Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1994-02-01 / 2. szám
továbbfej-lesztését. Erre azért is szükség van, mert támogatásokat csak kidolgozott elképzelésekre, koncepciókra kaphatunk! VT.: Van-e dr. Szlávik Lajosnak vezetői ars poeticája? Dr. SZ. L.: Nem használnék ilyen nagy szavakat, ám természetesen vannak vezetői-vezetési elképzeléseim. A vezetői tevékenység során alapvető célkitűzésem, hogy az intézet megőrizze a több mint 30 éve folyó vizesképzés rangját és elismertségét, és ezt a környezeti képzés számára is kivívja. Úgy tekintem, hogy a vezető legfontosabb feladata az intézmény, a kollektíva számára a nyugodt munkafeltételek folyamatos biztosítása. Szeretném elérni, hogy olyan csapatmunka alakuljon ki hallgatók, oktatók és intézeti dolgozók között, amelyben mindenkinek megvan a maga szerepe az intézet célkitűzései elérésében, feladatai teljesítésében. Ennek érdekében szeretnék hangsúlyozottan építeni a munkavállalói és a hallgatói fórumokra. Következetes, nyílt és (a szakma, az intézet, a főiskola iránt) elkötelezett vezetési stílust kívánok alkalmazni. Ennek igyekeztem bizonyságát adni az elmúlt hónapokban. VT.: Melyek még a legfontosabb feladatok az 1993—’94-es tanévben? Dr. SZ. L.: A tanév egyik legnagyobb feladata az egész főiskola számára az 1993 nyarán életbe lépett felsőoktatási törvényből következő feladatok megoldása. Annak a jogszabálynak a gyakorlatba való beillesztése és alkotó alkalmazása, amely a hazai jogrendben elsőként szabályozza önálló törvényben a felsőoktatási intézmények működését és szavatolja autonómiájukat. A teljesség igénye nélkül néhány e feladatok közül. Legfontosabb teendőnk volt, hogy a törvény szellemének és előírásainak megfelelően megújítottuk az intézet önkormányzatát megtestesítő autonóm demokratikus testületet, az Intézeti Tanácsot. További feladat a működés rendjének kialakítása és a tanács érdemi munkájának megindítása. Kezdeményezni szeretném, hogy az intézet tevékenységéhez kapcsolódó vízügyi és környezetvédelmi szervek képviselőiből, a címzetes főiskolai tanáraink és docenseink köréből kérjünk fel egy olyan tanácsadó testületet, amely az intézet működésének és fejlődésének koncepcionális kérdéseit véleményezné — ezzel is támogatva az Intézeti Tanács és a vezetők munkáját. Újra kell alkotni a működési szabályokat, amelyeknek teljeskörűen tartalmazniuk kell oktatási és kutatási feladatainkat, oktatóink, dolgozóink és hallgatóink jogait és kötelességeit, a vezetők és a választott testületek feladat- és hatáskörét. A főiskola egészére új Szervezeti és Működési Szabályzat készül, amelyben intézetünkről külön fejezet szól majd, tartalmazva a ránk vonatkozó speciális szabályokat. Ennek kidolgozásával párhuzamosan felül kell vizsgálni, a törvényhez és a szabályzathoz igazítani az igazgatói utasításokat. Egyértelműen tisztázni kell a vezetői hatásköröket, jogköröket, de a kötelességeket is, és ezeket a munkaköri leírásokban kell rögzíteni. Szükséges az intézet belső struktúrájának, a szervezeti egységek tevékenységének, felépítésének átvilágítása. Ezt a feladatot a főiskola vezetői is megfogalmazták intézetünk számára. Mindez jelentős feladatot ró az intézet vezetői és kollektívája számára egyaránt, ugyanakkor nagy lehetőség is a további működés korszerű, egységes rendjének megalkotására. VT.: Egyetlen intézmény — így a bajai Vízgazdálkodási Intézet — sem tud meglenni a megfelelő gazdasági feltételek nélkül. Vajon nálatok megvannak-e ezek a feltételek? Dr. SZ. L.: A gazdálkodásról szólva semmi újat nem mondok azzal, hogy a felsőoktatás egészéhez hasonlóan a költségvetési források csökkenése miatt komoly anyagi nehézségekkel küszködünk. Az előző-ekben vázolt célkitűzéseknek egyre nehezedő gazdasági körülmények között kell eleget tennünk, és még többet nyújtanunk az oktatási és tudományos munka területén. Ehhez egyik lehetőséget a gazdálkodási tartalékok feltárása jelentené, de mára csaknem ezt is teljesen kimerítettük. Természetesen az intézet feszes gazdálkodásától nem lehet eltekinteni. VT.: A gazdasági nehézségek leküzdésében bizonyára segítségedre lesz a költségvetési intézmény vezetésében szerzett tapasztalatod. Milyen fontos célkitűzéseid vannak e téren? Dr. SZ. L.: A szigorodó gazdasági feltételek között az intézet eredményes működésének megőrzése érdekében, a részben önálló gazdálkodás feltételei között, fontosnak tartom az anyagi háttér erősítését. Erre lehetséges eszköznek a műszaki tudományos tevékenység vállalkozási keretei közötti ésszerű fejlesztését és a szakmai környezettel való sokrétű kapcsolat kialakításából származó lehetőségek kiaknázását tartom. Arra ma már aligha lehet számítani, hogy a végzett hallgatókat fogadó intézmények, a képzésben szakmailag érintett főhatóságok közvetlenül anyagilag támogassák az oktatást, miután ilyen célra pénzük nemigen van. Ugyanakkor megtalálhatók a támogatás ma járható útjai. Vezetői feladatnak tekintem az ágazati részvétel lehetőségeinek feltárását és igénybevételét például a mérőgyakorlatok lebonyolításában. Lehetségesnek látom a főhatóságok, intézmények és gazdálkodó szervek támogatásának elnyerését tanulmányutak, szakmai gyakorlatok szervezéséhez. Mérőműszerek, eljárások, technológiák megismerése, alkalmazása, oktatása terén az abban érdekeltek szponzori támogatásának megszerzését is megvalósíthatónak tartom. Alapítványi és kormányzati pályázatokból származó összegekkel is hozzá lehet járulni a működési költségek előteremtéséhez. Hátrányos helyzetet jelent ugyanakkor a lehetőségek, az elnyerhető pályázati, kutatási összegek csökkenése. E téren is vannak teendőink. Szorosabb kapcsolatot kell tartani az oktatást támogató alapítványokkal. Sok a kihasználatlan, elmulasztott lehetőség az információramlás lassúsága vagy éppen hiánya miatt. Itt is kell utalni viszont arra, hogy támogatásokat csak kidolgozott elképzelésekre, koncepciókra kaphatunk, ezért ilyenekkel előkészített állapotban rendelkeznünk kell! VT.: A nehéz gazdasági körülmények megmutatkoznak a munkavállalók életkörülményeiben is. Hogyan próbáltok a helyzeten enyhíteni? 7
