Víztükör, 1995 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1995-09-01 / 9. szám
Ha ezt a nevet hallom, ma is előttem van az átlagosnál magasabb alakja, fülemben cseng hangja, amint elmondja, hogyan is lehet megtalálni a Veszprém megyében lévő balatonedericsi vízmosásokat, hozzátéve a következőket: „Tudod kérlek, ma ez egyszerű: beülsz az autóba és odautazol, de amikor a mi korosztályunk kezdte a pályát és külszolgálatba mentünk, a vasútállomáson felraktuk a biciklit a vonatra, majd a célhoz legközelebbi állomástól biciklin mentünk a helyszíni szemlére”. Mintha tegnap mondta volna, pedig 1957 óta, amikor mint kezdő mérnök találkoztam vele, majd negyven év telt el. Ki is volt ifj. Csermák Kálmán? Mérnökcsaládból származik. Édesapja id. Csermák Kálmán is kultúrmérnök volt, aki az első világháború kezdetéig a Folyammémöki ffivatal dolgozójaként Sátoraljaújhelyen dolgozott. Itt született fia, ifj. Csermák Kálmán 1908. július 12-én. Édesanyja Móré Etelka Zemplén megyei nemesi család tagja. A család férfi tagjai a vármegye életében vezető szerepet töltöttek be. Édesapja az első világháborút katonatisztként (hadnagy majd főhadnagy) éli át. A háború befejezése után a Folyammémöki Hivatalnál Szegeden teljesít szolgálatot. 1928—1937 között pedig a székesfehérvári Kultúrmérnöki Hivatal vezetője volt. Kultúrmérnöki Hivatal a Vízügyi Igazgatóság második világháború előtti elődjének tekinthető. A székesfehérvári Kultúrmérnöki Hivatal Fejér, Veszprém és Tolna megyék területén gondoskodott a kultúrmérnöki feladatok ellátásáról (vízrendezés, vízmosáskötés, vízkészletelosztás). Id. Csermák Kálmán 1938—1944 között a Földművelésügyi Minisztérium műszaki főosztályán kerületi felügyelői feladatokat látott el. Mind a két fiát, Kálmánt és Bélát is mérnöknek nevelte. Dr. Csermák Béla neve a vízügyi kutatásban vált ismertté. (Hidrológia, Csermákképlet.) Ifj. Csermák Kálmán 1934. évben a budapesti műegyetemen kapott mérnöki diplomát. Tevékenységét a Vízrajzi Intézetben kezdte, ahonnan az akkori szokásnak megfelelően, tartós kiküldetésben volt a Meteorológiai Intézetnél. (A tartós kiküldetés tényén elgondolkozva két dolog jut az ember eszébe: Mennyi közvetlen szakmai ismeretre lehetett szert tenni a társintézménynek tekinthető Meteorológiai Intézetnél, illetve a korábbi évtizedek során, de a mai nap is elképzelhetetlennek tűnik költségvetési szervek közötti ily szakmai együttműködés. Ezen elmélkedve villan fel bennem egy kollégával való beszélgetés, amely során a kolléga a meteorológiai adatoknak, azok vízgazdálkodási jelentőségének nem tulajdonított jelentőséget.) Csermák Kálmán 1938-tól lett a székesfehérvári Kultúrmérnöki Hivatal dolgozója, ahol a második világháború befejezéséig Veszprém megye előadójaként dolgozott. Ez az adott időben azt jelentette, hogy Veszprém megye vízfolyásainak rendezési munkáit, a vízmosáskötési és belterületi vízrendezési feladatokat kellett irányítani. (Abban az időben volt pénz oly feladatokra, mint vízmosások megkötése!!) 1934-ben kötött házasságot Bory Klárával, Bory Jenő szobrászművész és építész leányával. A második világháború után, a Sió-csatorna már korábban is folyó rendezési munkáiból kapott jelentős szerepet. 1948-tól a vízügyi szolgálat háború utáni egyik átszervezése idején a székesfehérvári vízgazdálkodási körzet igazgatóhelyetteseként irányította a három megye vízgazdálkodási feladatainak megoldását. Jelentős tennivalói voltak a Sió-csatorna bővítési munkáinál, vízfolyások rendezési terveinek elkészítésében, operatív árvízvédekezési feladatokban. Gyakorlati ember volt, akinek gyakorlati tapasztalatai magasfokú elméleti ismeretekre támaszkodtak. 1954-től, a vízügyi igazgatóságok megszervezésétől különböző beosztásokban dolgozott. Bár az akkori politikának nem volt kedvelt személye, meghatározó egyénisége volt a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak. 1953 után osztályvezető, majd főosztályvezetői feladatokat látott el. Szakmai munkáját a Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozója kitüntetéssel ismerték el. Aktív résztvevője volt az 1954. évi nyári, majd az 1956. évi jeges árvíz elleni védekezéseknek. Az 1963. évi belvíz- és vízkárelhárításban és az 1964. évi árvízvédekezésben is jelentős feladatokat látott el, mint az igazgatósági védelmi törzs tagja. A védekezési munkákban való eredményes munkájáért 1963., illetve 1964. években ágazati kitüntetésekben részesült. A Vízgazdálkodási Keretterv elkészítése során a Területi Keretterv összeállításában meghatározó szerepet töltött be. E munkában nagyszerűen tudta felhasználni rendkívüli területi ismereteit, a szolgálatban szerzett több évtizedes tapasztalatait. A Keretterv által előirányzott létesítményekből az 1960—1970-es évtizedekben számos létesítmény valósult meg. Ifj. Csermák Kálmán a vízrendezés, a vízhasznosítás, az árvízvédelem mellett otthonosan mozgott a vízkészlet-gazdálkodási témák területén ugyanúgy, mint a hatósági engedélyezési feladatokban. Területismerete mellett a gyakorlati tapasztalatai szinte egyedülállóak voltak. A széleskörű szakmai ismeretei mellett nagyszerű emberi tulajdonságokkal rendelkezett. Becsületessége közismert volt. A 40-es évekbeli főnöke Mantuanó József emlegette, hogy a második világháború zűrzavaros éveiben hogyan őrizte meg a rábízott értékeket. Leleményes ember volt. A második világháborút követő ínséges időszakban úgy szereztek élelmiszert a hivatal dolgozóinak, hogy a töltések kaszálóit élelmiszerért árverezték és azt a hivatal dolgozói között osztották el. Hogy ez milyen segítséget jelentett abban az időben a városi embereknek, csak az tudja, aki átélte azokat az időket. Nyílt, őszinte ember volt. A fiatal, kezdő kollégákat szívesen segítette jótanácsaival, szakmai iránymutatásaival. Vitás esetekben is higgadtan, türelmesen hallgatta a másik fél érvelését. Otthonában figyelmes házigazda, aki sokrétű műszaki ismeretei mellett élvezetesen tudta bemutatni apósa, Bory Jenő szobrait, festményeit és magát az úgynevezett Bory-várat. Aktív tevékenységét 1968-ban fejezte be. Nyugdíjasként még egy ideig szaktanácsadóként dolgozott a Sárvizi Malomcsatoma Társulatnál. Élete utolsó éveiben a székesfehérvári Bory-várban (amelyben lakása is volt) idegenvezetőként mutatta be apósa, Bory Jenő munkáit, az anyagokkal végzett kísérleteit, technikai és művészi sikereit, közben felidézett egy-egy anekdotát is a művész életéből. Ifj. Csermák Kálmán 1983. április 10-én halt meg. Székesfehérvárott a Hosszú temetőben (Szentháromság temető) a családi sírboltban van eltemetve. Csermák Kálmán gyermekei közül leányai, Klára és Ilona is éveken át dolgoztak a Vízügyi Igazgatóságon, fia, Kálmán tanári végzettséggel a keszthelyi Agrártudományi Egyetemen oktatja a fiatalokat környezetvédelmi témakörben. A Csermák családban a közvetlen szakmai hagyomány folytatója ifj. Csermák Kálmán unokahúga, dr. Bratán Mária, akinek e helyen is megköszönöm a megemlékezés öszszeállításához adott segítségét. Id. Csermák Kálmán, ifj. Csermák Kálmán, dr. Csermák Béla a magyar vízgazdálkodásban oly család tagjai voltak, akik tevékenységükkel beírták nevüket a vízügyi történelembe. Dr. KALICZKA LÁSZLÓ Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője Dr. Szlávik Lajost 1995. augusztus 1-ével főigazgató helyettessé nevezte ki. 15
