Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1994-01-01 / 1. szám
A település vízkárai mellett meg kell említeni azt is, hogy az Arborétum területén lévő kőfalazatú meder egyes szakaszai is igen rossz állapotban voltak. A fenéklépcső környékén a támfalak egy része bedűlt vagy annak határán volt. Az „U” szelvényű mederszakasz fenékesése nem volt megfelelő, a korábbi boltozatos kőhidak egyrésze elpusztult ill. megrongálódott. 3_______Különleges értékű, ritka fák_______у A meder mellett, annak közvetlen közelében ugyanakkor különleges értékű, ritka fák, bokrok, virágok helyezkedtek el, de óvni szükséges a park területén lévő gyepet, utakat és egyéb létesítményeket is. A fentiek figyelembevételével kellett a meder felújítását megtervezni és elvégezni azzal, hogy az Arborétumot a legteljesebb mértékben kell védeni úgy, hogy az arborétumi területen anyagtárolás, nehéz járművek közlekedése tilos. Az Arborétum üzemeltetését csak a lehető legkisebb mértékben szabad zavarni. A feladat különleges, mondhatni rendkívüli volt. Mederrendezést, közte jelentős földmunkát és műtárgyépítést végrehajtani a vázolt feltételek betartása mellett csak a megszokottól eltérő tervezéssel és munkaszervezéssel lehetett. A feladat végrehajtásának első lépcsőjében oly geodéziai felmérést kellett készíteni, amely alapján az Arborétum meder melletti, kb. 15-15 m széles sávjárói 1:500 léptékű helyszínrajzot lehetett készíteni. A helyszínrajzon feltüntetésre került az érintett sávban lévő minden fa, bokor, virág és természetesen az érintett mederre vonatkozó minden alaprajzi adat. A helyszínrajzon a növények egyedi jelölést kaptak, amely alapján már rátekintésre látni lehetett a növény jellegét (fa, bokor, virág, stb., méreteik jelentőségét, fajtáját, egyéb fontossáságára utaló adatot. Külön jelölést kaptak a különlegesen védendő növények. c Új szemléletű mederterv 3 A felmérés nyomán elkészült a hagyományos mederrendezési terv. A mederrendezési tervben megjelenő helyszükségletet összedolalapján alakították ki a meder méreteit, szerkezetét. A támfalas mederszakaszon - mint azt már jeleztük - a feladat kettős volt. Egyrészt helyre kellett állítani a támfalat úgy, hogy megtartsák az eredeti jellegét, másrészt a támfalas mederszakasz fenékvonalazását úgy kellett átalakítani, hogy a meglévő kedvezőtlen helyzetből hidraulikailag kedvező fenékesést biztosítani a jó állapotú támfalak megtartásával. Ez a meder egyes szakaszain, a meglévő támfalak között, 0,5-0,6 m mélységű fenéksüllyesztést jelentett. Ezért több szakaszon a régi létesítmény aláfalazását kellett megoldani. Érdekességként megemlíthető, hogy a medeifenék régi burkolatát keresztirányba elhelyezett tölgyfa gerendák közé beépített ékelt kőburkolat adta. A fagerendák teljes mértékben „elkövesedett” állapotúak voltak, kivágásuk, kitermelésük a súlyuk miatt nehéz feladatot adott. Jelen sorok írójának már más területen is voltak hasonló tapasztalatai. (Pl. a Nádor-csatorna felsőszentiváni duzzasztójának [tüsgát] 1962. évi felújítása során hasonló megoldással találkoztunk. A faszerkezeti elemek eltávolítása hasonlóan nehéz volt.) Mind a két esetben a fenékburkolat kifogástalan állapotban volt és csak szerkezeti, méretváltozási okok miatt vált szükségessé a régi szerkezet elbontása. A fenékszint süllyesztése során, az új mederfenék 10-30 kg-os betonba ágyazott terméskőből került kiépítésre 1,5-2 cm mélységű fugákkal. A korábbi 2,5 m vízszintes fenék helyett törtszelvényű keresztmetszet került megépítésre, ahol is a medertengelyben 1,0 m fenékszélességhez jobbra-balra 0,4-0,4 m magasságban csatlakozó „kiékelés” erősíti a támfalakat. Az Arborétumban a földmeder esetén helyenként 0,7-0,8 cm fenéksüllyesztésre volt szükség. A földmunkát jelentős részben kézi erővel végezték és a kitermelt földet talicskával ill. könnyű súlyú kistraktorokkal szállították el, illetve az Arborétum területén lévő kisebb mélyedéseket ezzel töltötték fel. A földmunkák végrehajtásakor szükséges volt néhány mederben kinőtt 6-15 cm átmérőjű, értéket nem jelentő fa kitermelése. Ezek sorsát már a tervezés során megvizsgálták és a felmerült mederkialakítási szükségszerűség miatt a természetvédelmi szakemberek jóváhagyó döntése alapján kitermelték. í Gondoskodtak a növények építés alatti V______________védelméről.____________ A meder közelében lévő értéket jelentő fákat, növényeket a munkák végzése idején provizórikus védőkorláttal vették körül, így is védelmet biztosítva a kivitelezés esetleges kártételei ellen. A mederrendezés során, de nem mederrendezési igény miatt, az Arborétum vezető kérésére, eltávolítottak két-három mederközeiében lévő életveszélyt magába hordozó erősen megrongálódott fa is. A régi támfalas szakaszon a jó állapotban lévő támfalak kihézagolásával azok állapotát megjavították, élettartamát meghosszabbították. A támfalas szakaszon két, régen bolthajtásos, gyalogos forgalmú kőhidat, a régi mintához hasonlót is megépítettek. A támfal hátfalánál kialakult beszakadásokat, amelyek a támfal mögötti szűrőanyag hiánya miatt keletkeztek, szűrőanyaggal kitöltötték. A munka végrehajtásához szükséges anyagokat (kő, kavics, cement, stb.) az arborétum területén kívül deponálták. A beépítés helyére részben kézi erővel, részben kissúlyú traktorral szállították, pontosan kijelölt útvonalakon, a beépítések helyére. Néhány esetben előfordult, hogy csak teherautóval lehetett a munkahelyet megközelíteni a nagyméretű, nagysúlyú anyag mozgatásánál. Ily esetben előre kijelölt úton meghatározott időben lehetett a feladatot megoldani. A szállítások után az utakon keletkezett mélyedéseket azonnal feltöltötték, kaviccsal borították. A nyers földfelületeket a munkafázisok befejezése után azonnal füvesítették. A mederrendezést szakaszokra bontva hajtották végre. Egy-egy szakasz összes feladatát meghatározott időn belül kellett végrehajtani. A következő szakasz munkába vételének az előző szakasz befejezése előfeltétel volt. Az építkezés ideje alatt az Arborétum folyamatosan üzemelt. A munkavégzés miatt csak kis területek voltak a meder közvetlen közelében lezárva. A munka teljes beruházási összege 12M Ft volt. A beruházás költségei természetesen jelentősen magasabbak voltak az átlagos mederrendezésnél. Ennek indokai a fentiekből kiolvashatók. A munkavégzés során a természetvédelmi szakemberek és a vízépítők között számottevő nézeteltérés nem volt. Munkavégzés közben természetesen apróbb nézetkülönbségek akadtak, de ezeket a helyi feladatokat végrehajtók maguk között megoldották. A mederrendezéssel az Arborétum szépsége nem károsodott. A zirci Arborétum ma is hazánk egyik legszebb, legápoltabb területei közé tartozik. A mederrendezés eredményeként a rendezés óta eltelt évek során a nagycsapadékok nyomán sem alakult ki káros árvízi elöntés, azaz vízlevezetés szempontjából is kedvező volt a mederrendezés. A példa igazolja, hogy a természetvédelmi szakemberek és a vízügyi szakemberek is megfelelő összefogással, még ily frekventált helyen is eredményesen tudnak együtt dolgozni. 7
