állnak a kezelésében. A felsorolt ivóvízellátó vízbázishoz 4790 km ivóvízvezeték, illetve a szennyvízelvezetéshez 1291 km csatornahossz tartozik. Tárgyi eszközeinek értéke 17,1 milliárd forint. 1994. évi termelése körülbelül 4,5 milliárd forint. A felsorolt adatok alapján is megállapítható, hogy a DRV Rt. magyar viszonyok között is rendkívül jelentős szervezet, amely e hatalmas értéket képviselő rendszert mindössze 3000 fővel üzemelteti, fejleszti. Különleges adottságok A DRV Rt. tevékenységében mind az ivóvíz-szolgáltatás, mind a szennyvízelvezetés és -tisztítás vonatkozásában különleges feladatot lát el azzal, hogy többek között az ország legjelentősebb üdülőterületein, a Balaton és a Velenceitó térségében végzi feladatát. A különlegesség részben abból származik, hogy a megjelölt térségekben - a nyári üdülőközönség létszáma miatt - az év nagy részében (csaknem 10 hónap) az állandó lakosság ellátása érdekében, annak vízigényeit messze meghaladó kapacitású műveket kénytelen üzemeltetni. Üdülési szezonban (június-augusztus) az üdülőkörzetekben ellátandó személyek száma a településektől függően négyszeresére, hatszorosára emelkedik. Egyes vélemények szerint a Balaton térségében, csúcsidőben 800-900 ezer ember is jelen van. E hatalmas létszámot kell jó minőségű ivóvízzel ellátni. A nyári csúcsigény és az őszi-téli vízigény közötti különbség eredményeként a térség vízmüveinek éves kihasználtsága nem éri el a 45 százalékot. Ennek minden következménye, üzemeltetési költségtöbblete is megjelenik a víz árában függetlenül attól, hogy valaki állandó lakosként vagy csak üdülőtulajdonosként veszi igénybe a szolgáltatást. Többek véleménye szerint nem lehet probléma az így kialakuló ár, mert a nyári üdültetésnél ez az állandó lakóknak bőven megtérül. Ez a felfogás téves, mert az állandó lakosságnak csak kisebb része üdültet, de az üdülők létszáma is csökkenő tendenciát mutat. A különlegesség körébe vehető az is, hogy a Balaton térségében a vízellátást (körülbelül 54 százalék) részben a Balatonból felszíni vízművek segítségével, továbbá forrásokból és karsztkutakból kivett vízzel oldja meg. A felszíni vízművek által biztosított víz nyári időben, az esetenként 26 °C-ra is felmelegedett Balaton-víz, amely még a karsztvízzel történő keverés után is magasabb hőmérsékletű, mint az optimális ivóvíz hőmérséklete. Ebből különböző panaszok, észrevételek származnak, amelyeket megszüntetni csak rendkívül jelentős beruházásokkal lehetne az évi két hónap időtartamra. 12
