Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1994-03-01 / 3. szám
Szimpózium a vízről Stockholm Nem kétséges, hogy Svédország társadalmi és gazdasági, fejlettségét és színvonalát tekintve a világ vezető országai közé tartozik. A négyszeres Magyarországnyi területű, nyolcmillió lakosú ország fővárosa, Stockholm azzal büszkélkedhet, hogy Európa legtisztább fővárosa és felszíni vizei a világ fővárosai közül a legtisztábbak. Sokat tesznek ennek érdekében. A hétszáz éves fővárosnak körülbelül 700 ezer lakosa van, de a nagy Stockholm lakossága — az iparnegyedeket és elővárosokat is számítva — ennek mintegy kétszerese. A város teljesen csatornázott, kommunális és ipari szennyvizeit a legkorszerűbb technológiával tisztítják, és csak ezután vezetik a tengerbe. Az édesvíz és a tengervíz zsilipekkel van elválasztva. A világon talán Svédországban a legfejlettebb a környezetvédelmi szemlélet és a legtöbb az egy főre jutó környezetvédelmi kiadás. Ennek ellenére sem problémamentes a helyzet. A Baltikum más országai, főleg Lengyelország már korántsem áll ilyen jól és a Balti-tenger szennyezettsége a svéd partokat is veszélyezteti. A svédek nagy nemzetközi összefogást szorgalmaznak ezért és a költségek vállalásában is példamutatóak. Nem kis belpolitikai ellenállást kellett persze leküzdeni, hogy a litván, lengyel, orosz stb. beruházásokhoz milliárdokat áldozhasson a kormány. A svédek azt is tudják, arra is rádöbbentek, hogy nem elég a vízminőségvédelemre, szennyvíztisztításra, hulladékgyűjtésre és -kezelésre komoly összegeket költeni, hanem ezt el kell fogadtatni a társadalommal, nagy erőfeszítéseket kell tenni az ifjúság nevelése, a környezetvédelmi propaganda terén is, és nemzetközi összefogásra van szükség. A fejlett világ részeként a fejlődő országok problémái iránt is fogékonyak és vállalták a vízminőség-védelemmel, a vízi környezetvédelemmel, a víztakarékossággal kapcsolatos gondok kezelését. Immár harmadik alkalommal rendezték meg idén augusztusban a Water Festival elnevezésű rendezvényt, amely tíz napon át tartott. A különböző helyszíneken a főváros lakossága naponta úgyszólván megduplázódott. Karneváli forgatag, ahol az utcai koncertek, a kulturális, népművészeti és sportesemények, de még a tűzijáték és a légiparádé középpontjában is mindenütt a víz állt. A rendezvény eseményein túl a reklámokon, tömegkommunikáción keresztül komoly hangsúlyt kapott a vízvédelem, a víztakarékosság. Igazi népünnepély és egyben népnevelés is volt, no meg komoly turisztikai esemény nem kis anyagi áldozattal és bevétellel. A rendezvények közé (ezerötszáz kisebb-nagyobb esemény volt) szervesen illeszkedett be a III. Stockholmi Water Symposium elnevezésű tudományos világkonferencia és a stockholmi Water Prize (Víz Díj) átadása. (A díjhoz 150 ezer dollár tartozik). A konferencián ötven ország jeles tudósai, szakemberei vettek részt. A tudományos tanácskozás fókuszában az a problémakör állott, hogy milyen akadályok (gazdasági, társadalmi, politikai, szervezeti stb.) állnak a tudományos eredmények, a szakmai ismeretek gyakorlati megvalósításának útjában, és hogyan győzhetők ezek le az egészséges ivóvíz biztosítása, az élővizek ipari és kommunális eredetű szennyezések 4
