Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1994-12-01 / 12. szám

BÉKÉT! Azt beszélik, hogy az elmúlt hónapokban ismét feléled­tek a környezetvédelem és a vízügy közötti viták. Meg azt is mondják, hogy ezt nem a vízügy kezdeményezte. Aztán arról is hallani, hogy mindezekről a VÍZTÜKÖR (az OVF lapja) mindeddig egy sort sem írt, ezen felül még arról is beszélnek, hogy a kérdéskörben már régen megszületett a valódi egység, de még nem akarják nyilvánosságra hozni. S ha még ehhez hozzávesszük, hogy (szintén nem mi találtuk ki) a vízügy felső irányítását ismét az átszervezés réme fenyegeti, akkor mindent mondhatunk, csak azt nem, hogy - legalább saját berkeinkben - akár csak ideiglene­sen is békesség van, illetve, hogy a közeljövő annak Ígé­retét hordozza. Voltak idők, amikor ragaszkodtunk a szolgálat ha­gyományos rendjéhez, s a helyett, hogy mi ajánlottuk volna lehetséges megoldási alternatívákat, mások - kel - lően át nem gondolt - elképzeléseinek elfogádására kény­szerültünk. Es ebben nem kinek-kinek presztizsvesztése az igazi baj (bár az sem csekélység), de közben folyama­tosan teret (és hatásfokot) vesztett maga a szolgálat is. Ma már az árvízveszély csak a rádió és a televízió révén csordogál be az állampolgár (és a parlament, a kormány) ablakán s a „messze van tőlünk” kategóriába tartozik. A belvízbiztonság is lekerült a közszereplések napirendjéről (más idegesíti ma a mezőgazdaságot), de mi lesz, ha még ez is sújtja? Büszkélkedünk - és valószínűleg nem ok nélkül - víz és csatorna létesítményeink tulajdonváltásá­nak eredményei miatt, de nem igazán figyelünk fel egy dombóvári ivóvíz haváriára. Az önkormányzatoknak ez még általában messze van, de egyeseknek — köztük például a dombóváriaknak - már nagyon is közeli. Mihdezek arra intenek, hogy az örökös átszervezések, bizonytalanságban hagyások nem kedveznek sem a kon­cepcionális feladatoknak sem az azonnali feladatoknak. Fel kellene ismerni végre a szakma természetes szö­vetségeseit (az önkormányzatokat) és melléjük állni gon­­jukban bajukban. Az előbbi szövetséggel felvértezve békét lehet és békét is kell kötni a környezetvédelemmel. Mindezek birtokában fel kell tudni vázolni a Kormány és a Parlament részére, mit tud ma nyújtani a vízügyi szolgá­lat számára, az adott helyzet milyen biztonságot jelent és a valószínűleg bekövetkező haváriák kezelésére milyen módszerek ajánlhatók. Mert a lehetséges problémákat még ilyen nehéz helyzet­ben is kezelni kell tudni. Ehhez azonban Hölgyeim és Uraim béke kell. Védekező szervezet csak félkézzel dolgozik. cs> Pcrccsi Ferenc TARTALOM Karácsony 3. Vízügy és tudomány 4. Kézfogások 7. A Severn Trent vendége voltam * 8. A Dunai pillanatai 11. * Megfogyva bár... 12. * Tájékoztató a Pollack Mihály Műszaki Főiskola bajai Vízgazdálkodási Tagozatán folyó mérnökképzésről és az 1995/96-os tanévre való beiskolázás lehetőségeiről 14. •k Megemlékezés Kvassay Jenő halálának 75. évfordulóján Őrbottyánban 19. Felelős szerkesztő: PERECSI FERENC. Felelős kiadó: az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója. Nyomás: PENCIL KIADÓ BT. 1089 Bp„ Vajda P. u. 12. Tel./Fax: 2-100^00/1153. Műszaki szerkesztő: LENGYEL TIBOR Előfizethető a PENCIL BT-nél, a MAGYAR POSTA Rt.-nél, 1900 Budapest XIII., Lehel u. 10/A, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 vagy 021-02799 pénzforgalmi jegyzőszámra. Előfizetési díj egy évre: 480 Ft. Egy-egy szám ára: 40 Ft. Külföldre terjeszti: a MAGYAR MÉDIA (H-1392 Budapest, Pf.: 279. Telex: 22-6207). Anzeigen - Advertisements - Publicité: MAGYAR MÉDIA (H- 1392 Budapest, Pf.:279. Telex: 22-6207) Kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! HU ISSN 0139-1372 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom