Víztükör, 1995 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1995-11-01 / 11. szám
Tízéves a Magyar-holland Az együttműködés harmadik dőszaka (1992-1994) 1992-vel új szakasz kezdődött el az együttműködésben. A korábbi időszakokhoz viszonyítva jobban előtérbe kerültek a vezetői szintű kapcsolatok, a finanszírozási kérdések és a segélyprogramok nyújtotta újabb együttműködési lehetőségek. Ezek nem tartoztak ugyan az Együttműködési Megállapodás (MoU) hatálya alá, de koordinálásukat leghatékonyabban a Joint Committee keretében lehetett biztosítani. Ugyanakkor folytatódott a korábban megkezdett kutatási együttműködés. 1992 márciusában az OVF akkori főigazgatója, Perecsi Ferenc látogatott Hollandiába. A holland fél bemutatta az Alsó-Rajna (Niderrijn) árvízvédelmi és folyamszabályozási műveit. Kapcsolatfelvételre került sor egy holland vízügyi társulat elnökével is. A holland fél a megbeszélések alkalmával bejelentette, hogy a PSO-program terhére finanszírozni fogja a Gemenci holtágak rehabilitációjával kapcsolatos projektet. A főigazgatói szintű megbeszéléseket később miniszteri szinten is megerősítették. Ebben az időszakban a balatoni lepelkotrásokkal kapcsolatban rendszeres kapcsolat alakult ki a székesfehérvári vízügyi igazgatóság és a Directie Flevoland között. Az illetékes igazgatók (van de Kaa és dr. Szabó Mátyás) megállapodtak a monitoring program kiterjesztésében. A Gemenc-project végrehajtásába aktívan bekapcsolódtak a természetvédelmi szakemberek is. 1992 májusában Baján konzultációra került sor a Cousteau-csoport képviselőivel is. A project eredményeiről több magyar szakértő személyesen számolt be az 1992 szeptemberében Arnhemben tartott európai workshopon. 1993-ban magyar részről dr. Hajós Béla helyettes államtitkár vette át a közös bizottság magyar tagozatának irányítását, aki szeptemberben az ICID ülése alkalmából Hollandiába látogatott. 1993. szeptember 9-én a közös bizottság Lelystadban ülésezett és értékelte az 1992/93. évi tevékenységet. A bizottság megállapította, hogy a balatoni lepelkotrással foglalkozó project kielégítő eredménnyel zárult. Az érdekelt igazgatóságok további projektet készítenek elő. 1993 márciusában három magyar szakértő részt vett Arnhemben, a Rajna folyó rehabilitációjával foglalkozó konferencián. Folytatódott a Duna Rajka-Gönyű szakaszára a hajózási tanulmány kidolgozása. 1993 májusában Kolossváry Gábor, az OVF főigazgatója vezetésével magyar küldöttség járt tanulmányúton Hollandiában. Ezen időszak legfontosabb eredménye volt, hogy elkészült a Gemenci hullámtér rehabilitációjával foglalkozó project részletes jelentése, amit a holland fél 1993 júniusában megküldött a magyar félnek. Az új munkaprogram keretében a VITUKI és a RIZA szerződéses alapon elkezdte az úgynevezett Sa/ó-project végrehajtását. A project célja az ártéri üledék szennyeződése és a régióban lévő ökoszisztéma értéke közötti kapcsolat kutatása volt. 1993 decemberében a Rijkswaterstaat adott megbízást a Duna környezetvédelmi és hajózási tanulmányának kidolgozására a Szap-Ipoly torkolata közötti szakaszon. Ugyancsak 1993 decemberében Jan Leentvaar úr előadást tartott Budapesten az integrált vízgazdálkodásról a vízügyi igazgatók értekezletén. 1994. május 4-én holland, osztrák és magyar szakértők részvételével egy mini szimpóziumot rendeztek Baján az árterek rehabilitációjáról. A szimpóziumon dr. Hajós Béla helyettes államtitkár elnökölt és megbeszélésre került sor dr. Kemény Attilával, a KTM államtitkárával is a Gemenc-project további folytatásának lehetőségeiről. 1994. október 11-14. között holland vízügyi igazgatók küldöttsége látogatott Magyarországra. Egyidejűleg ülést 1992 szeptemberében a Rijkswaterstaat főigazgatója, G. Biom érkezett Magyarországra. Tájékozódott a Gemencproject végrehajtásának előrehaladásáról, a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos kérdésekről, majd a KHVM-ben konzultációkat folytatott a vízügyi politikáról és a vízügyi jogról. 12
