Víztükör, 1995 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1995-10-01 / 10. szám
kozó magyar-holland project lehetősége. Az új együttműködési program egyeztetésére a Magyar-holland Vízügyi Közös Bizottság 1990 márciusi ülésén került sor. A téma fontosságára való tekintettel az 1990-91. évi munkaprogramot tartalmazó jegyzőkönyvet magyar részről Zsujfa Ervin KVM-miniszterhelyettes, holland részről G. Biom, a Rijkswaterstaat főigazgatója írta alá. A közös bizottság üj társelnökeinek Jan Leentvaar RIZA-igazgatót és Papp Kálmán KVM- osztályvezetőt nevezték ki. A bizottság méltatta az időközben elhunyt Csontos Kornél társelnöknek a magyar-holland vízügyi kapcsolatok fejlesztése érdekében kifejtett sokéves tevékenységét. 1990-91-re az alábbi környezetbarát szemléletű programot irányozták elő: * Folyók, tavak rehabilitációja, különös tekintettel a kömyezeü problémákra, * A morfológia és az ökológia kapcsolata, * Üledékmozgás mérése. A kutatási programot a VTTUKI és a RIZA koordinálta. Új elem volt, hogy magyar részről két vízügyi igazgatóság (Közép-dunántúli VÍZIG, Székesfehérvár, Alsó-duna-völgyi VÍZIG, Baja) is aktívan közreműködött a kutatási programban. Holland részről a RIZA mellett a Direcüe Flevoland és a Delft Hydraulics vett részt az együttműködésben. Az 1990-ben bekövetkezett magyarországi változásokat figyelembe véve a holland fél felajánlotta, hogy szakmai műhelyt rendez a holland vízgazdálkodás-politikai koncepcióról és a koncepció kidolgozását biztosító úgynevezett PAWN-projektről. A Lelystadban 1990 novemberében megrendezett szakmai műhely (Workshop on III. Policy Analysis and PAWN) rendkívül hasznos információkat biztosított a magyar fél számára. A tapasztalatcsere hatékonyságát fokozta, hogy valamennyi magyar résztvevő beszélt angolul, amit addig még egyeüen kétoldalú rendezvényen sem sikerült biztosítani. A szakmai műhely ismertetését a 2. számú melléklet tartalmazza. Az 1990-91. évi munkaterv végrehajtása során a legsikeresebb és mindkét fél számára érdekeltséggel bíró témának A morfológia és az ökológia kapcsolata című munkaprogram bizonyult. A közös kutatás 1990 augusztusában kezdődött a gemenci erdőben. Aprojekt első eredményeit 1991 elején ismertették a Budapesten megrendezett Hullámtéri erdők szemináriumán. Ugyancsak elindították a Gemenci erdők holtágai frissvíz-ellátásának viszszaállítása című kutatást. A többi témában szerényebb eredmények születtek, sőt a háttérkutatások hiánya miatt a felek elálltak a Szennyezett hordalék kezelésének stratégiája című szeminárium megrendezésétől. A magyar-holland vízügyi együttműködést 1991 februárjában Siklós Csaba és Maij Weggen miniszterek pozitívan értékelték, sőt a holland fél további anyagi támogatásáról is biztosította a magyar felet. 1991 júniusában Rijkswaterstaat küldöttsége (Hoogland, Plate, Leentvaar) tett látogatást Magyarországon. A KHVM-ben kerekasztal-megbeszélésre került sor a holland vízügyi törvényekről. A látogatás jó alkalmat biztosított a magyar vízgazdálkodás szervezetében a rendszerváltás után bekövetkezett változások bemutatására, további project-lehetőségek egyeztetésére. A Magyar-holland Vízügyi Közös Bizottság soron következő ülését 1991 októberében Budapesten tartotta. A bizottság, figyelembe véve az előző időszak eredményeit, előirányozta a kotrások környezeti hatásainak vizsgálatát, az üledéktranszport mérésére alkalmas műszerek összehasonlító vizsgálatát a Gemenci holtágak környezetvédelmi rehabilitációját, a mesterséges szubsztrátumok kísérleti vizsgálatát. A Gemenc-projekttel kapcsolatban a bizottság egy szeminárium megrendezését is előirányozta. 1991 novemberében dr. Németh Miklós helyettes államtitkár vezetésével KHVM- küldöttség tett látogatást a Rijkswaterstaatnál. Különös érdeklődéssel kísérte a magyar fél a holland vízügyi törvények átdolgozását és a holland kétoldalú segítségnyújtási programot (PSO). A holland fél kinyilvánította, hogy kiemelten kezelik és támogatni kívánják a Gemenci holtágak rekonstrukcióját és a balatoni rétegkotrások hatásvizsgálatát. Papp Kálmán 9
