Víztükör, 1995 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1995-11-01 / 11. szám
Magyar-holland vízgazdálkodási tanácskozás A magyar és a holland kormány között létrejött vízügyi együttműködési megállapodás alapján 1995. szeptember 19—22. között a Vízgyűjtők integrált vízgazdálkodási kérdései az átalakuló társadalomban címmel a holland RIZA, a VITUKI és a Körös Vidéki Vízügyi Igazgatóság közös anyagi támogatásával munkaértekezletet tartottak Gyulán. A két ország vízügyi és környezetvédelmi minisztériumai és intézményei képviseletében 12 holland és 40 magyar szakember vett részt a rendezvényen. Dr. Károlyi Csaba a KHVM főosztályvezetője a rendezvényt megnyitó beszédében köszöntötte a két ország szakembereit, és három témára irányította a figyelmet: a vízgazdálkodás szerepe a gazdaságban; az önkormányzatok szerepe a vízgazdálkodásban, és a döntéshozatali mechanizmusok érvényesítése ugyanezen területeken. Ezt követően Hans H. M. Sondaal úr, Hollandia magyarországi nagykövete üdvözölte az értekezletet. Kiemelkedő jelentőségűnek nevezte a holland-magyar vízügyi kooperációt, majd kifejtette, hogy ezen a téren országa sok tapasztalatát megoszthatja Magyarországgal. Dr. Starosolszky Ödön, a VITUKI vezérigazgatója elnökölte Az integrált vízgazdálkodás céljai című első szekciót, melynek témaindító előadását prof. dr. Jan Leentvar, a RIZA igazgatója Az emberi tényező az integrált vízgazdálkodásban címmel tartotta meg. Előadásában holland példán keresztül rövid áttekintést adott a vízgazdálkodás fejlődéséről és megfogalmazását adta az integrált vízgazdálkodásnak. Kiemelten foglalkozott a diffúz jellegű környezetszennyezések vízgazdálkodási vonatkozásaival, valamint a vízgazdálkodás és az ökológia kapcsolatával. Előadásának végén rámutatott, hogy a sikeres integrált vízgazdálkodás gyakorlata hatékonyan csak az érintettek (vízhasználók) körével folytatott konszenzus keresésén keresztül valósulhat meg. Holló Gyula, a KHVM főosztályvezetőhelyettese Az integrált vízgazdálkodás feladatai az új vízgazdálkodási törvény tükrében, különös tekintettel a környezetvédelmi szempontokra címmel megtartott előadásában részletesen ismertette a közelmúltban elfogadott új vízgazdálkodási törvény fő célkitűzéseit, ezek környezetvédelmi vonatkozásait, és áttekintést adott az integrált vízgazdálkodás magyarországi gyakorlatában eddig elért eredményekről. Az angol nyelvű munkaértekezleten a három nap során összesen 18 további előadás hangzott el, melyek négy fő tématerületet érintettek, úgymint: (1) Az integrált vízgazdálkodás céljai; (2) Az integrált vízgazdálkodás tervezése - a fenntartható fejlődés megvalósítása; (3) A központi kormányzat és a helyi szervezetek közötti vízügyi feladatok koordinálása; (4) Lakosságszolgálat, köztájékoztatás; az érintettek körének bevonása a vízzel kapcsolatos döntésekbe. A zárónapon prof. Jan Leentvar és dr. Hajós Béla helyettes államtitkár (KHVM) elnökletével megtartott vitaülésen Következtetések címmel négyoldalas dokumentumot fogadott el a munkaértekezlet, amelyben a résztvevők ajánlásokat tettek a vízgyűjtők integrált vízgazdálkodási feladatai megoldására mindkét ország számára. Ezen dokumentum első része definiálja a vízgyűjtőkön folytatott integrált vízgazdálkodást és megvalósításának lehetséges szintjeit (nemzetközi, országos, regionális és helyi). A következő rész vezérelveket tartalmaz a vízgyűjtőtervezés megvalósításához, a mennyiségi, minőségi és ökológiai helyzetértékeléshez, a vízhasználati igények és szükségletek integrált felméréséhez, a szükségletkielégítés fenntartható módjának elvéhez, a vízgyűjtő-fejlesztési terveknek az érintettek számára közérthető módon történő megjelenítésének igényéhez, alternatív változatok kidolgozásának szükségszerűségére és ezek publikus megvitatására. A dokumentum ajánlás formájában felsorolja azokat a főbb területeket, amelyeket az integrált vízgyűjtőtervezés során vizsgálni szükséges, úgymint: vízmenynyiség, vízminőség, természetvédelem és rehabilitáció, valamint folyóparti ökoszisztéma, továbbá hatékony adatgyűjtés, mennyiségi és minőségi állapotértékelés, a társadalom bevonása a tervezés folyamatába, a költségmegoszlás arányainak vizsgálata az állam, a helyi önkormányzatok, az érintett vállalatok és az adófizetők között, intézményi és szervezeti kérdések, két- és többoldalú nemzetközi kérdések. Négy pontban sorolja fel a dokumentum az integrált vízgazdálkodás eddigi magyar és holland tapasztalatait: (1) Törekedni kell nemzetközi együttműködésre, lehetőleg vízgyűjtőszinten. (2) Az érintettek körével már a tervezés folyamán folytatott kommunikáció elsődleges fontosságú. (3) Az érintettek körével folytatott kommunikáció elvei: a) a megbeszélések már a legkoraibb fázisban kezdődjenek meg; b) minden információ legyen nyilvános; c) a korlátozó tényezőket világosan fel kell tárni és bemutatni; d) a megbeszélések során nyíltnak és befogadónak kell lenni a lakossági körből jövő véleményekre, igényekre. A dokumentum végül hangsúlyozza, hogy a vízgyűjtőszintű vízgazdálkodásfejlesztés megvalósításához szükséges lépések közé tartozik: I) az integrált vízgyűjtőszintű vízgazdálkodás céljainak világos megfogalmazása; II) mennyiségi, minőségi és térbeli adatokat, információkat tartalmazó adatbázisok létrehozása és folyamatos karbantartása; III) a fejlesztési tervek környezeti hatásainak megítéléséhez szükséges tapasztalatok és ismeretek folyamatos bővítése hazai és külföldi partnerekkel. A munkaértekezlet magyar és holland szervezőinek szándéka szerint az elhangzott 20 előadás anyagát angol nyelvű kiadványba szerkesztve megjelentetik a közeljövőben. FEHÉR JÁNOS 3
